A Postapalota tetején: megnyílt a panorámaterasz Buda ikonikus épületében

2023. június 20. 10:00

Új fejezet indult a budai Postapalota történetében 2023. június 16-án: Sándy Gyula fő művének közel 100 éves fennállása óta, most először bárki feljuthat az épület panorámateraszára, megcsodálva az onnét nyíló városi kilátást. A korábbi tervekkel ellentétben az ikonikus bástyatorony biztonsági okokból nem lett kilátópont, de így is nagy élmény a közel százéves épület tetejéről körbenézni. Elsőként a sajtó képviselőinek, köztük a Pestbuda újságírójának mutatták be az új látványosságot: a hivatalos megnyitás előtti napon épületséta keretében jártunk a Postapalota tetején.

Éppen 100 évvel ezelőtt, 1923-ban nyerte meg Sándy Gyula azt a pályázatot, melynek gyümölcse Krisztinaváros ikonikus irodaháza, a Magyar Posta egykori budai székháza lett. Az általánosan Postapalotának, napjainkban olykor Buda Palotának is nevezett épület a mai Krisztina körút, Várfok utca és Vérmező út háromszögében helyezkedik el, a Széll Kálmán tér szomszédságában.

A Sándy Gyula tervezte Postapalota délkeleti irányból, a Vérmező út felől (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az 1926-ra elkészült, trapéz alaprajzú, felfelé hétemeletes (de alagsori szintekkel is rendelkező) épület volt a korabeli Budapest legmagasabb irodaháza. Szigorú feltételek szerint kellett felépíteni, előtérbe helyezve a gazdaságosságot (előírták, mekkorák lehetnek az irodák, vagy hogy hány ablakot kaphat egy-egy szoba). A második világháború jelentős pusztítások nyomait hagyta a Postapalotán, de annak vasbetonból készült pillérszerkezete teljesen ép maradt. így 1947-ben, még ha műemlékvédelmi szempontok nélkül, csakis funkcióalapon, de könnyen felújították.

Az épületben található Pénzmúzeum egyik kiállítása Sándy Gyula életével és munkásságával foglalkozik (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Közelebbről a Postapalota makettje (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Sándy Gyula nem csupán az épület szívósságára volt nagyon büszke (1953-ban hunyt el, így láthatta a pusztítás nyomait), de az épület bástyatornyára is, melynek megvalósítását szívügyének tekintette. Nagyon szerette a várakat, a középkori építészetet (nagy hatással volt rá például Murány vára vagy a trieszti Miramare-kastély), és ezek hangulatából szeretett volna belecsempészni a Postapalotába.

Az épület „koronája”: a bástya mellett húzódnak a panorámateraszok is (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Magyar Posta 2008-ban költözött ki a házból, ami aztán éveken át gondozatlanul állt, annak egyre szembeötlőbb nyomaival. 2018-ban vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és kezdte meg azonnal az épület felújítását Szalay Tihamér tervei alapján, együttműködve a műemlékvédelmi hatóságokkal, szem előtt tartva a különleges szecessziós jegyeket kívül-belül egyaránt.

Egy nappal a panorámaterasz megnyitója előtt, 2023. június 15-én egy épületsétán vehettek részt a sajtó képviselői – köztük a Pestbuda újságírója –, érintve néhány nem látogatóható helyiséget is. A különböző termek és folyósók jórészt őrzik az eredeti, Sándyhoz köthető díszítéseket, de szolgálnak új megoldásokkal is.

A résztvevőket köszöntik a séta házigazdái, az MNB munkatársai: Kitzinger Szonja és Madács Szilvia (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az új megoldások közül valamelyik azért valósulhatott meg, mert egyes korábbi elemek idejétmúlttá váltak: ilyen elem volt az egykori belső udvar helyén az óriási kémény, melyet a felújítás során elbontottak. A belső udvart aulává alakították, üvegfedéssel és egy saját öntözővel ellátott növényfallal.

Az aulát egyszerre képviselik Sándy Gyula csigamotívumos lábazati csempéi és a modern idők organikus formái (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az aula növényfala (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Postapalota további különlegessége a páternoszter: a körforgó lifteket világszerte ezen a néven ismerik, amely a Miatyánk latin nyelvű változatának első két szavából (Pater noster) ered. Az ilyen felvonók mozgó fülkéi a rózsafüzérek gyöngyeihez hasonlóan írnak le egy soha véget nem érő „kört”. Ez volt Budapest, egyben Magyarország legelső páternosztere. Ma is működik, igazi kincse az épületnek.

A Postapalota páternosztere (Fotó: Mészáros Dávid/pestubda.hu)

A séta következő állomása a monetáris tanács termének előtere: itt található az épület „mohalámpája”, illetve Sándy Gyula unokájának, Konok Tamás festő- és szobrászművésznek néhány alkotása.

Részlet a monetáris tanács termének előteréből a „mohalámpával” (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Közelebbről az épület különleges lakója mint díszítőelem (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A monetáris tanácsterem az egész épület egyik legvédettebb helyisége, itt születnek a legfontosabb gazdasági döntések. A közönség számára nem látogatható tárgyalóban a nagy asztal és a csillárok is teljesen egyedi gyártásúak. Mivel az asztal előbb készült el, a termet később külön fel kellett állványozni, hogy végül a csillárok is a helyükre kerülhessenek.

A monetáris tanács terme a Postapalota legfelső szintjén (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Szemben a nagy monitorral és a nemzeti lobogókkal (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A csillárok egyike a monetáris tanács termében (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az épületséta utolsó állomása a két tetőterasz, melyeket a bástya választ el egymástól. A délkeleti terasz a nagyközönségtől elzárt terület marad, viszont az északkeleti terasz – ahol kávézó is található – teljes hosszában megnyílt az érdeklődők előtt.

Sárgával keretezve a Postapalota. Pirossal jelölve a délkeleti- (DK), kékkel a megnyílt északkeleti (ÉK) terasz, a kettő találkozásánál zölddel a bástya (B) (Forrás: Google Earth)

A délkeleti teraszról rálátni a Budai Várnegyed északi végére, illetve Krisztinaváros és a Hegyvidék egyes részeire.

Séta a délkeleti teraszon, háttérben a bástyával (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Kilátás a délkeleti teraszról. Felbukkan a Mária Magdolna-torony, távolabb a Citadella és a Déli pályaudvar is (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az északkeleti terasz befogadóképessége meghaladja a 70 főt, az ülések elrendezésétől függően akár a 100-at is elérheti. Korábban a tervek között szerepelt a bástyatorony kilátóvá alakítása, de biztonsági okokból nem valósult meg, így a terasz jelenti a legmagasabb látogatható pontot. Az épület közel 100 éve alatt nem volt arra példa, hogy a nagyközönség is használatba vehesse ezt a részt, és megtekinthesse a kilátást.

Az északkeleti terasz, amely 2023. június 16-tól várja vendégeit (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A kilátás tekintélyes részét a Széll Kálmán tér és házai adják, de távolabb még a Városliget „Szinyei léghajója” is felbukkanhat (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A panorámateraszt szabadon látogathatják a Pénzmúzeum látogatói, de a tervek szerint később önállóan is megközelítő lesz, külön bejárattal a Várfok utca felől.

Az északkeleti kilátás egy másik szögből (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Magyar Nemzeti Bank nem csupán az állagmegóvást, a műemlékvédelmet, a főváros értékeinek megőrzését tartja kiemelten fontosnak, de ezeknek az értékeknek a megismertetését is. A Postapalota esetében a Pénzmúzeum megnyitása jelentette az első lépcsőfokot 2022 tavaszán, ezt követte a 2023 áprilisában megnyíló, Sándy Gyula életművét bemutató Évszázados értékünk – Korcsolyapályától a Pénzmúzeumig című kiállítás. A harmadik lépés a terasz megnyitása, és további tervek megvalósításán is dolgoznak.

Kiscsatári Ferenc, az MNB-EduLab megbízott helyettes ügyvezetője ismerteti a terasszal és az épülettel kapcsolatos további elképzeléseket (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az attrakciók része Szőke Gábor Miklós szobrász alkotása, a Postapalota kertjében 2022 végén felállított, 6 méteres talapzaton álló 5 méter magas Csodaszarvas-szobor is, a Pénzmúzeumban pedig idővel újabb kiállítások, előadások és foglalkozások várhatók.

A Postapalota a Krisztina körút irányából. Jobbra a Csodaszarvas-szobor az épület kertjének végében (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Napfény az agancsok között (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Kétség nem fér hozzá, hogy az elmúlt években visszatért a főváros vérkeringésébe Sándy Gyula remekműve. Nemcsak a felújítás hozta közelebb az emberekhez a Postapalotát, de kulturális terekkel való feltöltése is – legújabban a panorámaterasszal, melynek élményét immáron bárki átélheti. E különleges, ikonikus épületet felkeresni és megcsodálni aktuálisabb, mint valaha.

A Postapalota Várfok utcai sarka (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Pénzmúzeum panorámateraszának sajtómegnyitója 2023. június 15-én (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Mészáros Dávid, Örökségünk, panoráma, Pénzmúzeum, PestBuda, pestbuda.hu, Postapalota, Sándy Gyula, szecesszió, terasz

¹⁴¹ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt

2024. november 22. 15:00

155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben

2024. november 11. 11:00

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Karácsonyra várva

2024. december 2. 15:00

Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

Megnyílt a sportolni vágyók előtt a Nemzeti Atlétikai Központ

2024. december 2. 11:00

A 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Központot átalakították szabadidős sportparkká. A lelátók felett épült Panoráma Sportparkban futókör és kültéri sporteszközök találhatóak, innen szép kilátás nyílik a városra és a Dunára. A Stadionparkban játszóteret, a Duna-parton egy homokos plázst is kialakítottak.

Átadták a Szent Imre téri új közparkot Csepelen

2024. november 29. 18:00

Csepelen átadták a Szent Imre téri új közparkot és az új parkolót. A területen gyalogossétányokat építettek, nagy zöldfelületeket alakítottak ki fákkal, díszcserjékkel és évelő növényekkel. A park Csepel múlt századi életképeit idézi fel, itt látható a Lánchíd egykori kandelábere is. A parkban egy Csepel kerékpár, egy tricikli és egy motor is helyet kapott.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

⁶ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

²⁰ ³ ¹

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

⁷ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹² ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰³ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁵ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰³ ¹³ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁷ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁷ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁸ ⁰ ⁰