95 éve nyílt meg a Puskin mozi elődje, a Fórum filmszínház

Írta: Domonkos Csaba

2021. november 25. 10:00

A Puskin mozinak otthont adó, 1895-ben Czigler Győző tervei szerint emelt épületben 1926 óta filmszínház működik, előtte a Magyar Világ kávéház volt az épület földszintjén. Az egykori Fórum filmszínházban vetítettek először hangosfilmet Magyarországon 1929-ben, igaz, ezt majdnem meghiúsította egy szabadalmi per.

A mozi a XX. század elején Magyarországon is népszerű volt. A Kossuth Lajos utcában a Tudományegyetemi Alap számára 1895-ben Czigler Győző tervei szerint épült négyemeletes ház földszintjén egy egykori kávézó, majd a helyén rövid ideig működő bank helyén 1926-ban nyílt meg Budapest akkori legelegánsabb mozija, a Fórum Filmszínház. A megnyitó hatalmas társadalmi esemény volt, azon mindenki részt vett, aki „számított”. Az Uj Nemzedék című lap ezt írta 1926. november 25-én:

„Néhány hónappal ezelőtt lázas építkezés indult meg Budapest egyik legforgalmasabb és legszebb helyén, a Kossuth Lajos-utcában. A régi Magyar Világ kávéház helyén hónapokig tartó munka után most elkészült a filmszínház, amelynek a Fórum nevet adták. Tegnapeste fél 8 órakor nyitották meg a filmszínházat a nagyközönség számlára. Már jóval hét óra előtt nagy tömeg állott a Fórum filmszínház tölgyfakapuja előtt. A színház transparensei vérvörösen világi tolták bele a. Fórum nevet a ködös téli estébe. A legelegánsabb autók simán gördültek a bejárathoz s egymásután szálltak ki belőlük az estélyi ruhás hölgyek és frakkos urak.”

A mozi épüéete 1895 körül Klösz György fotóján (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet  HU.BFL.XV.19.d.1.08.079)

A kíváncsi tömeget rendőröknek kellett felügyelniük. Az előkelő vendégeket a mozi engedélyese, azaz üzemeltetői jogának tulajdonosa, Pantl Kálmán nyugalmazott államtitkár fogadta.

A Fórum mozi a nyüzsgő városi térben (Fotó: Fortepan/Képszám: 32584)

A mozit magát Deák Jenő alapította, aki már 1912 óta működött a filmiparban. A mozi terveit Jánszky Béla és Szivessy Tibor késztette el. A filmszínház fényűző volt, Kristián Sándor és Varga Oszkár szobrai és Grünberger Jenő csillárjai díszítették.

A Fórum filmszínház nézőtere 1927-ben a Pesti Napló 1927. szeptember 11-i számában megjelent fotón (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az elegáns emeleti váróterem (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A földszinti váróterem a szobrokkal (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A mozi kialakítása nem volt egyszerű feladat, hiszen az egy bérház földszintjén volt. A hatalmas, 650 fős nézőtér kialakításához vas traverzekkel kellett kiváltani az addigi tartófalakat. Ebből a közönség természetesen nem vett semmit észre, hisz a végeredmény csupa márvány és arany díszítésű belső tér lett. A páholyokról a már idézett cikk megjegyezte, hogy „a legnagyobb kényelemmel vannak elkészítve.” A megnyitó is nagyszabású volt, annak programját a cikk így mutatta be:

„A nemzeti Hiszekegy hangjai magasztosan szálltak fel s majd a Himnuszt intonálta Szikla Adolf ny. operaházi karnagy vezetésével a Fórum filmszínház elsőrendű művészi zenekara. A magyar és külföldi hiradók után bemutatásra került Josette kisasszony, a feleségem cimű vígjáték, amelyben Eszterházy Ágnes, Livio Pavarelli és Dolly Davies játsszák a főszerepet. Ezután mutatták be a várva-várt Bagdadi tolvajt.”

A Bagdadi tolvaj nem volt már új film, hiszen 1924-ben mutatták be Amerikában, de a budapesti közönséget 1926-ban is elvarázsolta a Douglas Fairbanks főszereplésével készült némafilm.

Még kávézóként egy XX. száad eleji képeslapon (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Mivel a filmek ekkor még némák voltak – a hangot és a képet együttesen, precízen időzítetten nem tudták még lejátszani –, alattuk zenei kíséret ment. Nem holmi gépzene, nem is egyszerű zongora, hanem rendes zenekar játszott. A Fórum vezetése már napokkal a megnyitó előtt tudatta a nagyközönséggel, hogy sikerült megállapodniuk Szikla Adolffal, az Operaház nyugalmazott karnagyával. Szikla azzal a feltétellel vállalta el a zenekar vezetését, hogy abba elsőrangú zenészeket szerződtetnek.

A mozit azonban a szezon végén bezárták, mert az üzemeltetés során számos kisebb hiányosságok merültek föl. Áttéptettek, megnagyobbították a ruhatárat, javítottak a nézők közlekedésén és a bejárathoz szélfogókat építettek. A nyári átépítés után az egy évvel korábbi megnyitóhoz hasonló nagy hírveréssel nyitotta meg kapuit a kényelmesebbé tett mozi.

A Puskin mozinak otthont adó, 1895-ben Czigler Győző tervei szerint épült ház ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Két évvel később még nagyobb szenzációnak adott helyet a Fórum, mégpedig a hangosfilmnek. Ez volt ugyanis az első olyan mozi itthon, ahol a mozi megszólalt. Igaz ezt egy kisebb jogi hercehurca előzte meg. A Fórum egy amerikai Western Electric berendezést vásárolt, de a gyártót nemzetközi szinten perelte a német Siemens-Halske, mert állításuk szerint az amerikai vállalat a német cég által szabadalmaztatott alkatrészeket használt fel, a Siemens-Halske engedélye nélkül. A pert itthon is megindította a Siemens-Halske, ezért a 80 ezer pengőért vásárolt amerikai berendezést 1929. szeptember 10-én a magyar hatóságok lefoglalták, így veszélybe került az első hangos film vetítés, ahol is a Singing fool című filmet kívánták bemutatni.

Az ügyben gyors döntés született, ahogy azt a Magyarország című lap 1929. szeptember 18-án (szerdán) megírta:

„A hetek óta tartó beszélőfilm harcban ma délben szenzációs döntés történt, A budapesti központi járásbíróságon, ahová fellebbezés folytán az ügy került, ma délben Cukor járásbíró föloldotta Singing foolt a zárlat alól. A Fórum színház a filmet már pénteken be fogta mutatni. A bíróság a feloldó végzésben 10.000 pengő biztosíték fizetésére kö­telezte a Western budapesti képviseletét a First National, amely természetesen ezt az ítéletet tudomásul vette. A Fórum és a First most nagyban készülődnek a pénteki premierre, amely nemcsak nagy filmtechnikai, hanem igen érdekes társadalmi esemény is lesz, mert a főpróbára a magyar társadalom szinejavát hívták meg.”

A mozi az 1930-as években több tulajdonosváltáson is átesett, a tulajdonosi kört a zsidótörvények korlátozásai is érintették, így 1941 után olasz érdekeltségbe került és 1944-ig olasz filmeket mutattak be a moziban.

A mozi épülete 1973-ban (Fotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.c.11)

A háború után a budapesti mozikat a pártok között felosztották, a Fórum a Kisgazdapárt érdekeltségébe került, egészen az államosításig, amikor is a Fővárosi Tanács vette kezelésbe, ekkor változtatták meg a nevét Puskinra.

Puskin mozi 1970-ben (Fotó: Fortepan/ Főfotó) 

Mint Puskin mozi egy lett a budapesti mozik között. Szerencsére a mozi túlélte azt a folyamatot, amikor az 1990-es évek végén a plázák megjelenésével a budapesti mozik piaca drasztikusan átalakult. A mozit 1998-ban teljesen átalakították, az addig egytermes, 623 férőhelyes páholyos nézőtér helyett három nézőteret alakítottak ki, míg a központi csarnok visszakapta régi fényét, sőt idén tavasszal a Time Out magazin a világ 10. legszebb mozijának választotta. Azóta két újabb, kisebb termet kapott a mozi, amely tehát ma öt teremmel várja a nézőit.

A mozi épülete ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Puskin mozi 1970-ben (Fotó: Fortepan/Főfotó)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó