Az 1870-es évek városrendezési tervének keretében készült el a neoreneszánsz palotákkal szegélyezett sugárút, ami még Andrássy Gyula gróf életében róla elnevezett útként vált ismertté. Itt állt az egykori Knorr-villa, amelynek épülete igazi ritkaságnak számít az Andrássy út épületei között, hiszen az eredeti formáját őrzi. Hopp Ferenc az első világ körüli utazása után, 1885-ben vásárolta meg az Andrássy út 103. szám alatt található villaépületet a Knorr családtól.

Az Andrássy (Sugár) út 103. szám alatt található Knorr-villa az 1880-as években (Forrás: Fortepan)

A korabeli fotó a villa hátsó oldalát mutatja, a bal oldalon a Feszl Frigyes tervei alapján épült, azóta lebontott Bányász-villa áll 1895-ben (Fotó: pestbuda.hu)

A most megnyílt, Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum című jubileumi kiállítás több mint ötszáz műtárgyon keresztül, megújult külső és belső terekkel mutatja be az intézmény történetét. A múzeum nagy korszakai, kiemelkedő darabjai (kínai, japán, koreai, indiai, tibeti-mongol, délkelet-ázsiai, valamint közel-keleti gyűjtemény) állnak a középpontban.

A múzeum előkertje a kiállítás plakátjával (Fotó: pestbuda.hu)

Száz éve hunyt el Hopp Ferenc (1833‒1919), a világutazó, műgyűjtő és mecénás, aki a föld körüli utazásain és világkiállításokon vásárolt több ezer ázsiai műtárgyat, valamint Andrássy úti villáját a magyar államra hagyományozta. Ez a magángyűjtemény vált a múzeum alapjává, 1923-tól itt működik Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma. 

Hopp Ferenc portréja a kerítés falán (Fotó: pestbuda.hu)

Az I. világháború után, 1919-ben „Hopp Ferenc végrendeletileg a magyar államra hagyta több mint 4000 darabból álló, nagyértékű keletázsiai művészeti gyűjteményét, melynek elhelyezésére még életében az államnak ajándékozta a VI. Andrássy út 103. szám alatti villáját is, mindössze azt kötve ki, hogy e gyűjtemény az állam tulajdonában lévő egyéb keletázsiai műtárgyakkal egyesítve külön múzeumot alkosson, mely az ő nevét viselje. Így létesült a Hopp Ferenc-féle Keletázsiai Művészeti Múzeum, mely a Szépművészeti Múzeummal közös igazgatás alatt egyesíttetett” – szólt a híradás a Hopp Múzeum alapításáról a Szépművészeti Múzeum Évkönyvében, 1920-ban.

A gyűjtemény 1919–1923 között az alapító tárgyai mellett kibővült más magyarországi közgyűjtemények keleti anyagával. Az Iparművészeti Múzeumból, a Nemzeti Múzeum Régiségtárának és Néprajzi Osztályának keleti anyagából, a Szépművészeti Múzeumból, valamint a Budapest Székesfőváros tulajdonában lévő gróf Zichy Jenő-féle gyűjteményből, Xántus János gyűjtéséből kiválogatott ázsiai tárgyak is ide kerültek.

Jelentős műgyűjtők tárgyai is kiegészítették az állományt. Később, 1945 után vietnámi, kínai és észak-koreai állami ajándékok is kerültek ide. A kollekció ma 30 000 műtárgyból áll, és gazdag kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti tárgyanyagot ölel fel.

Az épület kert felőli oldala, jobbra Gandhi szobra (Fotó: pestbuda.hu)

A most megnyílt centenáriumi tárlat bemutatja a múzeum legjavát, sorra veszi az alapítást követő múzeumtörténeti korszakokat, közelebb hozza a látogatóhoz a kalandos sorsú műtárgyak történetét, felidézi a meghatározó művészettörténészek, igazgatók munkáját. Műtárgyvédelmi okokból egyes kiállított darabokat negyedévente cserélnek, így egy év alatt a tárlat többször is változik majd.

A Hopp Múzeum időszaki kiállításai az épület méretei miatt rendszerint csak egy-egy kultúrával foglalkoznak. Különlegesség, hogy a jubileumi tárlat minden gyűjteményrészt felvonultat: a kínai, a japán, a koreai, az indiai, a délkelet-ázsiai, a mongol, a tibeti-nepáli, a közel-keleti és a Zichy-féle régészeti kollekciót.

Kiállítás az épületben

Hopp Ferenc ebben a villában élt, a földszinten volt a lakása, az első emeleten a vitrinekben elhelyezve mutatta meg a tárgyakat az érdeklődők számára, már az 1890-es évektől rendszeresen fogadott látogatókat.

A Hopp Múzeum bejárata az Andrássy úton (Fotó: pestbuda.hu)

Az épület főbejárata, a kiállítás a földszinten kezdődik (Fotó: pestbuda.hu)

Ha belépünk a földszinti folyosóra, a falon idővonal szemlélteti az elmúlt száz év legjelentősebb kiállításait és változásait. A polcokon Hopp Múzeum kutatásairól szóló könyveket válogattak.

A földszinti folyosó falán idővonal ábrázolja a múzeum történetének fontosabb eseményeit (Fotó: pestbuda.hu)

A lépcsőfordulóban Kisfaludi Strobl Zsigmond Hopp Ferencről készített márvány mellszobra áll. Mellette láthatjuk a Hopp Múzeum 1-es leltári számot viselő műtárgyát, egy úti emlékként vásárolt strucctojást az ádeni (Jemen) bazárból. A gyűjtemény első darabja szimbolikus, hiszen „ebből a tojásból kelt ki” a több ezer darabos kollekció.

Kisfaludi Strobl Zsigmond Hopp Ferencről készített márvány mellszobra (Fotó: pestbuda.hu)

A gyűjtemény legelső darabja egy úti emlékként vásárolt strucctojás Jemenből (Fotó: pestbuda.hu)

Az épület lépcsőháza (Fotó: pestbuda.hu)

Az emeletre érve, a folyosó falain megismerkedünk öt olyan személyiséggel, akik különböző céllal utazták be Keletet, gyűjtéseik a magyarországi ázsiai műgyűjtés fontos mérföldkövei lettek. A múzeumalapító Hopp Ferenc mellett Xántus János, gróf Zichy Jenő, gróf Vay Péter és dr. Bozóky Dezső alakja is megjelenik. A folyosó végén egy sziámi Buddha-fej fogadja a látogatót, amely Duka Tivadar, a Kőrösi Csoma Sándor emlékét Indiában kutató magyar orvos ajándéka volt.

Sziámi Buddha-fej látható az emeleti folyosó végén (Fotó: pestbuda.hu)

Az első terem 1919-től a II. világháborúig tartó korszak tárgyanyagával foglalkozik, ekkor Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész-orientalista volt a múzeum igazgatója, aki Hoppnak segítségére volt az akkor még kedvtelésből vásárolt tárgyak gyűjteménnyé fejlesztésében. Itt kaptak helyet a japán fametszetek, kínai bronztárgyak, indiai műtárgyak (a gandhárai buddhista plasztikák, a mathurái hindu szobrok), és a színpompás wayang golek bábegyüttes.

 

Jáváról származik a színpompás wayang golek bábegyüttes, amellyel rituális előadásokat adtak elő (Fotó: pestbuda.hu)

Az első teremben a korabeli, 1906-ban készült vitrinekben állították ki a tárgyakat, száz évvel ezelőtt a látogatók ilyen enteriőrszerűen találkoztak a műtárgyakkal.

Az első teremben az 1906-ban készült vitrinekben állították ki a tárgyakat​ (Fotó: pestbuda.hu)

A két világháború közötti gyűjtésnek meghatározó része a buddhista plasztikai anyag gyűjtése, azért kiemelten fontos, mert ez az egész Ázsiát összefogó vallás, ami minden országban az adott kultúrának egyedi jeleit hordozza, legyen ez Japán, Kína, Belső-Ázsia vagy India.

Hopp Ferenc utazásai során kezdetben szuveníreket, emléktárgyakat vásárolt. „Érdeklődése kiterjed mindenre, amit a földgolyón a természet és ember alkotott.” Különösen nagyra értékelte a precíz kézi munkával készült tárgyakat, hiszen optikusként a lencsecsiszoláshoz maga is értett. Jó érzékkel válogatta össze például az elefántcsont, drágakő, és lakkfaragványokat, olyan dísztárgyakat, kerámiákat, melyek későbbi gyűjteményének meghatározó tárgytípusai lettek.

 

Ülő démonfigura a Xiuding-kolostoregyüttes pagodájának faláról, a VII. századból (Forrás: hoppmuseum.hu)

A második terem a Hopp Múzeum II. világháború után kezdődő korszakáról szól. Ekkor a múzeum az Iparművészeti Múzeumhoz került, egészen másfajta múzeumszervezés zajlott, a keleti területek szakértői kezdtek itt dolgozni, szétválasztották a gyűjtemény egységeit.

Az ötvenes években részben politikai, részben gazdasági nyomásra kényszerűségből több magángyűjtő itt helyezte el műtárgyait. A teremben vannak azok a darabok is, amelyeket a múzeum dolgozói válogattak ki az Egyiptomból érkezett, a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek udvarán beolvasztásra váró „fémhulladékból”.

Az installáció egy múzeumi raktár polcrendszerére emlékeztet, ahol szigorúan osztott fakkrendszer fogadja be a tárgyakat (Fotó: pestbuda.hu)

A harmadik terem az állami ajándékozások terme. Az 1950-es, 1960-as években Kínából, Koreából és más baráti országoktól érkeztek állami reprezentatív ajándékok. Jól látható, hogy az ajándékozó országok (Kína, Korea, Mongólia, Vietnám) milyen képet akartak kialakítani önmagukról az adományozott tárgyak alapján. Kína az új kínai embertípust, ifjú munkást, a „forradalom korának” emberét hangsúlyozta, a koreaiak és a vietnámiak inkább a tradicionális viseletek, illetve XI–XII. századi kerámiatárgyak ajándékozásával a hagyományon keresztül utaltak a történelmükre.

Az új kínai embertípust ábrázoló ajándék szobrok az 1950-es évekből (Fotó: pestbuda.hu)

A harmadik teremben található annak a tekercsképsorozatnak több darabja, amelyet Miklós Pál művészettörténész, sinológus, a múzeum egykori igazgatója, a dunhuangi Ezer Buddha-barlangtemplomok kutatója ajándékozott a múzeumnak. A sorozat a dunhuangi falfestmények részleteit mutatja be.

A dunhuangi falfestmények részletei tekercsképen (Fotó: pestbuda.hu)

A kiállítás utolsó termében a buddhista művészet áll a középpontban, amely Ázsia közös szellemi kincse.  A buddhizmus három főbb ágának művészetét kiemelkedő műtárgyanyaggal mutatják be. A nyolcvanas, kilencvenes évek gyűjteményezési történetét is megismerhetik a látogatók. Szutra-borítók, Buddha-szobrok, tanítványok szobra, textilre (selyemre vagy pamutra) festett tekercsképek.

Tekercsképek és szobrok (Fotó: pestbuda.hu)

Kapuőrző istenség udvari viseletben, Thaiföld, XIX. század első fele (Forrás: hoppmuseum.hu)

Kiállítás a kertben és a kerítésen

A kiállítás nemcsak az épületben, hanem az épület körül is felfedezhető, a kertben látható képek és műtárgyak is a tárlathoz tartoznak. A múzeum programjainak is helyszínét adja a Hopp-villa hangulatos kertje.

A Hold-kapu vezet a villa mögötti kertbe (Fotó: pestbuda.hu)

Tablókiállítás a kertben (Fotó: pestbuda.hu)

Keleti műtárgyak a kertben, dzsainaszentély (Fotó: pestbuda.hu)

Hopp Ferencnek az otthona és kertje is tükrözte a Kelet iránti érdeklődését. A villa kertjébe ritka növényeket telepített, és keleti műtárgyakat helyezett el benne. A jávai botanikus kertben (Buitenzorg, a mai Bogor Indonéziában) tett látogatása után saját otthonát Buitenzorg-laknak nevezte (a holland szó jelentése: „gond nélküli hely”). Ebben a különleges környezetben szívesen fogadott vendégeket, akiket rendre meg is örökített a villa kertjében készült fotográfiákon.

Vendégek a dzsainaszentély körül 1890-ben (Fotó: pestbuda.hu)

Hopp Ferenc vendégeivel a japán lugas előtt 1895 körül (Fotó: pestbuda.hu)

Hopp Ferenc izgalmas életútja megelevenedik a kertben és a kerítésen is. A tablók archív fotói az egykori látogatókról, a századfordulós épületről és a kert történetének egy-egy érdekes eseményéről mesélnek.

Az Andrássy úton sétálók a múzeum kerítésén megismerheti Hopp Ferenc életének főbb eseményeit fotókkal illusztrálva, talán kedvet kapnak betérni a villába.

A kerítésen az arra járók megismerheti Hopp Ferenc életének főbb eseményeit és a múzeumot fotókkal illusztrálva (Fotó: pestbuda.hu)

A jubileumi kiállításhoz számos tárlatvezetés, filmvetítés, múzeumpedagógiai foglalkozás, jógaóra és egyéb kísérőprogram is kapcsolódik.  A kiállítás 2020. augusztus 30-ig tekinthető meg.

Nyitókép: A Hopp Ferenc Múzeum épülete a kert felől (Fotó: pestbuda.hu)