Pápai Tamás

fortepan_172423k.jpg Vagonlakók Budapesten – Akiket elküldtek, és akik önszántukból jöttek A 100 évvel ezelőtti összesített adatok szerint a trianoni döntéssel elcsatolt országrészekből 1924-ig több mint négyszázezren települtek át Csonka-Magyarország területére, főként Budapestre. A szülőföldjüket elhagyni kényszerült, földönfutóvá vált emberek lakhatását jó ideig lehetetlen volt megoldani, sokan éveken át ugyanabban a vagonban laktak, amelyben megérkeztek a fővárosba.
A Bethlen-udvart húsz éven át akarták lebontani, de ma is áll Mozi, posta, kalapszalon is volt a Tabánban 1924–25-ben felépült túlméretezett állami bérházban, melyet Bethlen-udvarnak neveztek el. A Tabán bontásakor felmerült ennek az épületnek az eltüntetése is, s ez a gondolat az 1950-es évekig rendszeresen felbukkant. Útjában volt a Tabán helyére elképzelt új városrésznek, az ide tervezett nagyszabású sugárútnak. Ezek nem valósultak meg, ám a hatemeletes bérház a háborús pusztítás ellenére száz éve áll az Attila úton.
Állami bérház: 100 éve kezdődött a Bethlen-udvar építése az Attila úton Száz évvel ezelőtt Budapesten krónikus lakáshiány volt, melyet a Bethlen István vezette kormányzat állami lakásépítéssel igyekezett enyhíteni. Évente 800–1000 lakás átadását tervezték a Pongrácz úton és a Juranics utcában. Ennek az akciónak a keretében épült föl a budai Vár alatt, a Tabánban egy hatemeletes állami bérház Bethlen-udvar néven.
A hírközlés palotája – Telefonközpont a Terézvárosban Az első telefonközpontnak készült budapesti épületet 120 éve helyezték üzembe a VI. kerületben, ekkor Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye volt. Több mint tíz évig egyedül szolgálta ki a főváros távbeszélő-hálózatát, de az egész XX. század során fontos szerepet játszott a budapesti telekommunikációban. Volt, hogy háromszáz kezelőnő serénykedett benne éjjel és nappal, hogy az előfizetőket összekapcsolhassák egymással. Rájuk emlékeztet ma is az épület Nagymező utcai díszes homlokzata.
Villamosok a hó fogságában Száz évvel ezelőtt, 1924 januárjában egyhavi késéssel megérkezett a tél Budapestre. Beköszöntött a fagy, hó borította az utcákat, tetőket, fákat és természetesen a síneket is. Ritka látvány lett a villamos – különösen a gyorsan robogó villamos.
Bolyai János Budapesten – A magyar tudomány legnagyobb alakja csak átutazóban járt a fővárosban Kétszáz éve, 1823-ban írta meg világraszóló felfedezését édesapjának az egyik legnagyobb hatású, XIX. századi magyar matematikus, Bolyai János. A kolozsvári születésű Bolyai ugyan csak átutazóban járt Pesten, ennek ellenére a fővárosban – más településekhez hasonlóan – több közterület és közintézmény viseli ma is a nevét.
A XVIII. kerületben nyílt meg az ország első szolgáltatóháza Pestszentlőrincen, a Lenkei utca 2–4. szám alatt 60 évvel ezelőtt nyílt meg az ország első szolgáltatóháza, amely négy környékbeli gyár munkásait szolgálta ki. A későbbiekben elsősorban az újonnan épült lakótelepek, a peremkerületek és a vidék szolgáltatási színvonalát kívánták szolgáltatóházak építésével javítani.
Ahol kötelező volt a gyorshajtás – Nyolcvan éve adták át a ferihegyi gyorsforgalmi utat A Ferihegyi repülőtér építését 1939-ben kezdték meg, és fontos volt, hogy gyorsan és akadálymentesen lehessen megközelíteni, kikerülve a forgalmas kispesti és pestszentlőrinci Üllői utat. Éppen ezért a repülőtérhez vezető keresztezésmentes út építését határozták el, mely megelőzve minden mást két év alatt elkészült, és Magyarország első modern autóútja lett.
175 éve született a Magyar Optikai Művek megalapítója Süss Nándor honosította meg hazánkban a precíziós műszeripart, és amellett, hogy egész műszerészgenerációkat nevelt ki, gyártmányaival nemcsak itthon, hanem külföldön is elismerést szerzett a magyar iparnak. Leghíresebb munkája Eötvös Loránd torziós ingája volt, amelynek példányait sokáig egyedül itt állították elő, és exportálták a világ minden részére. Az általa alapított gyár Magyar Optikai Művek néven vált világhírűvé.
Negyven éve adták át az első piros-fehér csíkos víztornyot A XVIII. és XIX. kerületi lakótelepek vízellátásra építették az első 3000 köbméteres piros-fehér csíkozású betonkelyhet, melyet aztán hamarosan sorozatban kezdtek el gyártani, meghatározva ezzel nemcsak Pestszentlőrinc, hanem Csepel, Kecskemét, Szolnok egy-egy városrészének látképét is. A kísérleti víztornyot 1983. augusztus 24-én avatták fel a Lakatos utcában.
40 éves a Boráros tér új közlekedési rendje A Boráros tér 1980–1983-ban végzett átalakítása szorosan összefüggött a Petőfi híd rekonstrukciójával, melynek a téren van a pesti hídfője. Az 1930-as években itt kialakított közlekedési rend már nem felelt meg a kor követelményeinek, a forgalom jelentősen megnövekedett és átalakult, ezért lépni kellett. A főváros akkor a külön szintű gyalogos- és autósforgalom megteremtésében látta a megoldást.
110 éve nyitották meg a Széchenyi Gyógyfürdőt A Széchenyi Gyógyfürdő és Uszodát, a főváros idegenforgalmi nevezetességének számító sokkupolás, monumentális fürdőpalotáját hosszú tervezési és építési munkák után 110 évvel ezelőtt, 1913. június 16-án nyitották meg a Városligetben a nagyközönség előtt, azonban története jóval messzebbre nyúlik vissza.
200 éve született Bókai János, a Stefánia Gyermekkórház megteremtője Bókai János korának legismertebb és legelismertebb magyar gyermekorvosa volt. 1841-ben került Pestre, ahol az egyetem elvégzése után egy életre elkötelezte magát a szegény gyermekek gyógyítása mellett. Fia visszaemlékezéseiből élénk képet kaphatunk a XIX. századi Pestről, különös tekintettel arra, hol lakott és dolgozott a hazai gyermekgyógyászat egyik megalapozója, az Üllői úti gyermekgyógyászati klinika megteremtője.
Az első műegyetemi építészdiploma birtokosának budapesti épületei 165 éve született Kiss István, aki elsőként kapott a Műegyetemen építészdiplomát 1880. február 27-én. Már fiatalon az Igazságügyi Minisztérium házi építője lett, és rövidre szabott élete folyamán számos jelentős épületet tervezett, melyeknek többsége ma már Magyarország határain kívül esik. Budapesten a legtöbb megvalósult épülete kórház, de épített néhány magánházat is. Most ezeket az épületeit mutatjuk be.
Új szerepben a legendás Tengerszem étterem Aki az Üllői úton utazik – különösen a metrópótlás idején –, bizonyára felfigyelt a Pöttyös utcai metrómegállónál, a páros oldalon a folyamatos épületsort megtörő téren egy jellegzetes, kör alakú, oszlopos-üvegezett egyemeletes épületrészre, amely az elmúlt időszakban megújult. Az egykori legendás Tengerszem étterem épületét 2021-ben felújították, és ma rendelőintézetként fogadja a felnőtteket és a gyermekeket.
Munkásszállóból irodaház – Még idén elkészülhet az egykori Postás Hotel felújítása Az Ecseri úti metrómegállónál, az Üllői út 114–116. szám alatt toronyház magasodik az ég felé. Egykor a fejlődő posta munkaerőigénye hívta életre az épületkomplexumot, amely modern, gépesített postahivatal, munkásszálló és oktatási központ volt egyben. A torony fél évszázad után most funkciót vált, és a jelenleg is zajló felújítást követően, várhatóan még idén irodaházként nyit újra.
Búcsú a Böszörményi úti irodaházaktól A XII. kerületben két Böszörményi úti, valamint egy Beethoven utcai irodaház helyén az önkormányzat nagyszabású ingatlanfejlesztést tervez. Az egyik épületet eredetileg a vidéki postamesterek számára építették, a másik a Dolgozó Ifjúság Szövetségének székháza volt, majd sokféle vállalat és szervezet vette birtokba, a harmadik pedig évtizedekig a fővárosba látogató vidéki és külföldi diákok olcsó szállásául szolgált, de jó pár évig a Schola Europa Akadémia otthona volt.
A Pucher-ház fordulatos története – Újságot is alapítottak az Andrássy út 53. számú házban 111 éve az Andrássy út 53. számú ház egyik III. emeleti szobájában született meg a XX. század egyik jellegzetes társasági lapjának, a Színházi Életnek az ötlete. Számos üzlet, iroda volt az épületben, de manapság az épület teteje is rejt érdekességet. Az Andrássy út és Eötvös utca sarkán álló lakóház tetejével sok minden történt az elmúlt 135 évben – legutóbb használatba vételi engedélyt kapott a nemrégiben elkészült tetőtér-beépítés.

További cikkeink