Titkokat őrző hely – A Nemzeti Múzeum kertjében sétáltunk

2020. szeptember 20. 12:00

Ezen a héten, szeptember 17–19. között rendezték a műtárgyak éjszakáját Budapesten. E rendezvénysorozat keretében tartották a Nemzeti Múzeum kertjében A Múzeumkert titkai című sétát is, amelyhez mi is csatlakoztunk. A sétát Debreczeni-Droppán Béla történész, muzeológus, levéltáros, a Múzeumkert történetének kutatója vezette.

Kissé borongós időben gyülekeztünk szeptember 17-én, csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeum épülete előtt, az Arany János-szobor mellett, sőt sétánk elején egy gyengébb zápor is elkapott minket. Ez azonban nem akadályozott meg bennünket abban, hogy megkezdjük a Múzeumkert rejtelmeinek felderítését, megismerkedjünk e fontos történelmi helyszín titkaival, a kertben lakó szobrokkal, s többnyire kalandos életútjukkal, illetve megtudjuk, hogyan vált a kert a 2018–2019-es rekonstrukció során a nemzeti emlékezet méltó színhelyévé és kikapcsolódást, felüdülést, izgalmas kalandokat tartogató közösségi térré.

Támpontok a felfedezésben

A kert felfedezéséhez első körben annak szobrai nyújthatnak kiindulópontot. A képzőművészeti alkotások megismerését a rekonstrukció befejezése óta a talapzatuk közelében elhelyezett, QR-kóddal ellátott információs táblák segítik.

Ilyen kis táblácskák segítik a Múzeumkert szobrainak megismerését (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Sétánk során többek között megtudjuk, a Múzeumkert első szobra a lépcsősorral szemben állva, a tőlünk jobbra látható, Berzsenyi Dánielt ábrázolja, és 1860-ban került a kertbe.

Berzsenyi Dániel szobra a Múzeumkert első szobra, mely 1860-ban került a kertbe (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Másodikként Kazinczy Ferenc szobra került a kertbe 1861. március 16-án. A két szobor elhelyezésével a múzeum előkertjében kialakult egy kis körönd, ezzel együtt pedig elkezdődött az a folyamat, amelynek során a Múzeumkert szoborkertté, nemzeti emlékhellyé vált.

Kazinczy Ferenc szobrát 1861-ben helyezték el a kertben (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Természetesen Széchényi Ferencnek, a Nemzeti Múzeum alapítójának is van szobra a kertben. Az 1902-ben állított alkotás – mely az Aranygyapjas Rend díszöltözetében ábrázolja az alapítót – napjainkban a múzeum mellett, a főbejárathoz vezető lépcsősorral szemben állva tőlünk balra áll. Azonban nem ez volt az eredeti helye, hanem annál az oldalsó kapunál, amely ma a múzeum gazdasági bejárata. Korábban a látogatók is itt juthattak be az épületbe, még abban az időben, amikor a mai főbejáratot a díszteremben ülésező Főrendiház tagjai használták.

Az alapító, Széchényi Ferenc szobra a Múzeumkertben (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Ma a múzeum gazdasági bejárata, korábban a látogatók is itt közlekedtek (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Debreczeni-Droppán Béla a séta során elmondta, a Múzeumkert rekonstrukciójakor természetesen arra törekedtek, hogy a legtöbb szobor olyan formában és oda kerülhessen vissza, ahol eredetileg is állt, azonban ha egy alkotásnak – így például Széchényi Ferenc szobrának is – találtak egy méltóbbnak ítélt helyet, akkor módosítottak az eredeti elhelyezkedésén.

Ugyancsak meggátolta a kert pontos rekonstrukcióját az is, hogy számos, korábban itt felállított szobor megrongálódott a zivataros évszázadok alatt. Herman Ottó emlékéhez például eredetileg tartozott egy kőmedence, amelybe a szobor talapzatából víz csordogált, ezáltal egyben madárfürdetővé alakítva a neves ornitológus szobrát, Kisfaludy Károlynak pedig nemcsak egy mellszobra volt megtalálható a kertben, mint napjainkban, hanem a mellszobor csupán egy része volt a II. világháború során a Múzeumkertben vívott csata során megsemmisült emlékműnek.

Kisfaludy Sándor emlékműve a kertben (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A legegyszerűbb emlék, mégis a legnagyobb érték

Ha nem lenne előtte QR-kóddal is ellátott információs tábla, talán egyszerűen elmennénk a Múzeumkert egyik legnagyobb értéke mellett, mely a helyszín többnyire monumentális szobrai mellett csendesen megbújik a múzeum épülete mögött, a kert sarkában.

Az egyszerű kőből készült oszlopocska egy emlékkő, amely George Washington amerikai elnöknek és Alexander von Humboldt német természettudósnak állít emléket, az ő tiszteletükre készült. Az emlékkövet Kubinyi Ferenc reformkori politikus, több tudományterületen elismert tudós állíttatta 1858. március 15-én, a szabadságharc leverése utáni elnyomó rendszer miatt eleinte csak saját váci villájának kertjében, majd innen került később a Múzeumkertbe.

George Washington és Alexander von Humboldt emlékköve nagy valószínűséggel Kossuth Lajosnak is emléket állít (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Amellett, hogy az első látásra jelentéktelen kőtömb az első magyarországi emléke Georg Washingtonnak, nagy valószínűséggel az egész világon az első emlékhelye Alexander von Humboldtnak. Különösen állíttatásának időpontja enged következtetni arra, hogy egy harmadik személynek is emléket állít, s ez a nem más, mint Kossuth Lajos.

Sétavezetőnktől megtudjuk, azért valószínűsíthatő, hogy Kubinyi Ferenc emlékköve Kossuth-emlék is lehet, mert őt 1851-ben már emlegették úgy, mint a „magyar Washington”-t, az pedig, hogy a hagyományoktól némileg eltérő módon az emlékkövön nemcsak az állíttatás éve, hanem hónapja és napja is fel van tüntetve, csak erősíti ezt a feltételezést.

Az emlékkő jelenleg sajnos meglehetősen rossz állapotban van. Latin nyelvű feliratai szinte teljesen olvashatatlanok, szövegét egy korabeli újság miatt ismerhetjük, amelyben az álnéven publikáló ismeretlen szerzőnek egy levélbejegyzésében Kubinyi közölte a még akkor olvasható feliratot.
A szakemberek igyekeznek megőrizni, restaurálni, tervben van a zord téli idő viszontagságainak rombolásától óvó téli lefedés elkészítése is.

Muzi, Muzicska, Múzium

A Múzeumkert napjainkban nemcsak az emlékezés tere, hanem egyre népszerűbb közösségi tér is. Sétánk közben is látjuk ezt. A kert játszótérnek helyet adó része gyerekzsivajtól hangos, padjai kényelmesen, hívogatón szegélyezik a sétányokat, sok foglalt is közülük, a gyepen diákcsoportok üldögélnek, valaki zenél, lágy gitárszó is átjárja az árnyas parkot.

A Múzeumkert nemcsak az emlékezet tere, hanem kedvelt közösségi tér is (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Debreczeni-Droppán Béla elmondja, hogy a Nemzeti Múzeum épülete mögötti kertrész mindig is a gyerekek, a fiatalok kedvenc helye volt. Ez az a rész, amit úgy becéztek: Muzi vagy Muzicska, Molnár Ferenc klasszikus regényében, A Pál utcai fiúkban pedig a diákok Múzium néven utalnak rá.

Az eredeti tervek szerint a Múzeumkertnek ebben a méltatlanul háttérbe szoruló szegmensében egy lapidarium, egy kőtár került volna kialakításra, ez azonban sosem készült el. Még 1852-ben egy kertészházat építettek föl a területen, amely most kiállítótérként funkcionál, de a jövőben a terv szerint kávézó nyílik majd benne.

Az épületet leendő neve Geraldine, Apponyi Geraldine után, aki azelőtt, hogy albán királyné lett volna, a múzeum előterében árult múzeumi kiadványokat és képeslapokat, valamint nyelvtudása miatt az információs kisasszony szerepét is ő töltötte be.

A kert hátsó részén is pezsegni fog az élet: cukrászdát szeretnének nyitni az egykori kertészház épületében (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Ez előtt a felújított épület előtt található ma a kert egyetlen szökőkútja, egy viszonylag kicsi, dísztelen alkotás. A séta során megtudjuk, a Múzeumkertben még a XX. század első évtizedeiben egy Zsolnay-szökőkút díszítette a kertet, amelyet kék eozinmázas kacsái nyomán csak kacsás kútként őriztek meg az emlékezetben. Ennek a szökőkútnak ma már csak a talapzatából látszik valamennyi a Herman Ottó-szobor talapzata mellett.

Herman Ottó neves ornitológus szobrához egykor kőmedence is tartozott, amelyben szeretett madarai felfrissülhettek (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Egy változata a pécsi Janus Pannonius Múzeumban napjainkban is megtekinthető, mivel egy mintakönyv alapján az idők során több darab is készült belőle. Eredetijét, amely a milánói világkiállításon is szerepelt, azonban a mester a Múzeumkertnek ajándékozta 1909-ben. Egy idő után a kút használaton kívül volt, majd azt tervezték, hogy az Állatkertben helyezik el. Ehelyett azonban a múzeum pincéjébe került, ahonnan néhány éve kávái előkerültek, de a kacsái időközben szárnyra keltek, vélhetően a világháborúk vagy más események következtében.

A Múzeumkert hátsó szegmense ma is a fiatalok birodalma, itt épült fel a rekonstrukció során a Pál utcai fiúk hangulatát, világát megidéző, egészen mesébe illő játszótér, amely a Muzi nevet viseli.

A Muzi játszótér A Pál utcai fiúk és a Muzi című regény nyomán a századforduló hangulatát idézi meg (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A faláda formájú padokon Molnár Ferenc regénye, valamint Pásztor Árpád Muzi című regénye szereplőinek nevei olvashatók. Találhatunk itt golyózásra való területet, illetve golyóautomatákat, melyek által akár a híres einstandjelenetet is megidézhetjük. A játékokban pedig olyan dolgok elevenednek meg, mint az egykor a Múzeum körúton közlekedő lóvasút vagy egy századfordulós pékség.

Gittegylet a A Pál utcai fiúkból (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Nemecsek nevével díszített pad a játszótéren (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Ezen a területen a kihelyezett golyóautomaták segítségével golyózásra csábítják a látogatókat (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A kert rekonstrukciója során helyet kapott benne a Nemzeti Múzeum és a Múzeumkert miniatűr makettje (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A rekonstrukció során a Nemzeti Múzeumot és a Múzeumkertet ábrázoló miniatűr makettet is elhelyeztek a kertben. Egyre több helyszínen láthatunk manapság ilyen maketteket, amelyek egyrészt a vakok és gyengén látók számára is élményszerűvé teszik a látványosságokat, másrészt pedig kedvelt játékai a gyermekeknek és kedvelt fotótémák is lehetnek.

Nyitókép: A kert rekonstrukciója során helyet kapott benne a Nemzeti Múzeum és a Múzeumkert miniatűr makettje (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

Arany János, Berzsenyi Dániel-szobor, Budapest, Kazinczy Ferenc-szobor, Kisfaludy Károly, Magyar Nemzeti Múzeum, Múzeumkert, Örökségünk, Osváth Dorottya, PestBuda, pestbuda.hu, séta, Széchenyi Ferenc

²⁷ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

Padot avattak André Kertész tiszteletére a Múzeumkertben

2024. december 18. 16:00

A Magyar Nemzeti Múzeum az André Kertész-emlékév záróeseményeként padot avatott a Múzeumkertben a világhírű magyar fotóművész tiszteletére. A XX. század egyik legnagyobb magyar fotográfusának hagyatékából jelentős részt őriz a múzeum.

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál

2024. december 9. 16:00

Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt

2024. november 22. 15:00

155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

² ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰