Tibai Takács János 1876. március 29-én Tápiószentmártonban született. A középiskolát Balassagyarmaton végezte el. A budai Pedagógiumban matematika–fizika és történelem–ének szakos tanári oklevelet szerzett. A tanulmányai befejezése után a hajdúszoboszlói polgári iskola tanára lett, ezt követően a hatvani, 1911-től pedig az újpesti polgári iskolában tanított.

Tibai Takács János alkotás közben (Forrás: magángyűjtemény)

A századforduló környékén Benczúr Gyulától vett festészeti magánórákat, aki elismerően nyilatkozott tehetségéről. 1906-ban a Nemzeti Szalonban állították ki a festményeit, utána ott több tárlaton is szerepeltek az alkotásai. 1914-ben, a világháború kitörésekor mint hadapród bevonult katonai szolgálatra, és a 30. honvéd gyalogezred hadifestőjévé nevezték ki. A világháború alatt megjelent Külügy–Hadügy című lapban a magyar katonákról készített több portrérajzát is publikálták. Polgári iskolai tanárként 1922-ben nyugdíjba vonult, hogy kizárólag a festészetnek élhessen.

Tibai Takács János sikeres portréfestő volt: több helyi és országos egyesület, szervezet is megbízta ilyen munkákkal. Megfestette Ányos Pál pálos szerzetes, Fráter Lóránd dal- és nótaszerző, Szabolcska Mihály költő, Balázs Árpád zeneszerző, Papp-Váry Elemérné költőnő, Petrovácz Gyula építész és országgyűlési képviselő, Bem József tábornok és az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus alkalmából Eugenio Pacelli bíboros (a későbbi XII. Pius pápa) portréját. 1932-ben Gyónon országos ünnepség keretében leplezték le a Gyóni Géza költőről készült olajfestményét.

A Gyóni Gézáról készült festmény 1932-ben, a költő halálának 15. évfordulójára készült el (Forrás: dabasi Gyónyi Géza Általános Iskola)

Tibai Takács tankönyv-illusztrációkat is készített, valamint az 1930-as években többször is kiadott Ismerjük meg Budapestet! című, a város főbb nevezetességeit bemutató bédekkernek is az illusztrátora volt: tíz rajza került a kötetbe, elsősorban a korabeli Tabánról. Nagyjaink szülőházai címmel megfestette tucatnyi történelmi nagyságunk szülőházát, és ez képeslapsorozatban is megjelent.

A Várban lévő Balta közről készített grafika is szerepelt a Budapest nevezetességeit tartalmazó bédekkerben (Forrás: Ismerjük meg Budapestet! Budapest főbb nevezetességeinek és emlékeinek kalauza, rövid története és magyarázata. Szerk. Mikulich Károly és ifj. Pataki Mihály. Illusztrálta: Tibai Takács János. Budapest, 1938)

A Nagyjaink szülőházai című képeslapsorozat összefoglalva is megjelent (Forrás: Hungaricana)

Legfőbb művészi célkitűzése az 1933 előtti, régi Tabán arculatának megörökítése volt. Ennek érdekében rengeteget járta a Tabán ódon, kanyargós, romantikus hangulatú utcáit és tereit, és a főbb nevezetességek, utcarészletek és életképek neoimpresszionista stílusú megörökítésével bepillantást kaphatunk ebbe a letűnt világba.

A Hadnagy utcát ábrázoló festményen a Tabán több nevezetessége is látható (Forrás: magángyűjtemény)

A Hadnagy utcát bemutató, 1917-ben készült festményen a jellegzetes földszintes tabáni házakon kívül jól látható a Fehér Sas téri polgári iskola épülete, a szerbek egykori görögkeleti temploma és az Erzsébet híd is. A szerbek egykori jelentős tabáni jelenlétét igazolja a Kereszt tér című Tibai Takács-alkotás is, amelyen a szerbek kőkeresztje látható.

A tabáni szerbek híres keresztje lett a névadója a Kereszt térnek (Forrás: Patyi Árpád gyűjteménye)

A Holdvilág utcai kaput ábrázoló képen bepillantást kapunk a kapu mögötti ház udvarába is. A szűk Holdvilág utca a művész más festményén is feltűnik. Jellegzetes tabáni házakat és udvarokat látunk az Aranykacsa utca, a Horgony utca és a Kőműves lépcső egyes részleteit ábrázoló alkotásokon is.

A Holdvilág utca 14. számú ház kapuja mögé is bepillanthatunk ezen a festményen (Forrás: Patyi Árpád gyűjteménye)

A Holdvilág utca szűk, kanyargós utcáit körülfogták a földszintes házak (Forrás: tabananno.blogspot.com)


A tabáni udvart élővé teszi az orgonafa (Forrás: tabananno.blogspot.com) 

A még ma is létező Virág Benedek-ház megfestésével Tibai Takács megörökítette az egykori neves pálos szerzetes és költő tabáni lakóhelyét. A Döbrentei utcai házban működött a közelmúltban bezárt Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény is.

A Döbrentei utca 9. szám alatt található Virág Benedek-ház egyike a régi Tabán ma is meglévő épületeinek (Forrás: Boda Galéria)

Tibai Takács János még megérte, hogy az 1940-es évek elején több festményét kiállították egy műcsarnokbeli tárlaton. Életének 68. évében, 1943. december 28-án hunyt el. Egyik volt tanártársa, Hyross Ferenc a róla írt nekrológban mélyen idealista gondolkodású művészként jellemezte, aki akkor volt a legboldogabb, ha a régi Tabán utcáit róhatta, hogy megkeresse és megfesse annak utánozhatatlan hangulatú helyszíneit. Értékes életműve megismerésével a letűnt Tabán emlékének is hódolunk.