
Petőfi korának magyar nyelvű színjátszásáról nyílik kiállítás
2023. április 20. 17:00
Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában 1823–1849 címmel nyílik meg pénteken az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) új időszaki kiállítása a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében a Bajor Gizi Színészmúzeumban – írja az MTI a múzeum tájékoztatása alapján.
Az OSZMI felidézi: Petőfi az élete során több színházi szerepben is kipróbálta magát: volt színlapkihordó és mindenes a Pesti Magyar Színházban, karakterszínész, kardalos különböző vándortársulatokban, fellépett barátja, Egressy Gábor jutalomjátékán. Fordított és írt drámát, szavalta saját verseit.
Bajor Gizi egykori villája, a mai Bajor Gizi Színészmúzeum (Fotó: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)
Az április 21-én nyíló kiállítás bemutatja a magyar színjátszás XIX. század első felére jellemző szerkezetét, a reformkor politikai célkitűzéseit segítő kezdeményezéseit, a színjátéktípusokat, szerepköröket, a játszóhelyeket, a társulatok színpadtechnikai lehetőségeit, az ekkor használt gesztusnyelvet, a színészek társadalmi megítélését, és Petőfi Sándor vonatkozó verseit is megidézik. A tárlaton az 1823–1849 között az országban működő színházakkal és előzményeikkel is megismerkedhetnek a látogatók.
A színész Egressy Gábort ábrázoló metszet a tárlaton (Fotó: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)
A múzeum arra is emlékeztet, hogy a társadalmi pártolás hiánya miatt a vándorszínészet alapvető volt akkor Magyarországon. Jókai Mór És mégis mozog a föld című regénye alapvetően erről szól. A színészek, akik elsősorban a nemesség pártfogására számíthattak volna, arra kényszerültek, hogy a közönséget lakóhelyén, az ország- vagy megyegyűléseken és a vásárokon keressék fel.
Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában 1823–1849 című kiállítás részlete (Fotó: Bajor Gizi Színészmúzeum Facebook-oldala)
A vándorszínészi lét a magyar filmeknek köszönhetően (Déryné, Liliomfi) idealizált módon él az emlékezetben – írja tájékoztatójában az OSZMI, hozzátéve: a tárlattal a magyar színjátszás e korai korszakáról igyekeznek valós képet felrajzolni. Petőfi saját színpadi művét, Shakespeare-fordítását színházi felvételek, alakjának utóéletét a korszakhoz kapcsolódó néhány filmrészlet teszi láthatóvá.
A látogatók fölléphetnek a korabeli színpadra, fölpróbálhatják a reformkori jelmezeket, működésbe hozhatják a színpadi hangeffektusokat keltő eszközöket. Az utolsó terem pedig a vándorszínészek életmódját is átélhetővé teszi.
A tárlat látványterve Mira János munkája. Az OSZMI diákcsoportok számára a kiállításhoz kapcsolódó, változatos foglalkozásokat ajánl. A december 31-ig látható kiállítás létrejöttét a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap és a színházi olimpia támogatta.
Forrás: MTI
Nyitókép: Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában 1823–1849 című kiállítás részlete (Fotó: Bajor Gizi Színészmúzeum Facebook-oldala)
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!