
Előkerült Erzsébet királyné magyar házának oroszlánszobra a budai Várban
2021. január 22. 13:00
Idén is folytatódik a Budavári Palotanegyed történelmi kertjeinek, parkjainak megújítása, emellett megkezdődött a várfalak felújításának következő szakasza – írja közleményében a Nemzeti Hauszmann Programot megvalósító Várkapitányság. A munkálatok állapotfelméréssel és régészeti feltárással indultak. Ezek során a Déli nagy rondella környezetében számos értékes római kori, középkori, kora újkori és századfordulós leletet találtak a szakemberek, melyek közül a legérdekesebb egy nőstény oroszlánt mintázó szobor, amely egykor Sisi pihenőházát díszítette.
Előkerült Sisi pihenőházának oroszlánszobra a budai Várban (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
Az oroszlánszobrot eredeti helyének közvetlen közelében, a várfalaknál találták meg a régészek (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
A Nemzeti Hauszmann Program keretében folyamatosan újulnak meg a Budavári Palotanegyed balesetveszélyes, lepusztult, szerkezetileg meglazult várfalszakaszai. „Kiemelt cél, hogy a várban élők és az ide látogatók rendezett környezetben töltődhessenek fel, és a várfalak mentén is biztonságosan járhassák körbe a budai Várat” – olvasható a Várkapitányság közleményében.
A régóta esedékes rekonstrukciós munkák előkészítése az érintett területek állapotfelmérésével és átfogó régészeti kutatásával kezdődött, aminek során számos érdekes történelmi emlék bukkant elő a föld alól. A régészek megtalálták azt a nőstény oroszlánt mintázó domborművet is, mely az úgynevezett magyar ház homlokzatát díszítette. A pihenőházat Erzsébet királyné kérésére Hauszmann Alajos építette a századfordulón, a második világháború után lebontották, helyére pedig a ma is látható, középkori Zsigmond-tornyot építették vissza.
A pihenőházat Erzsébet királyné kérésére Hauszmann Alajos építette a századfordulón, a második világháború után lebontották, helyére pedig a ma is látható, középkori Zsigmond-tornyot építették vissza (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
Erzsébet királyné (Forrás: Franz Russ, 1871, Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok)
Archív kép Erzsébet kerti házának, az úgynevezett magyar háznak Duna felőli homlokzatáról (Forrás: Vasárnapi Újság,1903. augusztus 30.)
Archív kép Erzsébet királyné pihenőházáról. A nőstény oroszlánt mintázó domborművet színes kiemeléssel jelölték a fotón (Forrás: Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Fotótár)
A nőstény oroszlánt mintázó dombormű az úgynevezett magyar ház homlokzatát díszítette (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
Az oroszlánt ábrázoló domborművön kívül a szakemberek római kori érmére, I. Ferdinánd király uralkodása idején vert ezüst dénárra, tömör vasból készült ágyúgolyókra, csiszolt kővel díszített 17. századi gyűrűre, a 19. század végén népszerű játékzsetonok angyalt ábrázoló darabjára, és egy 1918-as, Kassán készült vasúti plombára is leltek.
„A mostani feltáráshoz hasonló léptékű régészeti kutatás a várfalak mentén korábban még soha nem volt a budai Várban, közel száz helyszínen dolgoznak a régészek. A munkálatokat a Várkapitányság, a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum szakembereivel közösen végzi” – mondta el Fullár Zoltán, a Várkapitányság régészeti irodavezetője.
Hozzátette: „A budai Várban zajló fejlesztéseket előkészítő régészeti feltárások során az elmúlt években is már számos érdekes és értékes középkori, kora újkori és századfordulós leletet találtunk, így Zsigmond, Mátyás, I. Ferdinánd és Ferenc József uralkodásához köthető jelentős tárgyi emlékek is előkerültek”.
Római kori érem, amely valamikor Kr.u. 238 és 258 között készülhetett (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
A mostani várfalrekonstrukciós munkálatokon felül a következő években folyamatosan lesznek feltárások, melynek köszönhetően rengeteg új adattal gazdagodhat a budai Vár, és számos, az elmúlt évszázadokból fennmaradt történelmi leletre is számítanak a szakemberek.
A Budavári Palotanegyed megújításán dolgozó Várkapitányság számára kiemelten fontos a korszerű örökségvédelem, ezért nagy hangsúlyt fektet a világörökségi terület fejlesztési helyszíneinek tudományos kutatására, az eredmények feldolgozására és dokumentálására.
A fejlesztésekről, rekonstrukciós munkálatokról, régészeti eredményekről a közvélemény részletesebben a Program hírlevelén keresztül tájékozódhat: hirlevel.nemzetihauszmannprogram.hu.
Forrás: Nemzeti Hauszmann Program
Nyitókép: Előkerült Erzsébet királyné pihenőházának oroszlánszobra a budai Várban (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Sokkal szivesebben latnam ezt a hazat a kaputorony, ill. a Hauszmann-fele elegans teraszos kerteket a kozepkoriaskodo, de valojaban tobbnyire mu varfalak helyen a Varhegy deli lejtojen. A palota mai lecsupaszitott epulete mellett a rondella es a Buzogany-torony paradox modon inkabb emelte a szinvonalat, de a felujitas utan mar nem igy lesz... Raadasul ezek a gyenge minosegu utanzat epuletek Budapest sziveben igazabol hasznavehetetlenek. Videken tizenketto egy tucat a megujulo kozepkori varakbol es annak ott abszolut helye van, jol ki tudjak oket hasznalni es a kozossegi elet sokszor korejuk szervezodik de itt, egy vilagvaros sziveben elegge celtalannak tunik. Ha eredeti kozepkori falakrol lenne szo nyilvan nem akarna toluk megvalni senki, de nem igy van.
Arrol nem is beszelve, hogy Magyarorszagon mekkora kiaknazatlan lehetosegeket rejt minden ami Sissihez kapcsolodik. O sokkal inkabb a mienk volt mint az osztrakoke ahol annyi fajdalom es bantas erte. Gyakorlatilag a Habsburgok Diana hercegnoje volt aki maga is az otthonatol minel tavolabb probalta keresni a nyugalmat es a boldogsagot. Negy gyermeke kozul egy (Maria-Valeria) Budan szuletett egy pedig (Zsofia) Budan halt meg. Emellett minden ellenvelemenyt figyelmen kivul hagyva tamogatta a magyar ugyet egy olyan korszakban ami vegul az orszag es kulonosen Budapest sosem latott merteku fejlodeset hozta el. Sissi szemelye es a magyarsaggal apolt kolcsonos jo viszony nelkul a kiralyi palota sem epult volna fel soha abban a kaprazatos formaban ahogy Ybl megalmodta vagy ahogy Hauszmann vegul befejezte. Ideje lenne hat, hogy Sissi melto helyere keruljon vegre a magyar tortenelmen es kulturan belul. Kulonosen a Budai Var felujitasanal semmikeppen sem szabad ezt figyelmen kivul hagyni.
Meg annyit hozzafuznek, hogy a var haboru utani szocialista ujjaepiteset dicsoitok mindig igyekeznek megemliteni micsoda erdeme volt a munkalatoknak a XX. szazad elotti korok ertekeinek atfogo feltarasa es felszinre hozatala. Annyira tokeletes es atfogo munkat azonban megsem vegezhettek, ha a mai napig sorra kerulnek elo tobb szaz eves leletek akarmikor egy kicsit megkapargatjak a foldet a varban es kornyeken.
A Budai vár 60-as 70-es években történt felújítása sok kívánnivalót hagyott maga után. A legelhibázottabb a palota felújítása volt, a lecsupaszított, díszeitől megfosztott épület azóta is kiállt az eredeti állapot visszaállítása után. Remélhetőleg előbb utóbb csak megcsinálják. A déli nyaktag, benne a Szent István teremmel már készül. Ugyanakkor a középkori részek helyreállítása nagyon szépen sikerült. A buzogánytorony, a rondella, a várfalak, középkori kertek, a lovagterem, a kápolna nagyban emelte a vár színvonalát, nem is beszélve a csodálatos gótikus lovagszobrokról. Valamit visszahozott abból, amit a vár visszafoglalásakor a Habsburgok elpusztítottak.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!