Az 1920-as évek közepén a főváros az Üllői út és X. kerületi Ceglédi utca között szociálisbérlakás-programot hajtott végre: az Üllői út és a Zágrábi utca között megépültek az emeletes városi házak. A Ceglédi utca páratlan oldalán az 1910-es évektől egy szociális kis lakásos telep terült el, míg a páros oldalon szükséglakásos telepet építettek – ezt a területet az 1970-es évek közepén szanálták, ma a Kékvirág utcai panelházak állnak itt. Az 1950-es években kezdték házakkal intenzíven beépíteni a környéket, a X. kerületi részen létrejött az Üllői úti lakótelep, míg a IX. kerületben a József Attila-lakótelep épült fel.

Ugyan a városi házak mellett elkészült az Üllői úti iskola is, azonban az Üllői út – Ceglédi utca – Zágrábi utca háromszöge egészen az 1960-as évekig üresen maradt. A jó adottságú helyszínre 1965-ben kezdték el felépíteni a Magyar Posta nagy méretű épülettömbjét – amely mind kiterjedését, mind magasságát tekintve jókora lett. A terveket az Út- és Vasúttervező Vállalat (Uvaterv) munkatársa, Kelemen László Ybl-díjas építészmérnök készítette 1964-ben.

A Ceglédi utca és az Üllői út sarka. Középen a későbbi posta telke, mögötte az Üllői úti általános iskola és a kislakásos telep bérházai, jobbra a József Attila-lakótelep építkezése 1963-ban (Forrás: Fortepan/Uvaterv/Képszám: 189974)

A Magyar Posta az 1960-as években nagy ívű fejlesztésbe kezdett, melynek magja a Keleti pályaudvar melletti gépesített központi postahivatal volt, további négy alközponttal. Ezek közül volt az első a József Attila-lakóteleppel szemben megvalósult komplexum, amelyben a később rendszeresítendő technikai újdonságokat tesztelték. „Három évvel ezelőtt merült fel az az ötlet, hogy a hálózatépítő dolgozók számára munkásszállást létesítsünk, valamint az, hogy a IX. kerület lakosságának, a József Attila telepieknek jobb postai ellátására felvevő és kézbesítő hivatalt kell létesíteni. Ezekkel egyidejűleg megszületett a posta oktatási intézményeinek központi elhelyezési terve is” – vázolta a körülményeket a tervező Kelemen László, az Uvaterv főmérnöke még 1964-ben.

A munkásszálló építése, 1968 (Forrás: Fortepan/Uvaterv/Képszám: 97363)

A postahivatal építése, 1968 (Forrás: Fortepan/Uvaterv/Képszám: 97365)

A kivitelezés 1965-ben indult, a munka azonban annak ellenére lassan haladt, hogy előregyártott elemekből építkeztek. Bár már 1967 nyarára ígérték az épületkomplexum elkészültét, 1967 júniusában még csak a toronyház felénél tartottak, így 1967 őszén a céldátumot a következő év őszére tolták át, de végül csak 1969 nyarán készült el.

A kezdetben Postás Otthonnak nevezett reprezentatív épületbe a kétszintes kézbesítői hivatali tömb mellé felsőfokú technikumot és egy 14 szintes toronyházat képzeltek el, amelybe munkásszállást és éttermet terveztek. Előnyt jelentett a képzés szempontjából, hogy a három funkció (szállás, oktatás, hivatal) egy épülettömbben valósult meg, így a technikum tanulói a postahivatalban gyakorlati képzést is kaptak. A postaépület érdekessége a Zágrábi utca felé néző kör alakú csomagelosztó rész. „Itt ugyanis az ország legmodernebb csomagosztályozója készült el. A különálló kör alakú raktárból egyszerre 23 autó viheti a csomagot” – lelkesedett a Postai Dolgozó című lap a hivatal felavatásakor.

A csomagelosztó kör alakú épülete, háttérben a munkásszálló, 1973 (Forrás: Fortepan/Főfotó/Képszám: 215717)

A csomagelosztó kör alakú épülete, háttérben az Üllői úti kis lakásos bérházak, 1973 (Forrás: Fortepan/Főfotó/Képszám: 215717)

A 100-as postahivatalt 1969. augusztus 19-én kis házi ünnepség keretében adta át a budapesti postaigazgatóság vezetője a dolgozóknak, a lakosság – a nemzeti ünnepre való tekintettel – két nappal később vehette igénybe a szolgáltatásokat. A 7-től 21-ig nyitva tartó postára már az első napon 500 ügyfél érkezett, de sokan csak kíváncsiságból keresték fel Budapest legmodernebb postahivatalát, sőt voltak, akik az emeleti irodahelyiségekbe is felkéredzkedtek. Az első héten a forgalom felkúszott 700-800 főre. A nyolc felvevőhelyen már augusztusban helyben el lehetett intézni a legtöbb postai ügyet: levelet, pénzt, csomagot és táviratot lehetett feladni, postafiókot lehetett bérelni, és az első naptól kézbesítették a táviratokat és expresszleveleket is. A küldemények feldolgozását modern gépek segítették. Szeptember elsejétől tovább bővült a szolgáltatás, kézbesítették a közönséges és ajánlott leveleket, hírlapokat, csomagokat, nyugdíjat és rádiószámlát is, ugyanis százhetven kézbesítőt irányítottak át a Verseny utcai postáról, amely addig kiszolgálta a X. és IX. kerület külső Üllői úti részét is. Ez azt is jelentette, hogy a kézbesítőtől át nem vett küldeményért nem kellett a Verseny utcába villamosozni, azokat itt vehették át a címzettek. 1970-ben a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóságának zavarvizsgáló üzeme is az épületbe költözött.

A munkásszálló tornya 1969-ben, előtérben a 100-as posta épületével (Forrás: Fortepan/Uvaterv/Képszám: 121071)

A 14 szintes munkásszálló és kollégium földszintjén fogadószobákat, első emeletén televízióval, rádióval ellátott klubszobákat, könyvtárat, játékszobát, orvosi rendelőt és betegszobákat rendeztek be. A társalgót Csík István Munkácsy-díjas festőművész mozaikja díszítette, valamint a toronyház előtti téren szerették volna elhelyezni a postás dolgozó szobrát is.

            A társalgó Csík István mozaikjával 1972-ben (Forrás: Hungaricana/Budapest Főváros Levéltára)

Az elemeteken 75 lakószobában összesen 576 férőhelyet alakítottak ki. Újdonságot jelentett, hogy a korábbi kollégiumi gyakorlattal ellentétben nem külön tömbként, hanem egy-egy szobaegységen belül helyezték el a fürdőszobákat is.

A munkásszálló lakószintjeinek elrendezése (Forrás: Magyar Építőipar, 1971. 1. szám)

„A férfiszállón nyolcan vannak egy szobában, melyhez főzőfülke, zuhanyzó, hűtőszekrény és W.C. tartozik. Ezenkívül mindenkinek van egy ruhásszekrénye, mely csak akkora, hogy ott az évszaknak megfelelő ruháit tarthatja” – jellemezte a szobákat a Postás Dolgozó című lap 1983-ban.

Egy lakószoba belseje 1972-ben (Forrás: Hungaricana/Budapest Főváros Levéltára)

A mellette álló kételemetes technikumi épületbe nyolc tanszék irodái, öt előadóterem, kilenc laboratórium és tizennégy tanulóköri szoba került. A laborokban telekommunikációs oktatás (telefonközpontok, vezeték nélküli berendezések ismertetése) folyt.

A technikumi épület kívülről 1973-ban, jobbra az étterem (Forrás: Fortepan/Főfotó/Képszám: 215989)

Oktatószoba belülről, 1972 (Forrás: Hungaricana/Budapest Főváros Levéltára)

Az oktatási helyszínt egy 200 négyzetméteres tornaterem egészítette ki. Az épületcsoport tagjait az ötszáz személyes kultúrterem, az étkező és az ezer embert kiszolgálni képes központi konyha kapcsolta össze.

Az étterem kívülről (Forrás: Fortepan/Uvaterv/Képszám: 94812)

Az étterem belső tere (Forrás: Hungaricana/Budapest Főváros Levéltára)

A konyha (Forrás: Hungaricana/Budapest Főváros Levéltára)

A férőhelybővítést már nem sokkal az épületkomplexum elkészülte után, 1971-ben elkezdték tervezni. A tömb Zágrábi utcai oldalán eleinte egy 250 férfit és 150 nőt befogadó munkásszállóra gondoltak, melynek tervei 1971–1972-ben készültek. A kivitelezéshez 1973-ban fogtak hozzá – ekkor kétéves munkára számítottak – de csak 1979-re készült el a hétszintes épület. Végül az egyik oldalon 220 fős női munkásszállót – háromágyas szobákkal –, másikon 175 fős kollégiumot és vendégszobákat alakítottak ki.

Itt a zuhanyzókat, a mosó- és főzőkonyhákat a szobáktól külön, a folyosón helyezték el, s minden emeleten voltak klubhelyiségek, szárító-vasaló helyiség és varroda. A kollégiumi részben kaptak helyet az épületben működő Posta Oktatási Központ vidéki hallgatói, a vendégszobákat a fővárosba látogató postásoknak, és a vállalat külföldi vendégeinek adták ki.

Érdekesség, hogy amíg az épületek gondnokságát a Budapesti Postaigazgatóság látta el, addig a szállókat a Posta Szociális Hivatal üzemeltette.

A 100-as postán dolgozók-tanulók csoportképe a hivatal bejárata előtt 1976-ben (Forrás: Fortepan/Főfotó/Képszám: 206910)

A szállókon csak bejelentett állandó vidéki lakással rendelkezők lakhattak, akiket a posta valamely szerve utalt be ide. 1983-ban a férfiszállónak 65, a nőinek 140 forint volt a havi díja. A posta nemcsak a tanulóinak és dolgozóinak nyújtott kedvezményes szállást, de külső vendégeknek – például a postás sportkörök ellenfeleinek – is olcsón (postásoknak 20 forint, nem postásoknak 43 forint 50 fillér éjszakánként) adta ki a vendégszobákat, azonban 1989-ben drasztikusan megnőttek a díjak. A Ceglédi utcai sarkon 1989–90-ben, a női szálló mellett újabb modern stílusú épületet emeltek.

Az éttermet már az 1980-as években is gyakran kiadták. A 100-as postahivatalt, két évig tartó felújítást követően 2002. október 11-én nyitották újra.

Az újranyitott postahivatal (Forrás: Magyar Hírlap, 2002. október 12.)

A Magyar Posta három üzemága 1991. december 31-én különvált: a postaforgalom megmaradt a régi cégben, a rádió- és televíziószolgáltatásra létrejött az Antenna Hungária, a telefonrészlegből pedig megalakult a Magyar Távközlési Részvénytársaság (Matáv). Az épületkomplexumot is kettéosztották: a női szállóépület a Matáv oktatósági igazgatóságához került.

Az 1990-es években az új vállalat keretében létrejött Tele-Tech Távközlési Oktatási Rt. működött itt, majd 1999-ben a vállalat hozzákezdett a munkásszálló irodaházzá alakításához, az épület bal oldala ma az ELTE kollégiuma. A Matáv részét az osztatlan ingatlanból később a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) szerezte meg.

A munkásszállóból irodaház lett (Fotó: Pápai Tamás László/pestbuda.hu)

A Magyar Posta 2008 áprilisában indította el munkásszálló-hálózatának felszámolását, ekkor az Üllői úti épület nagyrészt kihasználatlanul állt, mindössze 110-en laktak benne, és a Posta Oktatási Központ is megkezdte a kiköltözést a technikumi épületből. A posta saját 59 százalékos részesedésből a közel 8000 négyzetméteres szállót és a 2400 négyzetméteres oktatási épületet tehát 2008-ban eladásra hirdette, sikertelenül.

2009-ben és 2010-ben a teljes épületegyüttest kívánták értékesíteni a postahivatal 2–10 éves visszabérlésével – azonban mind a négy próbálkozás sikertelen maradt. 2011-ben csak az üresen álló Postás Hotelt és éttermet ajánlotta bérbe a vállalat kétszer öt évre. Habár az épületet nem, végül a homlokzatát mégis sikerült bérbe adni – óriásplakátok számára.

2019 nyarán röppent fel a hír ismét az eladásról. Az épületeket elővételi jogával élve az ingatlan társtulajdonosa, a BIF 2020. május 5-én vásárolta meg, és 2021. augusztus 2-án kezdett hozzá a szállóépület átalakításához, átadását 2022 harmadik negyedévére tervezik. A 2019-es eladási feltételek között szerepelt, hogy a 100-as postahivatal továbbra is működik, annak helyiségeit három évre visszabérli a Magyar Posta.

Nyitókép: A Postás munkásszálló és a 100-as posta, 1973 (Forrás: Fortepan/Uvaterv/Képszám: 215718)