művészet

171766_laszlofulop4.jpg A festőfejedelem hazatért – László Fülöp kiállítása a Nemzeti Galériában László Fülöp-kiállítással tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria a kiváló portréfestő előtt születésének 150. évfordulóján. A „Nagyvilág művésze vagyok” címet viselő tárlat a nagyon gazdag életmű gyöngyszemeiből válogat. A Budavári Palotában jövő év elejéig látható portréfestmények segítségével az érdeklődő bepillantást nyerhet a műfaj virtuóz fejedelmének egyedülálló képi világába.
Firenzei remekmű alapján készült a Tűzoltó utcai gyermekklinika kerámiadísze A csodálatos dombormű megalkotását egy neves reneszánsz mester XV. századi műve inspirálta.
Felavatták Kocsis Sándor szobrát – A futballtörténet egyik legnagyobb játékosa volt Születésének 90. évfordulóján felavatták Kocsis Sándornak, az Aranycsapat legendás labdarúgójának a szobrát a Groupama Arénánál. Kocsis, akit az ünnpségen a labdarúgás megkoronázott királyának nevezték, Albert Flórián szobra mellett kapott helyet a futballstadion előtt. A fia szerint ezzel visszatért a Fradihoz, ahová mindig is tartozott. Az avatáson az FC Barcelona képviselője is jelen volt.
Gyönyörűek a díszkutak a felújított József nádor téren Átadták a fejújított József nádor teret, amelyet a Herendi és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra kifejezetten ide tervezett, egyedi díszkútjai díszítenek. Egyedi kialakítású ivókutakat is elhelyeztek. A megszépült téren 1500 négyzetméteren három gyepfelületet alakítottak ki, 54 fát ültettek, és bokrokat is telepítettek.
A Füvészkert medencéjében helyezték el Nemecsek Ernő szobrát Az ELTE Füvészkertben, a Viktória-ház medencéjében kapott helyet a Pál utcai fiúk című regény tragikus sorsú főhősének, Nemecsek Ernőnek a szobra.
Kicsomagolták a restaurált Csikós-szobrot a Lovarda előtt a Várban Az alkotást még július elején szállították régi-új helyére, a felújítási munkák utolsó szakaszát már ott végezték el.
A Váci utca egykori óriásának története Volt a XIX. századi Pestnek egy nevezetessége, amelyet ma már csak régi metszeteken és archív felvételeken láthatunk, kissé talán hitetlenkedve méretének és elhelyezésének különös ellentmondása miatt. A Váci utca fölé emelkedő hatalmas Szent Kristóf-szobor évtizedeken át Pest legjelentősebb köztéri szobra volt. Száztíz éve, hogy alakja eltűnt az utcából az egykori patikával együtt, melynek gigantikus méretű cégéréül szolgált. De az alkotás két töredéke, köztük a főalak feje ma is megtekinthető.
125 évvel ezelőtt készült el a Feszty-körkép – A magyarok bejövetelét a Városligetben mutatták be Lázba hozta a korabeli pesti sajtót a XIX. század végén Feszty Árpád terve, hogy a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe, vagyis a honfoglalást hatalmas körképen fogja megfesteni. Az ötlet apósától, Jókai Mórtól származott, maga a körkép pedig a leghíresebb magyar festőművészek közreműködésével készült Budapesten, a Munkács környéki vázlatok elkészítése után. Végül 125 évvel ezelőtt mutatták be a nagy művet a millenniumra készülő ország lelkes közönségének a Városligetben.
Már a Várban van a restaurált Csikós-szobor Befejeződött ifj. Vastagh György Csikós című alkotásának restaurálása, a művet több darabban július 10-én szállították a solymári restaurátorműhelyből a budavári Lovardához. A helyére emelték, de cikkünk megjelenésének napján a ló fejét még nem helyezték fel, a helyszínen a szakemberek az utolsó simításokat végzik a körbeállványozott területen. Csányi Szabolcs restaurátor a csomagolás és szállítás előtt a restaurátorműhelyben mutatta be a pestbuda.hu-nak a szobrot.
Magyar fotósok munkáit is láthatjuk a szürrealista mozgalmat bemutató kiállításon a Magyar Nemzeti Galériában A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat anyaga külföldről érkezett, de két magyar fotóművész, André Kertész és Brassai munkáit is láthatja a közönség.
Visszatért a Városmajorba az 1725-ből származó Fájdalmas Krisztus-szobor Budapest egyik legrégibb köztéri szobrának, a városmajori Fájdalmas Krisztus-szobornak az otthona, a Szilágyi Erzsébet fasorban lévő kovácsoltvas kerítéssel körülvett kis kert 2018. szeptember 19-e óta üresen állt. Az alkotást a közelmúltban restaurálták, tegnap pedig visszakerült a helyére.
A napsütötte Tabán – Kiállítás a Virág Benedek Házban A lebontott Tabán kelt életre múlt szerdán az I. kerületi Tabáni Kuckó Döbrentei utcai kiállítóterében. Igen gazdag és színes anyagot tekinthetünk meg a városrészről a Virág Benedek Házban található múzeumban.
Száz év halt meg Csontváry Kosztka Tivadar, akit nem értettek meg kortársai A kortársai által többnyire meg nem értett, kinevetett, különcnek bélyegzett Csontváry Kosztka Tivadar festőművész száz évvel ezelőtt, 1919. június 20-án halt meg a budai János Kórházban.
Száz éve nyílt meg a Hopp Múzeum az Andrássy úti palotában Ázsia egy szeletét mutatja be a 100 éve alapított Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. A századfordulón épült Andrássy úti villában és a kertben a gyűjtemény legszebb darabjait láthatjuk a Made in Asia című jubileumi kiállításon.
Renoir festménye visszatért – Megnéztük a Szépművészetiben a Fekvő női aktot A Fekvő női akt 1907 végén már látható volt Budapesten a Nemzeti Szalon tárlatán Renoir tíz másik alkotása mellett. A kép most végleg visszatért, mert sikerült megvásárolni a Szépművészeti Múzeum számára.
Molnár-C. Pál budapesti kötődései – Egy Ménesi úti villában élt a 125 éve született festőművész Molnár-C. Pál festő–grafikus 1894. április 28-án született. Rendkívül sokszínű életpályája során olajfestményeket, grafikákat, fametszeteket, freskókat készített, irodalmi műveket illusztrált, és plakátot tervezett. Európai hírű művész, akinek munkásságát többek között az 1937-es párizsi világkiállításon Festészeti Aranyéremmel, az 1938-as varsói nemzetközi fametszet-kiállításon Aranyéremmel ismerték el, illetve XII. Pius pápa aranykereszttel tüntette ki.
A XX. század meghatározó festő-grafikusa volt Herman Lipót 135 éve született Herman Lipót festőművész, grafikus, karikaturista, aki közel hét évtizeden át a magyar művészeti élet egyik meghatározó szervezőjeként fejtett ki közösségépítő tevékenységet. Életműve több mint négyezer festményt és húszezer grafikát ölel fel. Könyv- és újságillusztrációinak számbavétele az elkövetkező évek művészettörténészi kutatásának a feladata.
Száz éve hunyt el Mednyánszky László, a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotója Ősrégi magyar nemesi családból származott a száz éve elhunyt Mednyánszky László festőművész, aki a város peremvidékére sodródott nehéz helyzetű emberek világát örökítette meg. A tájképfestészetben is kiemelkedőt alkotott.
A letűnt Tabán tanár-festője – Tibai Takács János művészete Ha az ódon, sokak számára romantikus hangulatú Tabánt szeretnénk megidézni, a legtöbbször Zórád Ernő hangulatos festményeit érdemes segítségül hívnunk. Viszont még a régi Tabánt ismerők között is kevésbé ismert Tibai Takács János neve, akinek többtucatnyi nagyszerű festménye és grafikája őrzi a tabáni múlt emlékeit. Ismerkedjünk meg gazdag életművével!
175 éve született Munkácsy Mihály, a monumentális méretű festészet nagymestere Munkácsy Mihály a magyar festészet géniusza. Bár alkotásai jelentős részben a Kárpát-medencén kívül születtek, életművének legnagyobb szeletét mégis Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A Parlamentben található Honfoglalás című festménye mind méretében, mind reprezentatív elhelyezésében a millennium kori Magyarország ünnepi hangulatát idézi.
Gyönyörű mozaikfrízt újítottak fel a Népszínház utcában Visszanyerte régi szépségét egy józsefvárosi ház serfőzést és sörivást dicséretét hirdető dísze.
Egy gyarapodó kor jelentős alkotója: 100 éve hunyt el Senyei Károly szobrász A száz éve elhunyt Senyei Károly szobrászművész nevét kevesen ismerik, pedig korának meghatározó alkotója volt Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János kortársaként. Szobrai megtalálhatók Budapest számos pontján: a Budavári Palota udvarában, a Hősök terén vagy a Vigadó téren.
A főváros ünnepelt festőfejedelme: Benczúr Gyula emlékezete Most 175 éve született Benczúr Gyula festőművész, a XIX. század végi magyar képzőművészeti élet meghatározó személyisége. A magyar főváros világi és szakrális tereiben egyaránt készültek reprezentatív alkotásai. Benczúr festőként, tanárként és közéleti emberként is formálta Budapest művészeti világát.
Van-e létjogosultsága az épületszobrászatnak? A budai Várban zajló építkezések kapcsán vetődött fel, hogy kell-e, van-e szerepe és létjogosultsága az épületplasztikának és az épületen elhelyezett szobroknak. Elgondolkodtunk a témán.
A művészetek mentora: 150 éve született Lyka Károly Lyka Károly kivételesen hosszú élete folyamán meghatározó személyisége lett a magyar művészettörténet-írásnak, miközben több művészgeneráció tanára is volt.
Szentimreváros új szobra – Brenner János emlékezete Budán, a Villányi úti Szent Imre-templom közelében 2018. december 13-án leplezték le Brenner János egész alakos bronzszobrát, Rieger Tibor szobrászművész alkotását.
Hogyan került Szent Mihály szobra a Miniszterelnökségre? A pestbuda.hu megtudta: Markolt György szobrászművész készítette azt a Szent Mihály-szobrot, amelyet karácsony előtt pár nappal helyeztek el a Miniszterelnökség Dísz térre néző új épületén, a budai Várban.
150 éve született a Csikós-szobor alkotója Mint nemrég beszámoltunk róla, csaknem teljesen elkészült a budavári Lovarda épülete, amely elé hamarosan visszahelyezik a II. világháború után elbontott Csikós-szobrot is. De mit tudunk az alkotóról, a 150 évvel ezelőtt született ifjabb Vastagh Györgyről?
Hamarosan megváltozik a Vértanúk tere A közeljövőben kezdődik a Vértanúk terének rehabilitációja, amelynek során „a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot” fogják visszaállítani. Az 1996-ban itt felavatott Nagy Imre-szobrot áthelyezik a Jászai Mari térre, és visszaépítik az 1918–1919-es esztendők – korabeli hírlapi kifejezéssel: a vörös rém – vértanúinak emlékművét.
Szent Margit-szobrot avattak a Margit-szigeten A 27 évesen elhunyt Árpád-házi királylány szentté avatásának 75. évfordulóján kapott szobrot a domonkos kolostor romjainál.

További cikkeink