Írta: Domonkos Csaba; nyitókép: a kor luxushotele, a Royal Szálló  a Lenin, ma Erzsébet körúton 1961-ben (Fotó: Fortepan.hu)

 

Ötvenöt évvel ezelőtt feketehimlő gyanúja miatt kerültek több hetes karanténba a Royal Nagyszálló vendégei. 1963. augusztus 31-én az egyik alkalmazott testén jelentek meg fura kiütések, amit a kihívott orvos feketehimlőként azonosított, és ennek következményeképp karantént rendeltek el. 

A Szabad Föld című lap szeptember 6-án adott hírt az eseményről: „A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felkérték az alábbiak közlésére: A budapesti Royal Nagyszálló egy alkalmazottján feketehimlő megbetegedésre utaló tünetek jelentkeztek. Mivel fennforog nála e betegség alapos gyanúja, szükségessé vált az esetleges fertőzés tovább terjedésének megakadályozására megelőző jellegű járványügyi óvintézkedések életbe léptetése. A beteget szigorúan elkülönítették, haladéktalanul védőoltásban részesítették mindazokat, akikkel elkülönítése előtt érintkezhetett, a szállodát pedig egészségügyi zárlat alá helyezték.” 

Későbbi beszámolók szerint a szálló egy női alkalmazottján jelentek meg a tünetek, aki épp az esküvőjét tartotta a hotelben, a szintén szállodai alkalmazott férjével, és a tünetek másnap reggel jelentkeztek.

Az eseményekről a lapok folyamatosan beszámoltak. Szeptember 4-én a Népszava így ír: 

„Illetékes helyen tájékoztatták az MTI munkatársát a feketehimlőmegbetegedéssel kapcsolatos intézkedésekről. Az orvosi vizsgálatok, valamint a teljesen biztos diagnózishoz szükséges, több napot igénylő laboratóriumi eljárások alapján megállapították: a Royal Nagyszálló alkalmazottja — akinek himlőgyanús megbetegedéséről a lapok a múlthét szombatján hírt adtak — feketehimlőben betegedett meg. Betegsége enyhe lefolyású, s remélhető közeli felgyógyulása. Ezen az egy eseten kívül eddig sem Budapesten, sem vidéken egyetlen újabb himlőgyanús megbetegedés sem fordult elő. Nem betegedett meg senki a Royal Nagyszállóban elkülönített 221 külföldi vendég és az Istenhegyi úti Védönőképző Intézetben egészségügyi zárlat alá helyezett 89 magyar állampolgár közül sem. Az ezeken a helyeken szolgálatot teljesítő dolgozók körében sem történt himlőgyanús megbetegedés.” 

Szállodai szoba a Royal luxushotelben 1961-ben (Fotó: Fortepan.hu)

A betegség súlyosságát, illetve az intézkedések komolyságát jelzi, hogy emiatt az egy eset miatt külföldre a nemzetközi egyezmények miatt csak érvényes és eredményes oltási igazolással lehetett kiutazni Magyarország teljes területéről. A betegség észlelése után a budapesti lakosok kötelező oltását nem rendelték el, de a járóbetegrendelőkben és a tömegközlekedésben dolgozókat azonnal beoltották. 

Mivel az ország akkor legelegánsabb szállodájában történt az eset, a „nyugati” vendégeket, akiket akkor egész máshogy kezeltek, mint a szocialista országból érkezőket, az állam saját költségén látta el, mégpedig luxusszínvonalon a kényszerű karantén alatt. Természetesen, mivel az eset Magyarországon történt, a budapesti közbeszédben elterjedt, hogy valamiféle titkosszolgálati akció zajlik a vesztegzár takarásában. 

A későbbi visszaemlékezések (amely közül volt, ahol már 800 vendégről beszéltek) szerint a karantén a lakóknak óriási buli volt, minden este bált tartottak, mivel a szállóban bent rekedt három teljes zenekar is, és a visszaemlékezések szerint 9 hónappal később sok női alkalmazott ment szülési szabadságra. 

Nagyvilági élet a szállóban az 1960-as évek elején (Fotó: Fortepan.hu)


A teljes zárlat szeptember 17-ig tartott: mivel a lappangási idő leteltével új megbetegedést nem tapasztaltak, a vendégek és az alkalmazottak elhagyhatták a szállót. A további megbetegedések hiánya miatt sok későbbi beszámolóban arról írnak, hogy a pánikot és a karantént kiváltó diagnózis téves volt.

A történetnek érdekes pikantériát adott, hogy abban az évben került a mozikba a „Meztelen diplomata” című film, amely Rejtő Jenő „Vesztegzár a Grand Hotelben” című művének átirata. Rejtő évtizedekkel korábbi művében egy szállodában robbantanak ki (ál)pestisjárványt a tulajdonosok, hogy meghosszabbítsák a szezont. 

Az esetből 1986-ban Benedek István Gábor „Boldog vesztegzár” című riport-regénye, amely a történtek alapján, fiktív szereplőkkel meséli el a vesztegzár alatti eseményeket.

A fekete himlő egyébiránt abban az évben Európa-szerte okozott megbetegedéseket, és még később is voltak járványok. Azonban 1978 óta nem tapasztaltak sehol a Földön megbetegedést, ezért Magyarországon 1980-óta nem is oltanak ellene. 

*

A magyar himlőoltás meghonosítója, Bene Ferenc 160 éve, 1858. július 2-án hunyt el. A hazai oltásokat 1801. augusztus 1-én kezdte meg, mindössze öt évvel azután, hogy Edward Jenner 1796-ban elsőként oltott embert himlő ellen. Akkor még természetesen nem ismerték a himlőt okozó vírust, csak azt tudták, hogy aki túlélte a betegséget, az védve van. E megfigyelések alapján jött rá Jenner, hogy a tehénhimlővel való oltás után a beoltott a sokkal veszélyesebb feketehimlő ellen is védve lesz. 

*

Fekete himlő vagy pestis? Sokan összetévesztik ezt a két betegséget. A fekete himlő 20-40%-ban lehet halálos, és vírusfertőzés okozza. Az a betegség, amit ma pestisnek ismerünk, egy baktériumfertőzés, és a Föld egyes részein a mai napig megjelenik, ami azonban antibiotikummal gyógyítható.