Bolyai János Budapesten – A magyar tudomány legnagyobb alakja csak átutazóban járt a fővárosban

Bolyai János 1802. december 15-én született Kolozsváron. Bátran írhatjuk, hogy csodagyerek volt, bár volt honnan a talentumot örökölnie: édesapja Bolyai Farkas matematikus, író, a marosvásárhelyi kollégium tanára volt, aki a göttingeni egyetemen végezte tanulmányait. Bolyai János nevelését az apja vette kezébe, és hamar megtanította mindarra, amit a gimnáziumban sajátíthatott el. Emellett kiválóan megtanult hegedülni, latinul, illetve németül is. Tizenkét éves korától a marosvásárhelyi kollégium tanulója.

A bécsi katonai mérnökakadémián – ahova elsősorban a matematikai oktatás miatt iratkozott be – öt évet töltött 1818 és 1823 között, majd pályafutása során több városban is dolgozott. Tanulmányai végeztével hadmérnökként helyezték Temesvárra, a bánáti városba utazva 1823 szeptemberében szállt meg Pesten, ahol négy éjszakát töltött. Később Aradra, Lembergbe (ma Lviv), majd Olmützbe (ma Olomuc) helyezték át.

Tanulmányai és munkája mellett kezdett elmélyülni a matematika aktuális kérdéseiben. Bolyai Farkas és göttingeni barátja, Carl Friedrich Gauss témájával, a párhuzamos egyenesekkel 16 évesen kezdett foglalkozni. Hiába intette levélben apja: „az Istenért kérlek! hagyj békét a paraleláknak – úgy irtózz tőle mint akármicsoda feslett társalkodástól, éppen úgy megfoszthat minden idődtől, egészségedtől s egész életed boldogságától” – miként azt Weszely Tibor idézi Bolyai János című könyvében. Bolyai János már Temesvárról írta meg édesapjának 1823. november 3-án, hogy „semmiből egy ujj más világot teremtettem”.

A nem euklideszi geometria bizonyítása és kidolgozása kötötte le ezt követően Bolyai Jánost, aki munkája és betegeskedése mellett, szabadidejében foglalkozott a kérdéssel, de tevékenységét katonai felettesei is értékelték és segítették. Tanulmánya latinul, Appendix címmel édesapja tankönyvének (Tentamen) függelékeként jelent meg. 1833-ban nyugdíjazták, és Erdélybe hazaköltözve visszavonult tudományos magányába. Szerény nyugdíjából csak nehezen tartotta el magát, többször betegeskedett. Marosvásárhelyen hunyt el 1860-ban.

Bolyai János munkásságát csak az 1860-as évek végén kezdték külföldön meg- és elismerni, olasz, francia, német, angol nyelvre fordítva le az Appendixet. Magyarul csak 1897-ben jelent meg, és a hazai szélesebb közvélemény is csak a XX. század elején kezd ismerkedni a nevével.

Hogy mit is köszönhet neki a világ, annak elmagyarázására mi is más tudósok szavait hívjuk segítségül. „Bolyai megtörte az euklideszi geometria egyeduralmát, felszabadította az utat az emberi gondolkodás előtt a tér másként való felfogása számára. Egyben utat nyitott a huszadik század fizikai elméletei előtt, melyek világképünket gyökeresen megváltoztatták” – írta róla születésének 200. évfordulóján, 2002-ben a Természet Világa című lapban Prékopa András Széchenyi-díjas magyar matematikus. Azt is állította, hogy a modern matematika XIX. és XX. században bekövetkezett fejlődése nagymértékben köszönhető Bolyai János munkásságának.

A magyar tudomány legnagyobb alakjának is nevezett Bolyai János felfedezésének jelentőségét jól szemlélteti, hogy amikor az Appendixet 1891-ben angol nyelvre fordította George Bruce Halsted professzor, amerikai matematikus,  azt írta róla a kötet előszavában: „ez a huszonnégy oldal a legrendkívülibb két tucat oldal a gondolkodás történetében”. 

Bolyai utcák Budapesten

A Bolyai családnevet Budapesten egy II. kerületi, rózsadombi utca kapta meg a Gül Baba türbe közelében, a korábbi Niedermayer utca felső részét nevezték át 1908-ban. Az utcában működik egy Bólyai nevét viselő óvoda, valamint a Budai Gyermekkórház is. Pestszentlőrincen is volt 1945-től rövid ideig egy Bolyai utca, ezt azonban 1953-ban a névazonosság miatt Bója utcára változtatták.

Még 1950 – vagyis a Budapesthez csatolás – előtt, 1925-ben Újpesten Bolyai Farkasról, 1941-ben pedig Pesterzsébeten Bolyai Jánosról neveztek el egy-egy utcát.  A Bolyai János utca páros oldala csak az 1980-as években épült ki – ez ma Soroksárhoz tartozik, ugyanis a Bolyai János utca jelenti a XX. és XXIII. kerület között a határt.

A XX. kerületben 1988-ban, az erzsébeti Bolyai János utcából kiinduló közt is a matematikusról nevezték el, ez ma szintén Soroksárhoz tartozik.

Bolyai Jánosról elnevezett iskolák

Az első budapesti intézményt 1921. szeptember 1-jén nevezték el Bolyai Jánosról. Ez korábban a Budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskola volt a Markó utca 18–20. szám alatt. A Bolyai nevét viselő középiskola – az oktatási rendszer változásai miatt – több átalakuláson ment keresztül, a XX. század folyamán volt gimnázium és textilipari technikum is, míg végül 1997-ben teljesen megszűnt, helyén ma a Xantus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium működik.

Bolyai János foglalkozására nézve hadmérnök volt, ezért 1939-ben katonai iskolát is elneveztek róla, ez volt a Bolyai János Magyar Királyi Honvéd Műszaki Akadémia, mely a II. kerületi Hidegkúti út 23. szám alatt (ma a Hűvösvölgyi út 7–25. alatti tömb), majd az Üllői út 131. alatt, az egykori Ferenc József laktanyában működött 1947-ig. Ennek utódja volt az 1990-ben elnevezett Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola. Ez utóbbi azonban 2000-ben beolvadt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetembe. Ugyanakkor a katonai műszaki kar 2011-ig megőrizte Bolyai János nevét, és az egyetemen ma is van egy Bolyai-terem. A hűvösvölgyi épületkomplexum egyes részei még ma is állnak, a Riadó utcai modernizált főépületben irodaház működik. Az Üllői úti laktanyaépületet 2008-ban lebontották, és helyén sportlétesítményt építettek.

Bolyairól két rövid életű népi kollégiumot is elneveztek. Az első 1940 és 1942 között a Királyi Pál utca 12. szám alatt működött, 30–50 paraszti sorból származó fiú főiskolai oktatásának hátterét biztosította, a fenntartását a Turul Szövetség szervezte. 1948 és 1950 között a II. kerületi Bolyai utca 11-ben működött a Bolyai János Természettudományi Népi Kollégium. Az épület eredetileg Alpár Ignác villája volt, a ma itt működő gyermekotthoni központ is Bolyai nevét viseli.

Ismét volt Bolyai János Kollégium az 1960-as évektől az 1980-as évekig, mely ebben az időszakban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának része volt, és a VIII. kerületben, a Rákóczi úton működött. A kar 1992-ben újraalapította a Bolyai Kollégiumot, ahol 120 diákkal dolgoznak, felüket 2005-től a XI. kerületben, a Nándorfejérvári út 13. szám alatti épületben szállásolják el.

A megszűnt intézmények mellett vannak létező Bolyai-iskolák is. A Váci út 21. szám alatti, 1885-ben épült iskolaépületben felállított gimnáziumot 1956. szeptember 27-én nevezték el Bolyai Jánosról. A többi oktatási intézményhez hasonlóan sok változást megélt, de Bolyai nevét végig megtartotta, ma BMSzC Bolyai János Műszaki Technikum és Kollégium néven működik.

A kispesti lakótelepen, az Árpád utca 14. szám alatt 1983-ban épített általános iskola 1991-ben vette fel Bolyai János nevét, és azóta erősen ápolják a tudós emlékét: megülik a nevezetesebb évfordulókat, Bolyai János természettudományi versenyt rendeznek a kerületben és Bolyai-vetélkedőt a névadó minél jobb megismerése érdekében az iskolában. A kiváló tanárok Bolyai-díjban, a kiváló diákok Bolyai-plakettban részesülnek.

Bolyai János-emlékművek a fővárosban

Bolyai János személye – mivel egyetlen hiteles ábrázolás sem ismert, hogyan is nézett ki valójában a tudós – nagy teret ad a művészeti ábrázolásoknak. 
Budapesten az első Bolyait ábrázoló szobor valószínűleg az, amely az egykor nevét viselő Markó utcai középiskola egyik fülkéjében kapott helyet. Sajnos alkotója és felállításának ideje nem ismert. Másodikként említhető az a mellszobor, amelyet Vass Viktor készített mészkőből. Ezt 1952-ben állították fel a városligeti művészsétányon. 1963-tól a szoborraktárba került, majd 1984-ben a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium előtt helyezték el.

Az Üllői úti egykori Bolyai Katonai Műszaki Iskolán 1990. december 14-én avatták fel Bolyai János bronz mellszobrát, Blaskó János szobrászművész alkotását. Ugyanitt, a szoborparkban 1992-ben  állították fel a Bolyai János, a matematikus című mellszobrot, Paróczai Péter művét, majd 2003. november 15-én Bolyai János, a hadmérnök című bronz mellszobrot, Berek Lajos mérnök ezredes alkotását. Ezek a művek a kar költözésével 2008-ban átkerültek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre.

Születésének 200. évfordulóján Bolyai János a két róla elnevezett budapesti iskolában is emléktáblát kapott. A XIX. kerületi általános iskolában Hernádi Paula tűzzománc portréját 2002. december 11-én, a Váci úti középiskolában Miholcsa József mellszobrát 2002. december 15-én avatták.

Bolyai János 1823. november 3-i felfedezésének 200. évfordulója kapcsán meg kell emlékezni arról, hogy 180 évvel később, 2003-ban az Országgyűlés a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította november 3-át, azonban nem elsősorban Bolyai miatt, hanem mert 1825-ben éppen ezen a napon tette gróf Széchenyi István híres felajánlását, mellyel megalapozta a Magyar Tudományos Akadémiát.

Nyitókép: A Bolyai János utca és a Bolyai János köz sarka Soroksáron (Fotó: Pápai Tamás László/pestbuda.hu)