A Budai-hegység erdővel borított vidéke, köztük Csillebérc is a középkorban a királyi vadászterület része volt. Már IV. Béla is szívesen vadászott itt, Zsigmond és Mátyás király idejében királyi vadászkastély is épült a környéken. Ennek ma is fellelhető nyomait korábban már bemutattuk.

A legenda szerint Mátyás király sokat elmélkedett a közeli Normafánál a tölgyfa (más források szerint bükkfa) alatt, és állítólag ő adta Csillebérc nevét is. Olyan szépnek találta, amilyen talán még a napsugaras Itáliában sincs, ezért elrendelte, hogy Tündérbércnek, azaz Csilebércnek neveztessék. (A csile régi szavunk a tündérre.)

Csillebérc kedvelt kirándulóhely volt. Balra a Széchenyi-hegy, szemben a Farkas-völgy, jobbra az Ördög-orom, a kép 1946-ban készült. (Forrás: Fortepan/Képszám: 78985)

Hivatalosan 1847-től nevezik Csilebércnek, ezzel az írásmóddal még az 1940-es években kiadott térképeken is szerepel. A reformkorban Döbrentei Gábor az addigi Kukuberg Dreihotter elvezést változtatta meg Majláth János gróf korábbi történeti feljegyzéseire hivatkozva. Nagyon valószínű, hogy ebben a hivatkozott iratban a közeli Csiki-hegyek nevét elírták, ebből született a Berg Csile (Csile-hegy), amelyet Döbrentei Csilebércznek nevezett át. A Csillebérc név feltehetően a kiejtésből következő helyesírási tévedés, amely végül hivatalosan is rögzült.

A csodás panoráma miatt kedvelt pihenő- és kirándulóhely volt, és már az 1910-es években felmerült, hogy a budai hegyvidék legszebb részein, Farkasvölgyben és Csillebércen sporttelepeket, labdázótereket, gyermekjátszóhelyeket és nagy nyári menedékfödeleket létesítsenek. A terület megközelítésére pedig a Széchenyi-vasút létesítését támogatták.

Az 1930-as években Csillebérc az illegális Kommunista Párt tagjainak a találkozóhelye lett. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy 1948 májusában itt kezdték el megépíteni az úttörőtábort, pedig korábban a gödöllői kastélypark is felmerült lehetséges helyszínként. A másik ok az lehetett, hogy a cserkészek Csillebércre terveztek cserkészparkot, ahol 1948-ban centenáriumi emléktábort tartottak volna.

Az Úttörő Köztársaság eredeti tervrajza, amelyen az altáborok nem mozgalmi neveket viseltek. A sportpálya, a műhelyek és a lakóépületek végül nem készültek el az 1948-as megnyitóra. (Forrás: Új Építészet, 1948. 7. szám)

A Magyar Cserkészszövetséget azonban (még abban az évben) feloszlatták, a park ötletét pedig az időközben megalakult Magyar Úttörők Szövetsége is magáévá tette. Úttörő Köztársaság létesítésére igényelték meg a területet a fővárostól 1948. március 15-én. Az időpontválasztás nem véletlen, ezzel is azt fejezték ki, hogy az úttörők az 1848-as márciusi ifjak „hagyományait folytatják”. 

Az építkezés áprilisban kezdődött, nyárra mindenképpen meg akarták nyitni az új létesítményt. Ezért például az egyetemeken toboroztak fiatalokat, akik összesen 22 brigádba tömörülve dolgoztak a tábor építésén, a munkát a normafai menedékházból irányították.

A csillebérci tábor 1948-as megnyitásakor még csak sátrak várták a táborozókat. Képeslap az 1950-es évekből.

A tábor építésével egy időben kezdődött meg a kisvasút létesítése is, a párt 1948. április 1-jén rendelte el a Magyar Államvasutaknál az építést. Az akkori nevén Gyermekvasút első szakasza – a Széchenyi-hegytől az Előre állomásig – a tábor megnyitójára készült el, a teljes vonalat csak 1950. augusztus 20-án adták át. Működtetőnek a MÁV-ot jelölték ki, és gyermekek látták el a szolgálatot.

A Gyermekvasút végállomása a Széchenyi-hegyen 1948-ban. Ekkor a vasút az Előre (ma: Virágvölgy) megállóig közlekedett, a teljes vonal 1950-ben készült el, a vonatokon és az államásokon úttörők látták el a vasutasszolgálatot. (Forrás: Fortepan/Képszám: 1960)

A korabeli híradások „az első Hároméves terv évfordulójának méltó ünnepléseként” emlegették a csillebérci Úttörő Köztársaság és Európa legmodernebb gyermekvasútjának felavatását 1948. július 31-én. Az első vonat háromszáz meghívott vendéggel indult el a táborba, a Rákosi Mátyás pártfőtitkár vezette társaság a Rákosi Mátyás úton a tábor főterére sétált, ahol több ezer úttörő várta őket.

Zászlófelvonás a tábori élet hagyományos ceremóniája volt (Forrás: Ifjú Kommunista, 1973. 6. szám) 

Magát a 4,6 hektáron elterülő nagytábort az említett főút két részre osztotta: jobb és bal oldalon 4-4 altábor, akkori nevén tartomány volt. A sátrakban 200-200 gyerek kaphatott helyet, akinek csacsifogat szállította az ételt. Az első években még nem volt bekerítve a tábor, így az altáborokat légpuskával felszerelt őrség vigyázta.

A nagytáboron belül nyolc altábor volt, ezekben 200-200 gyermek fért el 

Már az átadás évében megvolt a szabadtéri színpad, a sportpályák, a játékudvarok, a medence, a meleg vizes fürdőblokk, a parancsnoki épület, a fő téren álló postahivatal és a rádióállomás azonban csak az 1950-es évek elejére készült el.

A táborban az 1950-es évek elejétől az úttörők részvételével posta is működött (Forrás: Fortepan/Képszám: 9267) 

A sátrakat az 1960-as években végzett nagyszabású felújítás során cserélték le panelházikókra, önkiszolgáló ebédlőt építettek, és ekkoriban bővítették a parancsnoki épületet is. Az elképzelések között szerepelt, hogy a tábort tovább építik az úttörővasút északi oldalán, és egy felüljáróval kötik össze a déli résszel. Ez végül nem valósult meg, egyrészt anyagi okok miatt, másrészt időközben megkezdték a zánkai tábor építését.

Csillebérc az 1980-as években képeslapon, ekkor a sátrak helyett már panelházikókban nyaraltak a táborozók, a kis épületek a kép bal sarkában láthatók. A kép jobb sarkában látható parancsnoki épületet kétszintesre bővítették az 1960-as években. 

A rendszerváltozás után az úttörőtábor forgalma jelentősen megfogyatkozott. Többször felmerült az átalakítás gondolata is, voltak olyan tervek, hogy a mozgássérült gyerekeket gyógyító Pető András Intézetet költöztetik ide, egy ideig iskola is működött a területén. Végül Csillebérci Ifjúsági és Szabadidő Központként üzemelt, ahol többnyire céges rendezvényeket, konferenciákat tartottak.

A nyári táborokhoz minden bizonnyal sokaknak kötődik szép emléke, ám Csillebérc a rendszerváltás utáni vagyonátmentés egyik példája is. Másfél évtizeden keresztül zajlott az a per, amely rendezte a tábor tulajdonjogát és a tulajdonviszonyokat. Ennek is köszönhető, hogy a közeljövőben újra gyermektábor üzemel majd Csillebércen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány szervezésében.

Nyitókép: A Csillebérci Úttörőtábor egyik épülete 1950-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)