A külső Üllői út mentén a ferencvárosi oldalon – a mai József Attila-lakótelep helyén – még a Mária Valéria-telep barakkjai sorjáztak, amikor szemben, a keleti oldalon, az út X. kerületi szakaszán új lakótelep építésébe kezdtek. Az itt épült épületeket hívták „Városi házak”-nak, s még az 1950-es években is ez volt a neve a Kispestre és Pestszentlőrincre közlekedő 52-es és 50-es villamosok megállójának a mai Pöttyös utcai metróállomás helyén.

A kislakásos bérházak építését 1926–1927-ben kezdték meg, ekkor épült a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank finanszírozásában az Üllői út 120–122. alatti tömb négy háromemeletes épülettel (tervező: Fecskai János, Quitner és Lack), illetve a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett, ténylegesen fővárosi beruházásban készülő négyemeletes Üllői út 124. és párja, a Zágrábi utca 5. számú ház.

A Somfa köz másik oldalán – ahol a századfordulón még a sertésközvágóhíd terült el – azonban csak a 1950-es években folytatódott a lakásépítés. Az Üllői úti lakótelep építése 1955-ben indult, a főút felé ötemeletes, míg a Zágrábi utca felé háromemeletes épületek kerültek, melyeket Zöldy Emil és Jäger László tervezett. Az első lakásokat 1956 szeptemberében adták át.

Az éttermet is magába foglaló épület terve és modellje (Forrás: Magyar Építőművészet, 1956. 7. szám)

Az épülő lakótelep Szárnyas utca és Zágrábi utca közötti házai a levegőből, 1956. augusztus (Forrás: Szabad Nép, 1956. augusztus 25.)

Az Üllői út a mai Pöttyös utcánál, balra a Mária Valéria-telep kerítése, jobbra az Üllői úti lakótelep építkezése, távolabb az Üllői út 124. 1956. október (Forrás: Fortepan/Képszám: 128738)

A lakótelep-építést 1957-ben az Üllői úti épületekkel folytatták, s 1959-ben – ekkor a tervezett 23-ból 18 házban már laktak – körzeti orvosi rendelőt is kapott a telep. Időközben a Mária Valéria-telep helyén megkezdték a József Attila-lakótelep építését is, az első házba 1959-ben költözhettek be a lakók.

A régi háziorvosi rendelő és gyermekorvosi rendelő a Szárnyas utcában, a megújult épület két oldalán (Fotó: Pápai Tamás László/pestbuda.hu)

Az 1300 lakásos Üllői úti lakótelep ellátására 1960-ban – befejezésként – két fűszerüzletet, egy zöldség-gyümölcs és egy húsboltot, háztartási, papír- és rövidáruüzletet, dohányboltot, valamint egy vendéglátó-ipari kombinátot létesítettek. Ez utóbbi a Tengerszem nevet viselte.

Az Üllői út a Tengerszem étteremmel 1960-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 130028)

A Tengerszem étterem 1960 augusztusában nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. Az új étteremben tizenöt, a vendéglátóipari technikumban frissen végzett ifjú leány állt a pultok mögé, hogy itt tanuljon bele a szakmába – munkájukat a szaktanáruk irányította. Mint egy oktató-gyakorló helyszínen, végigmentek a különböző ágazatokon: söntésen, cukrászaton, felszolgáláson, kávéfőzésen, beletanultak az üzemi adminisztrációba és a konyhai munkába – ennek megfelelően a vendéglátóipari egységben kialakítottak éttermet, sörözőt, eszpresszót, házi cukrászdát, és előfizetéses közétkeztetést is biztosítottak a környékbelieknek.

Életképek az étterem életéből 1960-ban (Forrás: Ország-Világ, 1960. augusztus 17.)

Az épületben 1961. április 29-én megnyílt a zenés-táncos bár is, amely hajnali egyig várta a szórakozni vágyókat, majd a következő évben a nyitvatartást hajnali három óráig tolták ki. A zenét a Sthymmel–Selley-duó és Gyimesi Éva szolgáltatta. 1964-től a cukrászdában heti egy-két alkalommal ifjúsági összejöveteleket is szerveztek, ekkor kizárólag üdítőitalokat és harapnivaló szolgáltak fel öttől tízig.

A vezetőség 1966-ban már arra panaszkodott, hogy hiába a minden igényt kielégítő, modernül berendezett eszpresszó és cukrászda, az étterem a meghitt sarkokkal, a bokszokkal tagolt söröző, a hajnalig nyitva tartó lokál, kevés a vendég, nappal csak a gyerek- és a nyugdíjasmenü fogy. „Az új városrészekbe természetesen új vendéglátóhelyek illenek. A kérdés az, hogy csakis olyanok-e, mint amilyeneket eddig építettünk. Vágyik-e az új lakó a kombinátba, ahol cukrászdától a bárig mindent egy helyen megtalál?” – olvashatjuk a korabeli Tükör hasábjain.

Az étterem és az eszpresszója 1966-ban (Forrás: Tükör, 1966. január 25.)

A belvárostól messze lévő étterem és szórakozóhely szerepe valóban kérdéseket vetett fel: nappal a környéken lakók a városban dolgoztak, ellenben éjjel a bár megtelt a külvárosokban, munkásszállásokon lakó, a közeli lakótelep-építkezéseken vagy a gyárakban dolgozó, vidékről származó munkásokkal, lányokkal és az áldozatokra vadászó kétes alakokkal. Az 1960-as évek végétől egymást érték a hírek garázdaságokról, verekedésekről, rablásokról, fosztogatásokról, mások pénzét elmulató galerikról és a lányokat zaklató fiatalokról – akiknek a törzshelye a Tengerszem volt.

Később, 1976-ban létrehozták a VII., VIII., X. és XVII. kerületet tömörítő Kelet-Pesti Vendéglátó Vállalatot, amelynek a Tengerszem lett a központja. Ettől kezdve az étterem első emeleti különterme számos rendezvénynek, összejövetelnek adott helyet. Sokkal jobb híre azonban nem lett, továbbra is lopások és tömegverekedések kötődtek a nevéhez: a kétes vendégek és a verekedések miatt „spessarti fogadó”-nak is nevezték az 1957-es NSZK-film után: „Helybeli vagányok és orgazdák szerint a rendszerváltáskor azért szüntették meg a Tengerszemet, mert a rendőrség bűntanyaként tartotta számon: azt feltételezték, hogy minden bűn innen indul ki, mivel az éjszakába belemenő fiatalok, azaz a zsebesektől a szenes trógerekig mindenki itt találkozott” – elevenítette fel az étterem alvilági múltját Bezsényi Tamás kriminológus a 9 című ferencvárosi közéleti magazin 2021. decemberi számában.

Az épület 2012-ben (Forrás: mapio.net)

A vendéglátó-vállalat 1990-ben Orient néven részvénytársasággá alakult, és még az év folyamán bezárta a Tengerszem étteremet. A 665 négyzetméter alapterületű helyiséget előbb hároméves haszonbérbe, majd kereskedelmi egység, később iroda céljára hirdette. Az 1990-es évek elején nagyobb üzletek voltak benne, a cukrászüzemet pedig egy fánkkészítő vállalat működtette. 1999-től 2016-ig a Comenius Szakiskola és Gazdasági Szakközépiskola működött az épületben.

A leromlott épület felújítására a terveket 2018–2019-ben készítette Mészáros Erzsébet és Szepesi János, a kivitelezéshez 2020. december 14-én kezdtek hozzá. Az egykori étterem előtt szökőkút, közepén szobor áll. Marton László Lány galambbal című művét 1958-ban állították fel. A tér és a szökőkút most szintén megújult, ennek kezdőnapja 2021. május 21. volt.

Lány galambbal (Forrás: Fortepan/Képszám: 165060)

Folynak a munkálatok 2021. augusztus 22-én (Fotó: Pápai Tamás László/pestbuda.hu)

A több hónapon át tartó munka alatt megújult nemcsak az egykori étterem, hanem a hozzákapcsolódó lakóépület is. A vendéglátóipari egység helyén, a Szárnyas utca felől megközelíthető öt, felnőtteknek kialakított háziorvosi rendelő, öt gyermekrendelő a beteg, illetve az emeleten öt az egészséges gyermekeknek, valamint itt teljesítenek szolgálatot a terhesgondozók és a védőnők. A gyermekrendelők bejárata a kör alakú épület két oldaláról nyílik. A tízezer ember ellátására szolgáló Tengerszem orvosi rendelőt 2021. október 17-én adták át.

Az egykori Tengerszem étterem megújult épülete (Fotó: Pápai Tamás László/pestbuda.hu)

A megújult épület ma bal felől (Fotó: Pápai Tamás László/pestbuda.hu)

A beteg gyermekek rendelője (Fotó: Pápai Tamás László/pestbuda.hu)

Az egészséges gyermekeket ebben a rendelőben fogadják (Fotó: Pápai Tamás László/pestbuda.hu)

Nyitókép: Az egykori Tengerszem étterem megújult épülete (Fotó: Pápai Tamás László/pestbuda.hu)