A Szabadság tér nemcsak a szűkebben vett városrész, a Lipótváros, hanem az egész Kárpát-medence egyedi tere. Különlegességét a magyar történelemben játszott, többszörösen tragikus szerepe mellett a jobbára egy stílusban megszólaló, de egymást „túlharsogni akaró” házai adják. A tér területén a XVIII. század végén egy nagy méretű börtön épült, amely az Újépület nevet kapta. Ebben a fogházban végezték ki Batthyány Lajost (1807–1849), Magyarország első miniszterelnökét.

A börtönt az 1890-es évek elején lebontották. Az egykori büntetés-végrehajtási intézet területét felparcellázták. A legnagyobb kiterjedésű földrészt a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Tanácsa vásárolta meg. A tőzsde tanácsa 1899-ben nyílt építészeti pályázatot hirdetett az intézmény impozáns székházának felépítésére.

(Fotó: Telekes Ani)

(Fotó: Telekes Ani)

Börtön helyén Tőzsdepalota

Az elkészült terveket még az adott év novemberéig kellett a megbízást elnyerni szándékozó építészeknek beadniuk. A pályázati kiírás egyedi kikötést tartalmazott, ugyanis megszabta, hogy a Tőzsdepalota árutőzsdei részének nagyterménél nem lehet felülvilágító ablakot alkalmazni. Eszerint a fénynek a magasan elhelyezett ablakokon keresztül kell bejutnia a terembe, elérve ezzel, hogy a napfény és az árnyék napszakonkénti változása ne zavarja a mintaáruk vizsgálatát. A megadott határidőig harminchárom tervet adtak be a pályázók.

A 10 ezer koronával jutalmazott első díjat Alpár Ignác, míg a második helyet az 5000 koronás pénzdíjjal együtt két pályamunka nyerte: az egyiket szintén Alpár Ignác nyújtotta be, a másikat Lechner Ödön, aki Baumgarten Sándorral közösen készítette a tervét. A további díjazott tervek készítői között is a századforduló elismert alkotóit találjuk meg, többek között Bálint Zoltánt és Jámbor Lajost, valamint a később a Zeneakadémiát tervező építészpárost, Korb Flórist és Giergl Kálmánt.

Alpár Ignácnak a Tőzsdepalotához készített tervei mellett a legnagyobb figyelmet Lechner Ödön és Baumgarten Sándor munkája kapta a szecessziós építészet stílusa iránt nyitott szakmai közönségtől. Az építészpáros által jegyzett tervet a Magyar Pályázatok című szaklap ismertette. A XX. század nagy hatású művészettörténésze, Fülep Lajos a magyar művészet egyik legnagyobb veszteségének tartotta, hogy a Szabadság térre nem a lechneri szecesszió egyedülálló alkotása épült meg.

Lechner Ödönnek a Tőzsdepalotához készített tervén az 1893–1896 között épült Iparművészeti Múzeum kupolamegformálása köszönt vissza. Vámos Ferenc építész, az első Lechner-könyv írója az alábbi szavakkal mutatta be a szecessziós mester tervezetét: „A Postatakarékpénztár felé vivő út további állomása volt a Tőzsdepalota pályázatához készített terv, melyen viszont ismét a kecskeméti városház középkori, valamint a szegedi városház barokk kompozíciója – de már Lechner közbenső művészi tapasztalásain keresztül – ütközött ki.”

Alpár Ignác első és második helyezéssel elismert terve az érett historizmus stílusának értékes példáit mutatja. Az építész a kivitelezés előtt a két tervében rejlő elgondolásokat ötvözte: sikeresen hozott létre egy olyan monumentális üzleti palotát, amely alaprajzi elrendezésében és homlokzati megformálásában teljesen megfelelt a megrendelő tőzsdetanács elvárásainak.

Mind az áru-, mind az értéktőzsde 1948-ig, a magántulajdonú vállatok államosításáig működhetett. A „fordulat évétől” új funkciót kapott a hatalmas belső terekkel rendelkező épület. Falai között az új rendszer ideológiai képzését szolgáló Lenin Intézet nyert otthonra. Egy évtizeddel később a Magyar Televízió székháza lett. A televíziós időszak alatt számtalan káros beavatkozás történt, a nagy méretű reprezentatív belső tereket az új igényeknek megfelelően átszabdalták.

(Fotó: Telekes Ani)

Mi legyen a palotával?

Változást a XXI. század hozott: egy kanadai ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalat 2006-ban megvásárolta az MTV fél évszázadon át használt otthonát. A televízió 2009-ben költözött ki a Szabadság téri épületből Óbudára, a Kunigunda útra, az új építésű székházába. 

Az elmúlt egy évtizedben több alkalommal hangzatos bejelentések születtek arról, hogy a több éve ígért felújítás során újjászületik az épület. Mind a pár évvel ezelőtti, mind a 2017 elején közölt ismertetőkben a fejlesztő arról tájékoztatott, hogy a Tőzsdepalota felújítása során a lehető legtöbb értékes építészeti részlet helyreállítására törekszenek, miközben az elképzelés szerint a ház irodai és kereskedelmi, vendéglátóipari funkciót kap.

A gasztronómiához és kiskereskedelemhez kapcsolódó helyiségek az épület földszinti részén kapnának helyet, ezek természetesen a nagyközönség számára is elérhetők lesznek. A felújítás vitathatóbb része, a két egykori nagy méretű, igaz, jelentősen megváltoztatott tőzsdecsarnok átépítése lenne. A megismertetett tervek szerint mind az egykori áru-, mind az egykori értéktőzsde csarnokterében az eredeti, száztíz éves falak megőrzése mellett irodaterületeket fognak kialakítani speciális fémtartó szerkezetű, üvegdobozos megoldással.

 A Tőzsdepalota igényes, az eredeti kialakítást tiszteletben tartó megújítása nemcsak a Lipótváros, hanem Budapest egészének az érdeke. A megépülése jelképe volt az Osztrák–Magyar Monarchia gazdasági felemelkedésének, s reméljük, hogy az épület felújítása a XXI. században a múlt értékeit megbecsülő fejlődés szimbóluma lehet.

Nyitókép: a Tőzsdepalota 1923-ban (Fotó: Fortepan)