Keresés az archívumban

Miért nem válhatott sokáig Budapest szimbólumává a Lánchíd? Mindenki tudja, hogy a főváros első önálló hídját, a Lánchidat Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, van azonban egy mára feledésbe merült tény, ami egykor nagymértékben akadályozta azt, hogy a vízi átkelő a városegyesítés szimbólumává váljon. Ez pedig nem más volt, mint a hídvám.
Félmilliárd jut múzeumi fejlesztésekre Az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatain 506 millió forintra pályázhatnak az önkormányzatok az általuk fenntartott muzeális intézmények szakmai fejlesztésére – közölte a minisztérium az MTI-vel.
Budapest100: örömséta a Duna két partján Eltelt – de gyorsan! – a hétvége, a Budapest100 programsorozat két napja, idén a rakpartok jegyében. Két nap igazi városi örömünnep, amikor nagyon sokan rácsodálkoznak újra meg újra Budapest különlegességére, változatosságára, szépségére.
Itt az új Google Earth, nézze meg Budapestet! A Google Earth internetes, 3D világtérkép minden korábbinál részletesebben mutatja be bolygónkat – köztük a három dimenzióban feldolgozott nagyvárosokat, így Budapestet is.
Elkezdődött a Testnevelési Egyetem fejlesztése Az első ütemmel elkezdődött a Testnevelési Egyetem (TF) várhatóan 2022-ig tartó rekonstrukciója.
„Por, bűz, német szó, piszok” – Arany János és Budapest, 5. rész A költészet napjáról oldalunkon az idei év ünnepeltjével, Arany Jánossal emlékezünk meg, sorba véve azt a néhány versét, amelyben a fővárost rajzolta meg. Szomorkás, érzékeny részletek jönnek a XIX. század második felének Pestjéről.
Mindenképp megépülnek az olimpiára tervezett létesítmények A tervezett sportberuházásokat megvalósítják, függetlenül az olimpiától.
Épül a Vasas új stadionja 2018 nyarára készülhet el a Vasas SC több mint ötezer férőhelyes új stadionja.
Art deco séták lesznek Budapesten A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a #felafejjelbudapest sorozatban idén fővárosi art deco épületeket mutatnak be az érdeklődőknek.
Hetven éve áll a Szabadság-szobor 1947 áprilisában avatták fel a gellérthegyi, Citadella előtt álló Szabadság-szobrot. A szovjet „felszabadítás” emlékműve ma már a magyar függetlenség hőseire emlékezik. A látványos szobor a budapesti látkép része, sőt, a főváros egyik jelképe lett.
2018 tavaszára újul meg a Budai Vigadó A Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadó 2018 tavaszára újulhat meg 7,1 milliárd forintból.
Itt a tavasz Budapesten! Összeszedtünk néhány különlegességet, amelyeket csak most láthat Budapesten. Nem, nem aktuális kiállításokról, híres épületekről vagy fesztiválokról lesz szó: ezúttal a főváros természeti szenzációi kerülnek terítékre.
Kézzel kezdték ásni a kettes metrót Tudta, hogy a kettes metrót annak idején kézi munkával kezdték el ásni? Hogy eredetileg a BAH-csomópontra ment volna át Pestről? A metró eredeti funkciójáról, városképformáló szerepéről és az építkezés érdekességeiről tartottak interaktív beszélgetést a Kossuth Múzeumhajón. Honvári János gazdaságtörténész és Szabó Balázs építőmérnök, a témában jártas két szakember számos rejtélyt, érdekességet osztott meg a kelet-nyugati metróvonalról.
Felújítják a Gubacsi vasúti hidat Rendkívül rossz állapotban van már a Csepelre átvezető Gubacsi vasúti híd: a kormány mintegy 10 milliárd forintot költene a felújítására.
Százötven éves a Fővárosi Kertészet Az 1867-ben alapított Fővárosi Kertészet 2017-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Így az idei jubileumi év lesz a vállalat életében, amelyet méltó ünnepi eseményekkel szeretne emlékezetessé tenni a társaság. Az emlékév Tarlós István főpolgármester fővédnökségével részben a FŐKERT 150 éves történetéről szól, de szándékok szerint a jövő felé is építkezik.
Régi pompájában állítják helyre a Lánchidat Akár két és fél évig is eltarthat a felújítás, utána viszont korszerű és biztonságos lesz a megszépülő Lánchíd és az Alagút is. Esztétikai és műszaki beavatkozások is várhatók, amelyekkel Budapest legrégebbi átkelője az eredeti állapotát nyerheti vissza.
Száz éve halt meg Ferenczy Károly, a magyar festészet Monet-ja Száz éve, 1917. március 18-án halt meg Ferenczy Károly, a nagybányai festészet vezető mestere, akit a magyar piktúra Monet-jának nevezhetünk, hiszen hazánkban a XX. század első évtizedében senki nem tudta érzékenyebben megmutatni a fény színformáló erejét.
Ilyen volt a Blaha jó száz éve Szomorú külvárosi térség volt a XIX. század második felében a mai Blaha Lujza tér. Első időszakában ez vette körbe a Népszínházat, amely később a Nagykörút dísze lett, mielőtt a hatvanas években lebontották volna.
Zöldbe borulva üdvözöljük az íreket A Lánchíd, a Müpa, a Tüskecsarnok, a Bank Center épülete is zöld díszkivilágítást kap pénteken este Szent Patrik napja alkalmából, amelyet vasárnap immáron hetedik alkalommal felvonulással is megünnepelnek a magyar fővárosban – közölte a budapesti ír nagykövetség az MTI-vel csütörtökön.
Időtlen probléma: köztéri órák Budapesten A fővárosban száz éve még szinte mindegyik hirdetőoszlop tetején óra trónolt, a helyzet mára azonban gyökeresen megváltozott: a megmaradt köztéri óráink jó része elhanyagolt és pontatlan, a többségük ráadásul szépnek is csak erős jóindulattal nevezhető. Vannak azonban üdítő kivételek: bemutatunk néhány rejtett kincset, amelyek ma is épp olyan szeszélyesen mutatják az időt, mint egykoron.
Szocreál régi fényben: felújították a Pannónia Filmstúdiót A Pannónia Filmstúdió Hűvösvölgyi úti épületében számos film és szinkron készült, falai között olyan legendás színészek dolgoztak egykor, mint Sinkovits Imre, Csákányi László vagy Gobbi Hilda. A szocreál stílusú házban egy ideje újra zajlik a filmes munka, ám a felújítás megőrizte a régi értékeket is: erre jó példák azok a falrészletek, amelyek legendás művészek aláírását őrzik.
Százharminc éve járnak a villamosok Budapesten Az 1887-es év jelentős mérföldkőnek számít Budapest kötöttpályás közlekedésében. Ekkor indult ugyanis útjára az első villamos – akkor még felsővezeték nélkül. Bár nem sokkal korábban több lóvasútvonalat is átadtak, a második ipari forradalom vívmánya, az elektromos áram a fővárosi közlekedésben is helyet kért – és kapott is.
Alig maradt valami az MTESZ-székházból A kettes metró Kossuth téri megállója fölötti irodaházat már szinte teljesen lebontották, a helyére épülő, a tér arculatába illeszkedő ház építése a tervek szerint még az idén elkezdődik.
Az Unger-ház felújítása: egy állatorvosi ló Hozzányúlhatnak egy Ybl tervezte házhoz? A napokban heves vita indult az Örökségfigyelő nevű Facebook-oldalon a belvárosi Unger-ház felújítása kapcsán. Az eset számos nagyon fontos kérdésre rávilágít a régi házak mai sorsa kapcsán: az alábbiakban ezeket összegeztük, nem titkoltan azért, hogy teret engedjünk mi is a különböző vélemények megfogalmazásának.
Feltárultak a Néprajzi Múzeum titkai Több, eddig nem ismert tényre derült fény a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületével kapcsolatban. Épülettörténeti sétán mutatták be a palota történetét. Ennek során kiderült, melyik terem őrzi az eredeti szépségét, de sikerült megcáfolni egy évszázados legendát is.
Ez Kodály Zoltán Budapestje – 15 tételben Kodály-év van: március 6-án van 50 éve annak, hogy a zeneszerző 84 éves korában elhunyt. E jeles évforduló kapcsán összeszedtük, milyen fővárosi helyszínekhez fűzte őt kapcsolat – hiszen Kodály Zoltán 67 évig volt budapesti lakos.
Helyükre kerültek a kővitézek másolatai a Halászbástyán Az eredeti vitézek védett helyre kerültek, a másolataik viszont immár a Halászbástyán láthatók.
Így ünnepelték 150 éve Andrássy Gyulát – és az új Monarchiát A kiegyezéssel megszülető Osztrák–Magyar Monarchia egyik első aktusaként Andrássy Gyulát 150 évvel ezelőtt nevezte ki Magyarország miniszterelnökének Ferenc József. A Vasárnapi Ujság című lap 1867. március 3-án arról számolt be, hogy az eseményt kivilágítással ünnepelte Pest és Buda népe.
Újjászületik a Márton Áron Szakkollégium Megújul a Márton Áron Szakkollégium a főváros III. kerületében, a 2,5 milliárdos beruházás az épületgépészeti, villamossági fejlesztése mellett érinti a tűzvédelmet és a berendezések modernizálását is – közölte Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Arany-emlékév: támogatást kap a PIM Négyszázmilliós fejlesztési támogatást kap a Petőfi Irodalmi Múzeum.
Százharminc éves a budapesti HÉV-közlekedés 1887-ben indultak meg az első HÉV-szerelvények a Közvágóhídtól az akkor még önálló Soroksárra. A helyiérdekű vasút elterjedésével később Budapest olyan szegleteibe is HÉV járt, ahol ma már villamos szállítja az utasokat, vagy ahol időközben megszűnt a kötöttpályás közlekedés. Tudta, hogy a Fehérvári úton is HÉV közlekedett, és a 2-es metró Népstadion végállomását közös metró-helyivasút állomásnak tervezték?
Ismeri ezeket az Arany János-emlékműveket? A nagy emberek kultusza rendszerint akkor alakul ki, amikor már nincsenek közöttünk, lezárult az életművük. Ez alól csak néhány szent a kivétel, Arany János azonban költő volt. Születésének 200. évfordulója alkalmából kerestük fel Arany fővárosi emlékhelyeit, köztük olyanokat is, amelyekeket csak kevesen ismernek.
Felavatták a Málenkij Robot Emlékhelyet Budapesten A ferencvárosi vasútállomásnál felavatták a Málenkij Robot Emlékhelyet.
3D-filmekkel emlékeznek '56-ra Hat új, 360 fokos technológiával rögzített filmet nézhetnek meg a látogatók a Terror Háza Múzeumban az Egy akaraton 1956-2016 című időszaki kiállításon.
Búcsú a Három pipától – Arany János Budapesten, 3. rész Folytatjuk Arany János pest-budai életéről szóló sorozatunkat: a helyszín még mindig Pest, az akkoriban még elég külvárosinak számító Üllői út környéke. A költő köztiszteletnek örvend, de ez lakáskörülményein még nemigen látszik. Meg is van sértve.
Fejlesztik a Budapest környéki védett zöldterületeket Természetvédelmi bemutatóhelyeket fejlesztenek és barlangokat is helyreállítanak egy több száz milliós uniós és kormányzati támogatásból.
Megújul és bővül a Kiscelli Múzeum Kolostornak épült, kórházként, laktanyaként is működött, és hamarosan megújul a Kiscelli Múzeum. Természetesen nem a műemléki védettséget élvező épület veszti el eredeti jellegét, a mostani beruházás a föld alatti és a kiállítóteret bővíti.
Egy darabka Firenze a Palotanegyedben Megújul Budapest egyik legszebb neoreneszánsz épülete. A VIII. kerületi Palotanegyedben az elmúlt időszakban egyre több épület születik újjá: a szebbnél szebb házak között igazi gyöngyszemek is vannak. Ilyen a Krúdy utca 11. is, amely a város egyik legszebb neoreneszánsz házaként nemsokára teljesen új arcát mutatja majd a nagyközönségnek.
Nyáron kezdődhet a Múzeumkert felújítása A kiskörúti park nagy idők és fontos események tanúja, jobban megnézve azonban látható: mindenkori állapota nem feltétlenül tükrözte Budapest hangulatát. A megújulás előtt álló Múzeumkert végső terveit február végén nyújtják be, a munkálatok a nyár folyamán kezdődhetnek el.
Százhúsz éves a Vásárcsarnok Most százhúsz éve, 1897. február 15-én avatták fel Budapest legnagyobb vásárcsarnokát, a Központi Vásárcsarnokot a Vámház körúton. A Vásárcsarnok Budapest központi élelmiszercsarnoka és nagybani piaca volt. A megújult Központi Vásárcsarnok ma nemcsak fontos kereskedelmi központ, hanem Budapest egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága is.
A végállomás épülete őrzi a lóvasút emlékét Lóvasút, villamos, trolibusz. Három teljesen különböző, kötöttpályás közlekedési eszköz, amelyekben egyetlen dolog mégis közös: a zugligeti végállomás, amit pontosan százötven esztendeje kezdtek el építeni a lóvasúthoz. Ezt a villamos is használta, trolibusz viszont azóta sem épült Zugligetbe.
Megújulnak a szecessziós iskolák Az elmúlt hónapokban két gyönyörű, százéves iskola is megújult Budapesten. A régi fényükben tündöklő homlokzatok pedig minden szemlélődőt visszarepítenek a századelős iskolaépítések korába, egy olyan korba, amikor a művészi igényesség és a célszerűség még egyszerre volt jelen.
Trianon körülményeit vizsgálják Akadémiai kutatócsoport vizsgálja az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit, így például az első világháború utáni katonai összeomlást és a haderő leszerelését, a közellátás problémáit és Trianon emlékezetét. Az Ablonczy Balázs történész vezetésével tavaly létrejött MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoportról az Akadémia honlapján olvasható tájékoztató.
Újjászülethet végre a Tőzsdepalota A budapesti Szabadság téren álló Tőzsdepalota monumentális megjelenésével, a városképileg kiemelt szerepe miatt a XX. század hajnalán világvárossá fejlődő magyar főváros egyedülálló épülete lett. Az 1901 és 1905 között épült palota a tervező, Alpár Ignác (1855–1928) gazdag életművének koronája, amelyben a késői historizmus tipikusnak mondható építészeti megoldásai figyelhetők meg. Az enyészet évei után most talán újjászülethet az épületóriás.
A szép akasztott: Andrássy Gyula, a Gondviselés küldötte Százötven éve, 1867. február 17-én lett miniszterelnök gróf Andrássy Gyula. Hogyan becézték a párizsi szalonok ifjú hölgyei, és mit mondott Erzsébet királyné, amikor tudomást szerzett a haláláról?
Sok ezer fával gyarapodhat Óbuda Több ezer fa ültetése valósulhat meg a III. kerületben annak a nagyszabású fásítási, növénytelepítési programnak a keretében, amelyet Bús Balázs kerületi polgármester kezdeményezett – közölte Óbuda önkormányzata.
Itt a Malév története: emlékeznek még rá? Szinte nincs olyan, akit ne fűzne valamilyen emlék a nemzeti légitársasághoz, ne emlékezne a reklámjaira, vagy legalább ne hallott volna róla. Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le hatvanhat év működés után a Malév.
Öt éve állt le a Malév Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A cég felszámolása csak tavaly ősszel fejeződött be, új légitársaság pedig nem indult helyette, bár erre voltak próbálkozások.
Milliós gyöngysor és tojásgránát is előkerült a pesti hó alól Bár a tavasz még várat magára, a hideg most enyhülni látszik, és a hó Budapesten is olvadni kezdett, felfedve ezzel mindent, amit nemrég eltemetett. Meglepő, de egészen furcsa dolgok kerülhetnek ilyenkor elő: az idők során volt már példa milliós értékű gyöngysorra, de veszélyes robbanószerre is.
Kulturális nagyberuházások sora zajlik Részben a kulturális nagyberuházásoknak köszönhetően a tavalyi 56 milliárdról 122 milliárd forintra nőtt a kulturális államtitkárság költségvetése – mondta el a kultúráért felelős államtitkár. A Liget Budapesttől a Nemzeti Múzeumig, az Operaháztól a Várig zajlanak a budapesti fejlesztések.