Ha belegondolunk, elég érdekes, hogy a Margit hidat az állam 1872–1876 között nagy költséggel megépítette, kifejezetten úgy, hogy a hídról a Margit-sziget felé szárnyhíd vezethessen. A híd pályája ugyanis megtörik, amely nem volt törvényszerű, hiszen épülhetett volna egyenes híd is. Azonban a következő közel negyedszázadban semmiféle törekvés sem volt arra, hogy a szigetre vezető hídszárny megépüljön. Miért?
Ennek sok oka volt. Egyrészt a Margit-sziget és az ottani park az egykori nádor, József főherceg leszármazottainak tulajdonában állt, egyfajta magánbirtok volt Budapest közepén. A parkot ugyan a lakosság is látogathatta, nemcsak a főhercegi család élvezetére szolgált, igaz a belépésért fizetni kellett.
Ebből következően a kormánynak nagyon nem volt sürgős hidat építeni, igaz, pénze sem volt rá, hiszen az 1870-ben felvett kölcsön kimerült a Margit híddal és a további városi beruházásokkal, amikor meg pénze lett volna ismét a hídépítésre, 1885 után (ekkortól a hídvámbevételek egy részét újabb hidak építésére rakták félre), mindenféle lobbicsoportok „igazi” Duna-hidakat szerettek volna, akár többet is.
A kormány pedig miért is épített volna hidat egy magánbirtokra? A fizikai lehetőség megvolt, de igény valójában nem. Ám 1897-ben maga a főhercegi család fordult az államhoz, hogy saját költségén megépítené a hidat a Margit híd középső pillérétől a szigetig.
Az ötlet tetszett a kormányzatnak, de egy valamitől tartott a hidak kérdésében, a közös tulajdontól. Minden Duna-híd ugyanis állami tulajdon volt, az állam tartotta karban azokat, és az állam szedte a hídvámot. A Margit híd építésénél is hosszas, évekig tartó tárgyalásokkal tudták biztosítani, hogy a lóvasúttársaságtól kért hozzájárulás (mivel a lóvasúti vágányok igénye miatt szélesebb, így drágább lett a híd, és a különbözetet a lóvasutat üzemeltető társasággal kívánták megfizettetni) esetén ne szerezzen jogot vagy tulajdonrészt más is a hídban, mint az állam.
Ezért végül állami beruházásban épült meg a szárnyhíd, amihez a főhercegi család csak hozzájárult. A hídépítésről és a szerződésről, amelyet az állam és József főherceg kötött, az 1899. évi VII. törvény rendelkezett. Itt nem is a törvény szövege az érdekes, hanem az indoklás, tehát az, hogy a kormányzat mivel magyarázta az üzletet a képviselőknek. Az indoklásban ez olvasható ugyanis:
„Általánosan elismert igazság, hogy a nyilvános kertek, parkok és sétahelyek a városok közegészségügyének fejlesztése szempontjából igen nagy horderővel birnak; ezzel szemben sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a székes főváros fejlődése ebben a tekintetben, lakosságának nagymérvű szaporodásával és területének folytonos nagyobbodásával, nem jár karöltve és messze elmarad más nagy városok berendezéseitől.
A székes főváros belsejében csak igen kevés és nem nagy terjedelmű sétahely áll a nagy közönség rendelkezésére, és az, a mely nagy kiterjedésénél, páratlan szép fekvésénél és gyönyörű ültetvényeinél fogva hivatva lenne, hogy a nagy közönség legkedveltebb üdülő helyét képezze és valóságos szükségletet kielégitsen, - a Margitsziget - a székes főváros két partjával hiányzó állandó összeköttetés miatt, a természet rendelte eme hivatásának teljes mérvben megfelelni nem képes.”
Azaz a kormány elsősorban a zöld felületek városon belüli hiányával magyarázta a hídépítést, ám akadályként jelent meg, hogy a sziget csak hajóval volt megközelíthető. A Dunán egyébiránt élénk hajóforgalom zajlott, a hidak mellett átkelőhajók is közlekedtek, amelyek érintették a szigetet. Az Országgyűlésben Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója a törvényjavaslat bemutatásakor a sziget jobb elérhetőségéről beszélt, felszólalásában ezt mondta:
„A hid építésével a Margit-sziget bizonyos demokratikus karaktert fog nyerni és a közönségre nézve még értékesebbé és kedvesebbé válik, mint eddig.”
A törvényt végül az Országgyűlés gyakorlatilag vita nélkül elfogadta, és azt 1899. április 15-én mint az 1899. évi VII. törvénycikket szentesítette a király.
Nyitókép: A szárnyhíd építése (Fotó: Fortepan/Képszám: 204095)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció