Titkokat őrző hely – A Nemzeti Múzeum kertjében sétáltunk

2020. szeptember 20. 12:00

Ezen a héten, szeptember 17–19. között rendezték a műtárgyak éjszakáját Budapesten. E rendezvénysorozat keretében tartották a Nemzeti Múzeum kertjében A Múzeumkert titkai című sétát is, amelyhez mi is csatlakoztunk. A sétát Debreczeni-Droppán Béla történész, muzeológus, levéltáros, a Múzeumkert történetének kutatója vezette.

Kissé borongós időben gyülekeztünk szeptember 17-én, csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeum épülete előtt, az Arany János-szobor mellett, sőt sétánk elején egy gyengébb zápor is elkapott minket. Ez azonban nem akadályozott meg bennünket abban, hogy megkezdjük a Múzeumkert rejtelmeinek felderítését, megismerkedjünk e fontos történelmi helyszín titkaival, a kertben lakó szobrokkal, s többnyire kalandos életútjukkal, illetve megtudjuk, hogyan vált a kert a 2018–2019-es rekonstrukció során a nemzeti emlékezet méltó színhelyévé és kikapcsolódást, felüdülést, izgalmas kalandokat tartogató közösségi térré.

Támpontok a felfedezésben

A kert felfedezéséhez első körben annak szobrai nyújthatnak kiindulópontot. A képzőművészeti alkotások megismerését a rekonstrukció befejezése óta a talapzatuk közelében elhelyezett, QR-kóddal ellátott információs táblák segítik.

Ilyen kis táblácskák segítik a Múzeumkert szobrainak megismerését (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Sétánk során többek között megtudjuk, a Múzeumkert első szobra a lépcsősorral szemben állva, a tőlünk jobbra látható, Berzsenyi Dánielt ábrázolja, és 1860-ban került a kertbe.

Berzsenyi Dániel szobra a Múzeumkert első szobra, mely 1860-ban került a kertbe (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Másodikként Kazinczy Ferenc szobra került a kertbe 1861. március 16-án. A két szobor elhelyezésével a múzeum előkertjében kialakult egy kis körönd, ezzel együtt pedig elkezdődött az a folyamat, amelynek során a Múzeumkert szoborkertté, nemzeti emlékhellyé vált.

Kazinczy Ferenc szobrát 1861-ben helyezték el a kertben (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Természetesen Széchényi Ferencnek, a Nemzeti Múzeum alapítójának is van szobra a kertben. Az 1902-ben állított alkotás – mely az Aranygyapjas Rend díszöltözetében ábrázolja az alapítót – napjainkban a múzeum mellett, a főbejárathoz vezető lépcsősorral szemben állva tőlünk balra áll. Azonban nem ez volt az eredeti helye, hanem annál az oldalsó kapunál, amely ma a múzeum gazdasági bejárata. Korábban a látogatók is itt juthattak be az épületbe, még abban az időben, amikor a mai főbejáratot a díszteremben ülésező Főrendiház tagjai használták.

Az alapító, Széchényi Ferenc szobra a Múzeumkertben (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Ma a múzeum gazdasági bejárata, korábban a látogatók is itt közlekedtek (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Debreczeni-Droppán Béla a séta során elmondta, a Múzeumkert rekonstrukciójakor természetesen arra törekedtek, hogy a legtöbb szobor olyan formában és oda kerülhessen vissza, ahol eredetileg is állt, azonban ha egy alkotásnak – így például Széchényi Ferenc szobrának is – találtak egy méltóbbnak ítélt helyet, akkor módosítottak az eredeti elhelyezkedésén.

Ugyancsak meggátolta a kert pontos rekonstrukcióját az is, hogy számos, korábban itt felállított szobor megrongálódott a zivataros évszázadok alatt. Herman Ottó emlékéhez például eredetileg tartozott egy kőmedence, amelybe a szobor talapzatából víz csordogált, ezáltal egyben madárfürdetővé alakítva a neves ornitológus szobrát, Kisfaludy Károlynak pedig nemcsak egy mellszobra volt megtalálható a kertben, mint napjainkban, hanem a mellszobor csupán egy része volt a II. világháború során a Múzeumkertben vívott csata során megsemmisült emlékműnek.

Kisfaludy Sándor emlékműve a kertben (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A legegyszerűbb emlék, mégis a legnagyobb érték

Ha nem lenne előtte QR-kóddal is ellátott információs tábla, talán egyszerűen elmennénk a Múzeumkert egyik legnagyobb értéke mellett, mely a helyszín többnyire monumentális szobrai mellett csendesen megbújik a múzeum épülete mögött, a kert sarkában.

Az egyszerű kőből készült oszlopocska egy emlékkő, amely George Washington amerikai elnöknek és Alexander von Humboldt német természettudósnak állít emléket, az ő tiszteletükre készült. Az emlékkövet Kubinyi Ferenc reformkori politikus, több tudományterületen elismert tudós állíttatta 1858. március 15-én, a szabadságharc leverése utáni elnyomó rendszer miatt eleinte csak saját váci villájának kertjében, majd innen került később a Múzeumkertbe.

George Washington és Alexander von Humboldt emlékköve nagy valószínűséggel Kossuth Lajosnak is emléket állít (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Amellett, hogy az első látásra jelentéktelen kőtömb az első magyarországi emléke Georg Washingtonnak, nagy valószínűséggel az egész világon az első emlékhelye Alexander von Humboldtnak. Különösen állíttatásának időpontja enged következtetni arra, hogy egy harmadik személynek is emléket állít, s ez a nem más, mint Kossuth Lajos.

Sétavezetőnktől megtudjuk, azért valószínűsíthatő, hogy Kubinyi Ferenc emlékköve Kossuth-emlék is lehet, mert őt 1851-ben már emlegették úgy, mint a „magyar Washington”-t, az pedig, hogy a hagyományoktól némileg eltérő módon az emlékkövön nemcsak az állíttatás éve, hanem hónapja és napja is fel van tüntetve, csak erősíti ezt a feltételezést.

Az emlékkő jelenleg sajnos meglehetősen rossz állapotban van. Latin nyelvű feliratai szinte teljesen olvashatatlanok, szövegét egy korabeli újság miatt ismerhetjük, amelyben az álnéven publikáló ismeretlen szerzőnek egy levélbejegyzésében Kubinyi közölte a még akkor olvasható feliratot.
A szakemberek igyekeznek megőrizni, restaurálni, tervben van a zord téli idő viszontagságainak rombolásától óvó téli lefedés elkészítése is.

Muzi, Muzicska, Múzium

A Múzeumkert napjainkban nemcsak az emlékezés tere, hanem egyre népszerűbb közösségi tér is. Sétánk közben is látjuk ezt. A kert játszótérnek helyet adó része gyerekzsivajtól hangos, padjai kényelmesen, hívogatón szegélyezik a sétányokat, sok foglalt is közülük, a gyepen diákcsoportok üldögélnek, valaki zenél, lágy gitárszó is átjárja az árnyas parkot.

A Múzeumkert nemcsak az emlékezet tere, hanem kedvelt közösségi tér is (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Debreczeni-Droppán Béla elmondja, hogy a Nemzeti Múzeum épülete mögötti kertrész mindig is a gyerekek, a fiatalok kedvenc helye volt. Ez az a rész, amit úgy becéztek: Muzi vagy Muzicska, Molnár Ferenc klasszikus regényében, A Pál utcai fiúkban pedig a diákok Múzium néven utalnak rá.

Az eredeti tervek szerint a Múzeumkertnek ebben a méltatlanul háttérbe szoruló szegmensében egy lapidarium, egy kőtár került volna kialakításra, ez azonban sosem készült el. Még 1852-ben egy kertészházat építettek föl a területen, amely most kiállítótérként funkcionál, de a jövőben a terv szerint kávézó nyílik majd benne.

Az épületet leendő neve Geraldine, Apponyi Geraldine után, aki azelőtt, hogy albán királyné lett volna, a múzeum előterében árult múzeumi kiadványokat és képeslapokat, valamint nyelvtudása miatt az információs kisasszony szerepét is ő töltötte be.

A kert hátsó részén is pezsegni fog az élet: cukrászdát szeretnének nyitni az egykori kertészház épületében (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Ez előtt a felújított épület előtt található ma a kert egyetlen szökőkútja, egy viszonylag kicsi, dísztelen alkotás. A séta során megtudjuk, a Múzeumkertben még a XX. század első évtizedeiben egy Zsolnay-szökőkút díszítette a kertet, amelyet kék eozinmázas kacsái nyomán csak kacsás kútként őriztek meg az emlékezetben. Ennek a szökőkútnak ma már csak a talapzatából látszik valamennyi a Herman Ottó-szobor talapzata mellett.

Herman Ottó neves ornitológus szobrához egykor kőmedence is tartozott, amelyben szeretett madarai felfrissülhettek (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Egy változata a pécsi Janus Pannonius Múzeumban napjainkban is megtekinthető, mivel egy mintakönyv alapján az idők során több darab is készült belőle. Eredetijét, amely a milánói világkiállításon is szerepelt, azonban a mester a Múzeumkertnek ajándékozta 1909-ben. Egy idő után a kút használaton kívül volt, majd azt tervezték, hogy az Állatkertben helyezik el. Ehelyett azonban a múzeum pincéjébe került, ahonnan néhány éve kávái előkerültek, de a kacsái időközben szárnyra keltek, vélhetően a világháborúk vagy más események következtében.

A Múzeumkert hátsó szegmense ma is a fiatalok birodalma, itt épült fel a rekonstrukció során a Pál utcai fiúk hangulatát, világát megidéző, egészen mesébe illő játszótér, amely a Muzi nevet viseli.

A Muzi játszótér A Pál utcai fiúk és a Muzi című regény nyomán a századforduló hangulatát idézi meg (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A faláda formájú padokon Molnár Ferenc regénye, valamint Pásztor Árpád Muzi című regénye szereplőinek nevei olvashatók. Találhatunk itt golyózásra való területet, illetve golyóautomatákat, melyek által akár a híres einstandjelenetet is megidézhetjük. A játékokban pedig olyan dolgok elevenednek meg, mint az egykor a Múzeum körúton közlekedő lóvasút vagy egy századfordulós pékség.

Gittegylet a A Pál utcai fiúkból (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Nemecsek nevével díszített pad a játszótéren (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Ezen a területen a kihelyezett golyóautomaták segítségével golyózásra csábítják a látogatókat (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A kert rekonstrukciója során helyet kapott benne a Nemzeti Múzeum és a Múzeumkert miniatűr makettje (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A rekonstrukció során a Nemzeti Múzeumot és a Múzeumkertet ábrázoló miniatűr makettet is elhelyeztek a kertben. Egyre több helyszínen láthatunk manapság ilyen maketteket, amelyek egyrészt a vakok és gyengén látók számára is élményszerűvé teszik a látványosságokat, másrészt pedig kedvelt játékai a gyermekeknek és kedvelt fotótémák is lehetnek.

Nyitókép: A kert rekonstrukciója során helyet kapott benne a Nemzeti Múzeum és a Múzeumkert miniatűr makettje (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Arany János, Berzsenyi Dániel-szobor, Budapest, Kazinczy Ferenc-szobor, Kisfaludy Károly, Magyar Nemzeti Múzeum, Múzeumkert, Örökségünk, Osváth Dorottya, PestBuda, pestbuda.hu, séta, Széchenyi Ferenc

²⁷ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

A Gellért-hegy egykori keresztútjai

2024. március 29. 11:00

Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben

2024. március 15. 11:00

Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

Évtizedekig elfojtott tragédiák – A kommunizmus áldozatainak emlékművei

2024. február 25. 13:00

Magyarországot a XX. század közepén több tragédia is sokkolta, és míg többségükről lehetett beszélni, a kommunista diktatúra őrjöngéséről évtizedekig hallgatni kellett. A rendszerváltás után is eltelt még tíz év, mire 2000-ben az Országgyűlés február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Ebből az alkalomból bemutatunk néhány köztéri alkotást, melyek a kommunizmus alatt megtört emberi sorsoknak állítanak emléket.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Egressy Béni volt a Fiumei úti temető első híres halottja

2024. április 23. 16:00

Egressy Béni zeneszerzőre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek születésének 210. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja.

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére?

2024. április 21. 15:00

Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

Felújítják Budán a Nagy Imre teret

2024. április 19. 18:00

A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁵ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷⁷ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁶ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁹ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹