Keresés az archívumban

Az első felelős magyar kormány évfordulóját ünnepeljük Százhetven éve, 1848. április 7-én írta alá V. Ferdinánd király az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.

A magyar zászlót és címert ünnepeljük A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták.

Indul a Magyar Birkózó Akadémia építése A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia egy multifunkcionális sportcsarnokból, illetve egy birkózó szakkollégiumból és képzési központból áll majd.

Így tervezett Duna-hidat a Lánchíd előtt egy magyar gróf és egy angol mérnök A tervek szerint idén elindul a Lánchíd és az Alagút felújítása. A Lánchíd, Budapest jelképe, talán legfontosabb épülete a külsejében nem, de néhány fontos elemében megváltozik, megújul. Most induló sorozatunk a Lánchídhoz kapcsolódó érdekes történeteket mutatja be.

Új központot kap a Magyar Táncművészeti Főiskola Zuglóban összpontosul a hazai táncművészeti képzés.

Egy magyar nábob lányának palotája A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a volt Wenckheim-palota 130 éves története nem nélkülözte az izgalmas fordulatokat, de már az előzmények is regénybe illőek voltak – Jókai Mór meg is írta őket.

A Városliget mellé kerülhet a Magyar Építészeti Múzeum Az egykori BM Kórház lehet a Magyar Építészeti Múzeum kiállítóhelye.

Kitárja kapuit a Magyar Képzőművészeti Egyetem Idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai programjában a Magyar Képzőművészeti Egyetem.

Százéves a magyar Filmgyár A Filmgyár százéves fennállása alkalmából rendeztek ünnepséget Budapesten.

Bővül az újbudai Magyar Szentek Temploma Közösségi épületet kap a XI. kerületi Magyar Szentek Temploma.

Felfedezhetjük a Magyar Posta történetét Budapesten és az ország több településén is találkozhatunk a Posta múltját bemutató kiállításokkal.

A magyar várakról szól a pünkösd a Ligetben A magyarországi várak múltjáról és jelenéről szóló dokumentum- és animációs filmek, hagyományőrző programok, öltözék és fegyver bemutatók várják az érdeklődőket az országos hagyományőrző és Kulturális Várfesztiválon Pünkösdkor a Vajdahunyadvárban.

Százötven éves a magyar statisztika 1867. május 25-én alakult meg a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium keretei között hatfős statisztikai szakosztályként a mai Központi Statisztikai Hivatal elődje.

Százhúsz éves a magyar foci! Százhúsz éve, 1897. május 9-én játszották az első hivatalos és szabályos magyar labdarúgó-mérkőzést. A Csömöri úti Millenáris Sportpályán még mindkét csapatot a Budapesti Torna Club játékosai alkották. De utána hamarosan beindult a magyar focitörténet: az Újpesttől a Ferencvárosig alakulni kezdtek a magyar klubok.

Később indul a Magyar Zene Házának építése Eredménytelen lett a közbeszerzési pályázat, az év második felében kezdődhet meg a Magyar Zene Háza megépítése.

Több száz fotó a Magyar Sajtófotó Kiállításon Több mint 360 fénykép látható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban a 35. Magyar Sajtófotó Kiállításon – mondta el Szigeti Tamás, a kiállítás kurátora hétfőn Budapesten.

Száz éve halt meg Ferenczy Károly, a magyar festészet Monet-ja Száz éve, 1917. március 18-án halt meg Ferenczy Károly, a nagybányai festészet vezető mestere, akit a magyar piktúra Monet-jának nevezhetünk, hiszen hazánkban a XX. század első évtizedében senki nem tudta érzékenyebben megmutatni a fény színformáló erejét.

A magyar koronázásokat kutatták történészek A magyar királyok 1508 és 1916 közötti koronázási érméiről és zsetonjairól szóló kötetet mutattak Coronatio Hungarica in Nummis címmel kedden a fővárosi Magyar Nemzeti Múzeumban.

Évszázados magyar film kerül haza Egy 1915-ben bemutatott magyar némafilm került elő az amszterdami EYE Filmmuseumban. A munkászubbony című alkotás az egyik legrégebbi fennmaradt magyar játékfilm, egyben a korszak színész sztárjának, Hegedűs Gyulának egyetlen fennmaradt filmje. Az alkotás hamarosan átkerülhet a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményébe, ahol restaurálják és digitalizálják.

Itt a magyar kultúra napja Sokszínű program várja pénteken, a magyar kultúra napján az érdeklődőket az OSZK-ban.

Így koronázták meg az utolsó magyar királyt Száz éve, 1916. december 30-án koronázták meg IV. Károlyt Budapesten. Nézze meg a korabeli filmfelvételeket!

Az utolsó magyar királyra emlékeznek A IV. Károly száz évvel ezelőtti koronázását megidéző kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. Az utolsó magyar király egyike volt azon keveseknek, akik tudták, a megmaradásra csak a béke jelentett volna megoldást.

Magyar térképtörténeti kincset találtak A Bátky-Kogutowicz-féle térkép a – Horvátország nélküli – történelmi Magyarország néprajzi térképe, a magyar térképtörténet kiemelkedő alkotása.

A magyar járműipar története könyvben Könyv jelent meg a magyar járműipar történetéről: beruházásokat és magyar mérnököket, tervezőket mutatnak be.

Újra látható a legrégebbi nyomtatott magyar könyv A Budai Krónika néven is ismert ősnyomtatványt a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepén lehet megtekinteni.

Nyolcvanöt éves a magyar óceánrepülés Most 85 éve ünnepelték a Hősök terén a magyar óceánrepülés első hőseit, Endresz Györgyöt és Magyar Sándort, akik 26 óra alatt átrepültek az Atlanti-óceánon és fél Európán 1931 júliusában a „Justice for Hungary” (Igazságot Magyarországnak!) nevű gépükkel.

Szépségversenyen díjazták a magyar bélyeget Harmadik helyen zárt egy rangos bécsi bélyegversenyen a Magyar Posta Bánk Bán-bélyege.

Emléktáblát állítanak az Első Magyar Csavargyárnak Emléktábla-állítással adózik a XIII. kerületi önkormányzat az Első Magyar Csavargyárra május 18-án.

Pápai Magyar Intézet: köszöntötte Ferenc pápa Erdő Pétert Levélben köszöntötte Ferenc pápa Erdő Péter bíborost a Pápai Magyar Intézet alapításának 75. évfordulóján. A magyar papnövendékek képzésére eredetileg 1579-ben alapították meg Rómában a Magyar Kollégiumot.

Magyar fesztivál lesz Hamburgban A hamburgi kikötő 827. „születésnapjának” partnerországa Magyarország.

A Törley pezsgője is bekerült a magyar értékek közé A Magyar Értéktárba került a több mint 130 éves múltra visszatekintő Törley pezsgő, Budafok hagyományos büszkesége.

A reformációra koncentrál a Magyar Nemzeti Levéltár Nagyívű projektet indított a Magyar Nemzeti Levéltár a magyarországi reformáció feldolgozására és az ismeretek terjesztésére.

A Sas-hegy 50 éve látogatható Ötven éve látogatható a Sas-hegy. Hogyan maradt meg szabadon ez a kis terület az egyre terjeszkedő város közepén? Mikortól volt zárva, és miért csak a tudományos kutatómunkát végző szakemberek léphettek be a területre, külön engedéllyel?

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.

Egressy Béni volt a Fiumei úti temető első híres halottja Egressy Béni zeneszerzőre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek születésének 210. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja.

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ikonikus villamosokat restaurálnak a Közlekedési Múzeumban Két régi típusú, magyar gyártású villamos restaurálását kezdi meg a Közlekedési Múzeum. A ma már muzeális értékű járművek több mint százévesek, 1911 és 1912 között készültek, felújításuk után a múzeum állandó kiállításán tekinthetők meg.

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

Kinyíló oltárszárnyak – Ősi szokás elevenedik meg a Belvárosi plébániatemplomban Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük, de előtte negyvennapos böjtöt tartunk, emlékezve a Megváltó szenvedéseire. E kétezer éves szokáshoz a késő középkorban a templomi liturgia a szárnyasoltárok kifejlesztésével alkalmazkodott, melyekből sajnos hazánkban igen kevés maradt fenn. A Belvárosi plébániatemplomban azonban ma is megfigyelhetjük, hogyan működött ez a különleges oltártípus.

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.