Elkészült a Lovarda és a Csikós-udvar a budai Várban

2021. szeptember 15. 9:00

Hétvégétől bárki megnézheti, milyen lett az újjáépített budavári Lovarda, a Csikós-udvar és a Stöckl-lépcső. A hiteles rekonstrukció során hűen követték az eredetileg Hauszmann Alajos által készített századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel.

Határidő előtt elkészült a budavári Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Csikós-udvar nagyobb részének rekonstrukciója, amelyek először a Kulturális Örökség Napjai keretében, szombaton és vasárnap nyílnak meg a nagyközönség előtt – írja az MTI.

Ahogy az alig egy hónapja átadott Szent István-terem, úgy a Lovarda és környezetének rekonstrukciója is bizonyítja, hogy a magyar képző- és iparművészet képes helyreállítani a 2. világháború és kommunizmus rombolásának áldozatául esett műemlékeket – mondta el az épület keddi sajtóbejárásán a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Budavári Palotanegyed újjáépített Lovardája 2021. szeptember 14-én (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Gulyás Gergely hozzátette: itt is sikerült helyreállítani a múlt egy dicső művészeti alkotását, ráadásul határidő előtt. Mint hangsúlyozta, a budai Vár rekonstrukciója és az I. kerület ezen részének fejlesztése a kormányzati ciklusokon átívelő Hauszmann Program keretében zajlik, amely az egész ország számára büszkeségre ad okot, ráadásul a főváros számára szükséges közösségi tereket hoz létre.

„A Karmelita kolostor felújításának kivételével pártpolitikai viták fölötti ügynek tűnt a helyreállítás, és bízunk abban, hogy ennek a történelmi térnek a helyreállítása a továbbiakban is zavartalanul haladhat” – közölte a miniszter.

A Csikós-udvar idén szeptemberben már csatlakozhat a Budapesti Borfesztivál helyszíneihez, majd remélhetőleg ezt követően is a budapestiek és minden magyar számára kedvelt kikapcsolódási helyként fog szolgálni – mondta el Gulyás Gergely.

A Csikós-udvar hétvégén már látogatható lesz (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1902-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. A világháború pusztításai a Lovardát sem kímélték, de az épület ennek ellenére menthető lett volna, a kommunista hatalom mégis a lerombolása mellett döntött – emlékeztetett.

A Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Mint hozzátette, a hiteles rekonstrukció során hűen követték a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel, az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb rendezvényközpontjaként nyílhat meg. A beruházás során rendezték a Lovarda közvetlen környezetét is, a teljes terület minden elemének megújítása pedig 2022 tavaszára készül el a Karakas pasa tornyának befejezésével – közölte.

Fodor Gergely kiemelte, hogy gondoskodtak az akadálymentes megközelítésről is: a Palota útról két nagy kapacitású lift szállítja a látogatókat a Csikós-udvarra, de újjáépítették az ország egyik legszebb történelmi lépcsőjét, a Stöckl-lépcsőt is, amely a Hunyadi-udvarral teremt összeköttetést.

Újjáépítették a Stöckl-lépcsőt, amely a Csikós udvart köti össsze a Hunyadi-udvarral (Fotó: MTI/Soós Lajos)

„Célunk a Budavári Palotanegyedet visszaadni az embereknek, a városrészt visszavarrni Budapest városszövetébe” – fogalmazott.

A Várkert Bazár, a Karmelita kolostor, a Főőrség, a palota déli összekötő szárnya és benne a Szent István-terem újjáépítésével, a Lovarda és a környező területek átadásával a munkának még koránt sincs vége. Már megkezdődött a József főhercegi palota és az egykori Vöröskereszt székház újjáépítése, és a jövő héten hozzáfognak a Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciójához, majd novemberben megindul a palota A épületének felújítást megelőző feltárása is – közölte Fodor Gergely.

Az 1896-ban elkészült Stöckl-lépcső és az 1899 és 1902 között épült egykori Királyi Lovarda a Királyi Palota századfordulós bővítésének tervezését-irányítását Ybl Miklós 1891-es halála után átvevő Hauszmann Alajos tervei alapján készült. Bár a Lovarda a második világháborúban megsérült, újjáépítés helyet az 1950-es években lebontották. Újjáépítését a Nemzeti Hauszmann Terv (később Program) keretében valósították meg, a most átadott, rekonstruált épület alapkövét 2016-ban tették le. 

Forrás: MTI/pestbuda.hu

Nyitókép: Elkészült a Lovarda és a Csikós-udvar környező része a budai Várban (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A lepusztult murvás placc helyén ismét gyönyörű épületek pompáznak. Szívderítő látvány, amikor egy nemes elhatározás alapján ismét testet ölthetnek a régi korok grandiózus épületei, hiszen generációk nőttek fel úgy, hogy még csak nem is sejthették, hogy ezek valaha is léteztek. Hála és köszönet érte!


Sajnos vannak "haladók", akik fanyalognak, és nem tudják elviselni a régi lerombolt épületek visszaépítését. A "replika" építészetet túlhaladottnak, giccsesnek, sőt nácinak nevezik. Figyelmükbe ajánlom, hogy Németországban, sorozatban épülnek újjá a háborúban lerombolt épületek (Schloss/Berlin, Frauenkirche/Drezda stb.). Minden ország nemzeti önbecsülésének része az épített örökség visszaállítása.


Csodalatos, de azokkal az uvegkockakkal nem vagyok kibekulve. Termeskoboritast kellett volna alkalmazni.

Válaszok:
Sándor | 2021. szeptember 20. 10:44

Egyetértek. Ezek a modern üvegkockák nem valók történelmi környezetbe. Meg kell nézni pl. a hidaink megmaradt pénztárépületeit..



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó