Ötven éve egy, az akkori újságcikkekben „atomreaktornak” nevezett berendezést kaptak a budapesti fizikusok a Mikulástól. Valójában ezt az új szerkezetet nem a Miklós-nap miatt avatták fel 1972. december 5-én, hanem mert akkor ülésezett Budapesten a szovjet befolyás alatt lévő országok gazdasági együttműködését szabályzó KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) Nemzetközi Tudományos Tanácsa.

A berendezés üzembe helyezését még egy évfordulóhoz kötötték, a világ első atomreaktorának elindítása ugyanis 30 évvel a budapesti esemény előtt történt. Az 50 évvel ezelőtt Budapesten elindított kutatás fontosságáról a Paksi Atomerőmű honlapján ezt olvashatjuk:

„A reaktorfizikai kutatások az 1961-ben épült ZR-1 jelű kritikus rendszeren indultak, amelyet öt további kritikus rendszer építése követett. Közülük az utolsó, a ZR-6 jelű 18 évig (1972–1990) volt üzemben, ezen folytak a paksi atomerőmű reaktortípusának fizikáját megalapozó mérések. A ZR-6 mérési program a reaktorfizika történetének világszinten is egyik legnagyobb léptékű kísérleti vállalkozása volt.”

A reaktorról készült kevés kép egyike a Népszabadság 1972. december 6-i számában 

A budai hegyekben, a Központi Fizikai Kutatóintézetben felavatott reaktor, vagy ahogy a szakemberek hívják „kritikus rendszer” természetesen nem egy, a későbbi Paksi Atomerőmű-méretű reaktort jelentett, itt nem az áramtermelés volt a cél, hanem a tudományos kutatás. Az üzembe helyezett reaktor feladatait a Népszabadság cikke 1972. december 6-án így foglalta össze:

„A körülbelül másfél emelet mélységben elhelyezett kis teljesítményű reaktor az atomerőművek tökéletesítésére, biztonságosabb működtetésére végzett kísérletekhez készült, eredményeit már a paksi erőmű üzemeltetésénél is felhasználják. A ZR-6 program – melynek keretében a reaktor épült – az atomerőművek néhány tisztázásra váró reaktorfizikai problémáját vizsgálja.”

Hazánkban nem volt idegen az atomreaktor, annak ellenére, hogy messze volt még a Paksi Atomerőmű felavatása, hiszen a Központi Fizikai Kutatóintézetben ekkor már több mint egy évtizede, 1959 óta működött egy kezdetben 2 MW teljesítményű kutatóreaktor. A hazai fizikai kutatásokhoz is szükséges volt ugyanis kísérleti erőműre, és ez kapott helyet a budai hegyekben, amely a hazai fizikai kutatások egyik bázisa lett. Budapesten ekkor már a Műegyetemen is kész volt egy kutatóreaktor.

A BNV-n bemutatott és működő ZR-4 reaktor képe az Esti Hírlap 1966. május 21-i számában 

A 1950-es és az 1960-as években a KFKI-ban több kísérleti ZR-berendezés is készült, ahol a ZR a „zéró hő” rövidítése, ami arra utalt, hogy ezek a készülékek nem termelek hőt, sem energiát, ezekkel a „nagy” atomerőművek tervezéséhez végeztek kísérleteket. A méretük annyira kicsi volt, hogy egyet, a ZR-4-es sorozatszámot viselőt 1966-ban a Budapesti Nemzetközi Vásáron ki is állították. Nem egy makettet, hanem egy igazi működő berendezést, amelyet a vásár végén visszaszállítottak Csillebércre, és ott 2012-ig működtettek.

Ennek a hosszú kísérletsorozatnak volt az utolsó berendezése az 50 évvel ezelőtt átadott ZR-6-os reaktor. Hét KGST-ország, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió 1971-ben kötött kutatási megállapodást az új típusú szovjet VVER 1000 típusú atomreaktor fejlesztésének elősegítésére, ennek eredményeképp készült el az ZR-6-os berendezés, amely ezt követően 18 évig működött. A kutatási programban végül 10 ország összesen 100 kutatója vett részt a következő 18 évben.

A ZR-6 felavatása tehát nagy ünnep volt, hiszen az eseményre meghívták az újságírókat, akiket a KFKI igazgatója, Pál Lénárd akadémikus tájékoztatott, ott volt az MTA elnöke, alelnöke, az akadémia főtitkár-helyettese, sőt a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának első elnökhelyettese és beszédet mondott a KGST titkársága atomenergia osztályának vezetője is. A reaktort a Magyar Hírlapnak így mutatta be Gyimesi Zoltán fizikus a lap 1972. december 6-i számában:

„A ZR-6 kritikus rendszer, tartályának térfogata 10 köbméter. Jelenleg 73 darab VVER-440 típusú fűtőelemköteg befogadására alkalmas. A paksi atomerőmű két első blokkja is ilyen lesz – mondja vezetőnk.

– Hol készült maga a reaktor? – A berendezés egészében magyar tervezésű. A kivitelezésben a KFKI mellett az Iparterv, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár, valamint a Láng Gépgyár vett részt. A reaktortartály például az utóbbi vállalat munkája.”

Másfél évvel később a kísérletsorozat megvalósítóit, Szabó Ferencet, Gyimesi Zoltánt, Szathmáry Zoltánt, Túri Lászlót és Valkó Jánost az MTA ki is tüntette. A kísérleti berendezés, ahogy említettük, 18 éven keresztül működött Csillebércen.

A KFKI látképe (Fotó: Wikipedia) 

Ugyan Budapesten a ZR-6-os kísérleti atomreaktort elvileg az első atomreaktor elindításának 30. évfordulójához igazítva avatták fel, de valójában csúsztak pár napot, ugyanis az első valóban működő atomreaktort 1942. december 2-án indították el Chicagóban. Miért volt fontos egy szovjet befolyás alatt álló magyar atomreaktor szempontjából ez az évforduló? Azért, mert a chicagói erőművet Enrico Fermi és Szilárd Leó tervezte. 

Nyitókép: A ZR-6 képe a Tükör című magazin 1972. december 12-i számában