A kényszermunkára elhurcoltakért állítottak emlékművet a XVI. kerületi Sashalmi sétányon január 19-én, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján. 1945 januárjában ugyanis innen indult el az a 137 lakos, akiket a Szovjetunió internálótáboraiba deportáltak a kerületből. Az emlékművet R. Törley Mária szobrászművész készítette a Német Nemzetiségi Önkormányzat felkérésre (NÖ). Ahogyan azt korábban megírtuk, a teljes mű 5+1 stációból áll majd, minden stáció egy-egy történelmi fejezetet jelenít meg. A most felavatott munka az első stáció, ami az elűzetésre emlékezik.

A magyarországi németség elhurcolását és tragédiáját  stációk mutatják majd be a helyszínen (Forrás: Német Nemzetiségi Önkorányzat)

Az avatóünnepségen Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy ezen a napon „azokra a honfitársainkra emlékezünk”, akik a történelem viharában igaztalan vádak alapján kényszerültek szenvedni. Mint emlékztetett, a XX. században az egész világon, így Magyarországon is gyors változások zajlottak. A II. világháború lezárása után nem sokkal, még 1945-ben elfogadták a kitelepítésről, jogfosztásról szóló rendeletet, 1946. január 19-én pedig – éppen hetvenhat éve – elindult az első, elüldözött németeket szállító vonatszerelvény.

Az elhurcolás gyökeresen megváltoztatta Magyarország, elsősorban a Dunántúl képét – mondta a helyettes államtitkár, megjegyezve, hogy a kitelepítettek vagyona az államra szállt. Szalay-Bobrovniczky Vince kijelentette, hogy ma töretlenül támogatják a magyarországi németséget.

Emlékműavatás az 1945. január 19-i esemény emléknapján (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

Szatmáry Kristóf, a kerület fideszes országgyűlési képviselője úgy vélekedett, hogy az emlékmű egyszerre kíván méltó emléket állítani a német ajkú magyarok XX. századi megpróbáltatásainak, és üzen a jövőnek: soha többé kollektív megbélyegzést, diktatúrát.  Megjegyezte, hogy a németek többsége nem csupán integrálódott: sokan közülük kiemelkedően bátor hazafiak lettek.

A német név a XX. században emberek százezrei megaláztatásának lett alapja. Kitelepítés, kényszermunka, halál lett a sorsuk sokaknak – hangsúlyozta Szatmáry Kristóf. A képviselő azt is elmondta: az emlékmű rendhagyó módon arra is kísérletet tesz, hogy a kitelepítés mellett más traumatikus eseményekre is utaljon.

Kovács Péter (Fidesz–KDNP) polgármester felidézte, hogy a kerületben már 1990 óta emlékeznek az elhurcolt német ajkúakra. Sashalmon tragédia történt – mondta. Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt, hogy a bajban, a veszedelemben Isten segített a megmaradásban.

Szatmáry Kristóf, a kerület fideszes országgyűlési képviselője (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

Az Országgyűlés 2013-ban nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává; 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német nemzetiségűeket szállító első vonatszerelvény. Határozatában az Országgyűlés kiemelte, hogy tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a II. világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján hurcoltak el.

Forrás: pestbuda.hu, MTI

Nyitókép: Az áldozatokra emlékeztető dombormű az elhurcolás pillanatait örökíti meg (Forrás: Német Nemzetiségi Önkormányzat)