A Mol egykori elődje volt az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. A magyar olajvállalat nemrég költözött a vadonatúj toronyházába a Lágymányosi híd mellé. A cég 50 évvel ezelőtt is új székházat épített, bár az építkezés nem ment gond nélkül. Nem a határidők betartásával voltak problémák, hanem a ház egy része az építkezés közben 50 éve, 1973. november 14-én leomlott.
Az 1957-ben alapított állami cég addigi székhelye a Szent István körúton, egy egykori bérházban volt, de azt a vállalat kinőtte, sok részegysége más-más helyen működött, ezért döntöttek új székház építéséről, aminek a helyét Budán, az akkor éppen átalakulóban lévő Lágymányoson találták meg. (Az új székház közelében, azzal egy időben épült fel a Budai Skála, majd nem sokkal később a BME 18 emeletes Schönherz Zoltán Kollégiuma.) Az előkészítő munka 1969-ben, maga az építkezés 1970-ben indult meg az egykori Lágymányosi Dohánygyár területén.
Az új székház a mai Október 23-a és a Budafoki út sarkán épült fel. A munka három évig gond nélkül haladt, már a felső emeleteken jártak a munkások, amikor megtörtént a baj. Erről 1973. november 15-én a Népszabadság című lap ezt írta:
„Az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek a XI. kerületi Budafoki út és Schönherz Zoltán utca sarkán épülő székházánál szerdán omlás történt: a IX. emelet feletti, mintegy 300 négyzetméteres alapterületű éttermi épületrész és az azon nyugvó, csaknem 100 négyzetméteres szerelőszint eddig kiderítetlen okból leszakadt; a leomlott két szintet a IX. emelet födéme fogta fel.”
A balesetnek nemhogy halálos áldozata, de sérültje sem volt, ugyanis a baleset déli 12 óra 3 perckor történt, amikor is a munkások épp ebédszünetet tartottak a szomszédos felvonulási épületben. A szomszédban, ideiglenesen a Dohánygyár egykori épületeiben dolgozó OKGT-munkatársak közül dr. Dankné Szentgyörgyi Veronika így emlékezett az omlásra a Mol Bányász Hírlap 2018 augusztus–szeptemberi számában:
„Az utolsó emelet, éppen az étterem szintje megcsúszott és majdnem leomlott. Hatalmas detonáció volt. Nagyon megijedtünk, akik a legközelebb voltunk az építményhez. A mögöttem lévő fal átlóban megrepedt. Kirohantunk az utcára és rémülten láttuk a levegőben lógó, üvegezettnek tervezett, kiugró épületrészt. Évekkel később, mikor már tudtunk viccelődni a tragédiáról, elterjedt egy tréfa: Tudod, hogy mi lesz az első menü a székház éttermében? Omlett.”
A beszámolóból az is kiderül, hogy a leomlott épületrészben dolgozó munkások életét valószínűleg az mentette meg, hogy egy nagyon éhes szakmunkás diák aznap kikönyörögte, hogy az ebédszünet korábban kezdődjön, ezért dél után 3 perccel már nem volt senki az épületnek azon a részén.
A 31. számú Állami Építőipari Vállalat már 3 éve dolgozott az építkezésen, a fényképeken látszik, hogy az épület külső üvegfala is felkerült már sok helyre. A baleset körülményeinek kiderítését a rendőrség szakemberek bevonásával azonnal megkezdte. A Budafoki utat egészen november 20-ig lezárták, akkor is csak részlegesen, 30 kilométer/órás sebességkorlátozással nyitották meg, a mai Október 23-a út vonatkozó részén a forgalmat elterelték.
A vizsgálat egészen 1974 szeptemberéig tartott, akkor megállapították, mi okozta a balesetet. Ahogy a Népszabadság 1974. szeptember 27-i száma írta az eredményekről, leginkább a tervezésnél történtek hibák:
„Minthogy a károsodást több egymásra ható hiba és több részvevő okozta, nem lehet teljes pontossággal meghatározni a felelősségi arányokat, de a vizsgálat megállapításaiból százalékos megoszlásban elfogadható a következő arány: a tervezők 80, a kivitelezők 10 és az építtetők ugyancsak 10 százalékban felelősek a hibákért.”
A jelentés szerint a tervező, az Általános Épülettervező Vállalat méretezési és tervezési hibákat vétett, amelyet súlyosbított, hogy a kivitelező nem tartotta be a betonvas szerelésénél a szabályokat, de az ellenőrök is vétettek az ellenőrzések során a megállapítás szerint. Azonban nem ez volt a jelentés legérdekesebb része, hanem az, hogy a több, egymást erősítő hiba valójában nem törvényszerűen vezetett volna balesethez, annak kiváltó oka ugyanis egy viszonylag kicsi földrengés volt, a beszámoló cikkekben a „földlökés” kifejezést használták, amely miatt az egymásra halmozódó hibák elvezettek az épületrész összeomlásához. A kár, amit a hibasorozat okozott, akkori áron 3,8 millió forint volt, ami a teljes beruházás értékének 1,6 százaléka volt.
Az új székház csak 1977-re készült el. Az akkor modernnek – bár a már idézett visszaemlékezés szerint a fűtéssel és a klimatizálással is akadtak gondok – mondott székház azonban a 2010-es évek végére elavulttá vált, legalábbis egy multinacionális cég központjának, ezzel is magyarázta a Mol az új toronyház építését. Az Október 23-a út – Budafoki út sarkán lévő épületet eladták, ma az Energiaügyi Minisztérium működik a falai között.
Nyitókép: Az OKGT székháza 1980-ban (Fotó: Fortepan/FŐMTERV)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció