Keresés az archívumban

Gellért Szálló és Árpád híd – Mi a kapcsolat? Most 110 éve fogadták el azt a törvényt, amely sok ponton beavatkozott Budapest életébe. Lehetővé tette a Gellért Szálló és az Árpád híd felépítését.
Egész városrész születhet Csepel és Dél-Pest határán Megszületett a Budapest Déli Városkapu meghívásos nemzetközi tervpályázat eredménye: komplett városrész születhet a Csepel-sziget északi csücske mentén.
Szent Margit-szobrot avattak a Margit-szigeten A 27 évesen elhunyt Árpád-házi királylány szentté avatásának 75. évfordulóján kapott szobrot a domonkos kolostor romjainál.
„Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni” – Tudta, ki Budapest keresztapja? „Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni, melly kevés év, sőt hónap mulva olly megszokottan ’s könnyen hangzanék mint Bukarest, ’s igy két város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást.” Nem csak a Lánchidat, az Akadémiát, az Óbudai Hajógyárat, a pesti terek fásítását, a lóversenyt, a budapesti malomipart köszönheti Budapest Széchenyi Istvánnak, hanem magát a főváros nevét is.
Néptelenné lett a Népliget Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunkban ezúttal a Népliget érdekességeiről szólunk. A Népliget ligetnek liget, csakhogy éppen a nép hiányzik belőle: elhagyott, elhanyagolt vidék a nyüzsgő város morajlásával körülvéve.
Tudta, hogy Budapest tengeri kikötő is? Az természetes, hogy vannak olyan tengeri kikötők, amelyek nem pont a tengerparton fekszenek, hanem egy nagy vízhozamú folyón, valahol feljebb. Budapest is ilyen kikötő.
Pest első platánja és sétatere Egy emlékmű áll az V. kerületi Szabadság tér sarkán: talán nincs a világon párja. Azt a pillanatot örökíti meg, hogy egy dúsgazdag gróf felesége fát ültet. Ide invitáljuk most fákról szóló sorozatunkban a pestbuda.hu olvasóit, hogy Széchenyi István platánjainak nyomába eredjünk.
Duna-parti építési szabályozásokat fogadtak el A tájképvédelmi övezetbe tartozó területeken kiemelt cél a zöld karakterű Duna-part megőrzése, az épületek tájba illesztése.
„Vajjon kaphat-e ennél szebb elismerést egy építész?” – 245 éve született Pollack Mihály „Kitűnő építész volt, alapos ismerője a régi formáknak, működésében mindig a tiszta klasszikai alakok körében mozgott, s a mit nála láttam és tőle megtanultam az megmaradt nekem egész életemben” – írta Pollack Mihályról, egykori mesteréről Ybl Miklós. A 245 éve, 1773. augusztus 30-án született Pollack legismertebb alkotásaként számontartott Magyar Nemzeti Múzeum mellett paloták, kastélyok, bérházak és középületek sora őrzi tolla nyomát.
Hetvenéves a Gyermekvasút Most hetven éve adták át a Gyermekvasút, egykori nevén az Úttörővasút első szakaszát.
Hetvenéves a Margit híd Budapest egyik legszebb hídja a Margit híd, amely hetven évvel ezelőtt készült el. Ugyanis ez a híd nem az a híd, amelyet 1876-ban, a főváros második hídjaként felavattak. Azt a német csapatok 1944–45-ben felrobbantották, rögtön kétszer is. Az első alkalommal 1944. november 4-én, szombaton déli 12 órakor, „véletlenül” közel száz civil halálát okozva. Azután 1945 januárjában az épen maradt íveket is felrobbantotta a német hadsereg.
85 éves az ország legmagasabb építménye Tudta, hogy Budapest határában magasabb acéltorony áll, mint az Eiffel-torony?
Százötven éve dőlt el a Margit híd és a Ferenc József híd helye Budapest fejlesztése szempontjából 1868. május 17-én történt az egyik legfontosabb esemény. Százötven éve ezen a napon alakult meg ugyanis a fővárosok szépítésére létrehívott bizottmány, amelynek utóda a legendás Fővárosi Közmunkák Tanácsa.
Fák és versek: a zöld Budapest költői szemmel A költészet napja van – fákról szóló sorozatunkba kerestünk tehát néhány klasszikus alkotást, amelyek az egykori budapesti fáknak állítanak emléket. Meglepően sokat találtunk, sőt még egy emléktáblára is bukkantunk.
Ilyen volt a lóvasút a Margit-szigeten 1928-ban egy valamikori nagy múltú közlekedési eszköz utolsó képviselője is beszüntette a működését a fővárosban. Megszűnt a lóvasút a Margit-szigeten.
Száznyolcvan éve tarolta le Pest-Budát a nagy árvíz Pest történetének egyik legsötétebb napja 1838. március 13-a. Az ekkor kezdődő áradás március 15-ig egyszerűen letarolta Pestet és Buda alsóbb részeit.
2018 Pesten: a teljesülés éve? Ígéretünk szerint mérleget vonunk Budapest tavalyi évéről, és előretekintünk 2018-ra. A pesti oldal következik.
Zöld Budapest: az Erzsébet híd két platánja (I. rész) Van az Erzsébet híd budai lehajtójánál két csodálatos méretű platánfa. Az egyik a hídfőtől délre, a Rudas fürdő mellett áll, a másik pedig a Döbrentei tér sarkán, a házak előtt. Legalább százéves mindkettő – és hát történt itt egy s más az elmúlt száz évben.
Az eltűnt Margit-szigeti fenyves nyomában Mire jó a fenyő békeidőben? Arra, hogy az angolkertben szép facsoporzatot alkosson. És a háborúban? Hát hídcölöpnek. Egy tanulságos történet a Margit-sziget múltjából a fákról szóló sorozatunk újabb fejezeteként.
Ősz, Őszikék – Arany János és Budapest VI. Végéhez közeledik az Arany János-emlékév. A költő és Budapest kapcsolatát bemutató sorozatunk záró darabjával búcsúzunk mi is tőle.
A Liget: két évszázadnyi jókedv Sokat beszélnek manapság a Városligetről – de ha igazán szórakoztató, hiteles, alapos képet akarunk kapni e páratlan park múltjáról, most Budapest Főváros Levéltárába kell mennünk. A november közepe óta itt látható tárlaton ugyanis kiderül, miért járnak a pesti (és budai) polgárok már évszázadok óta a Ligetbe.
Régi emlékképek: Budapest őszi fényben Vannak városok, amelyeknek különösen jól áll egy-egy évszak. Mondjuk Rómának a tavasz, Salzburgnak a tél. És Budapestnek? Szerintünk az ősz. Nézegessenek régi őszi képeket a fővárosról!
Ősplatán a Margit-szigeten Csak elragadtatással lehet szólni Budapest egyik talán legismertebb faóriásáról, az ősplatánról a Margit-szigeten. A víztorony mellett, a kolostorromok és a Szent Mihály-kápolna között nő. Illetve mit nő: terebélyesedik, uralkodik, pompázik!
Újraélesztve: a zugligeti lóvasút és végállomásának története A budai lóvasút megindításának 150. évfordulóján, 2017. szeptember 17-én átadták a nagyközönségnek a Zugligeti út 64. szám alatti, gyönyörűen rekonstruált és kibővített egykori végállomás-épületet, amely először a lóvasutat, majd a villamosközlekedést szolgálta. A svájci stílusú, fűrészeltfa-ornamentikával díszített épületnek Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont néven a XII. kerületi helytörténeti gyűjtemény lett az új gazdája.
Így búcsúzunk az Iparművészeti Múzeumtól Felújítás miatt a következő öt évben nem lesz látogatható a főváros egyik legizgalmasabb múzeumépülete. A Látóhatár Kiadó által megjelentetett Lechner összes könyvvel a kezünkben (szerzők: Halász Csilla, Ludmann Mihály, Viczián Zsófia) ezúttal azt vesszük számba, mitől búcsúzunk egy időre – no meg azt is, hogy mit szeretnénk megújulva viszontlátni.
Száz éve történt: hadikiállítás a Margit-szigeten A Margit-sziget ma a béke szigete. Sétáló vagy éppen futó emberek, kirándulók és szerelmespárok kedvelt helye. Azonban száz éve háborús kép fogadott volna minket, lerombolt házat, gránáttölcsért, ágyúállást és felrobbantott hidat láthattunk volna. Szerencsére ezek csak műépítmények voltak, amelyek a hadikiállításra készültek. Valódiak voltak a zsákmányolt ágyúk, amelyek a Főpavilonhoz vezető utat szegélyezték.
Felújítás miatt évekre bezár az Iparművészeti Múzeum Megújul az Iparművészeti Múzeum: a magyarországi szecesszió egyik legszebb példájának tartott épület átfogó rekonstrukción és kibővítésen esik át. Az egy évig tartó kiköltözés után az építkezés három évet vesz igénybe, majd a közönség a visszaköltözést követően, újabb egy év múlva veheti birtokba a múzeumot.
A Szigetről nyílik fotókiállítás A Sziget fesztiválok elevenednek meg a Capa Központ fotótárlatán.
Átadták a margitszigeti multimédiás szökőkutat A margitszigeti szökőkút vízfüggönyén mostantól minden este magyar történelmi személyiségek és hírességek fotói jelennek majd meg.
Rongyaiból kivetkezve – újjászületik az Ybl vendéglő a Margitszigeten Budapest gőzerővel készülődik a nyári vizes vb-re. Az esemény farvizén egy olyan épületegyüttes felújítására is sor kerül, amelyet már évtizedek óta rendbe kellett volna tenni. Folyamatban van az Ybl-vendéglő újjászületése a Margit-szigeten.
Ismerik a Fiumei úti sírkert legérdekesebb síremlékeit? Az egykori Kerepesi temető a nemzet legnagyobb alakjainak nyughelye, sírjainak többsége pedig valóságos műalkotás. Néhánynak közülük azonban igen különleges története van: összegyűjtöttük a legérdekesebb síremlékeit.
„Por, bűz, német szó, piszok” – Arany János és Budapest, 5. rész A költészet napjáról oldalunkon az idei év ünnepeltjével, Arany Jánossal emlékezünk meg, sorba véve azt a néhány versét, amelyben a fővárost rajzolta meg. Szomorkás, érzékeny részletek jönnek a XIX. század második felének Pestjéről.
Százötven éves a Fővárosi Kertészet Az 1867-ben alapított Fővárosi Kertészet 2017-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Így az idei jubileumi év lesz a vállalat életében, amelyet méltó ünnepi eseményekkel szeretne emlékezetessé tenni a társaság. Az emlékév Tarlós István főpolgármester fővédnökségével részben a FŐKERT 150 éves történetéről szól, de szándékok szerint a jövő felé is építkezik.
Zöldbe borulva üdvözöljük az íreket A Lánchíd, a Müpa, a Tüskecsarnok, a Bank Center épülete is zöld díszkivilágítást kap pénteken este Szent Patrik napja alkalmából, amelyet vasárnap immáron hetedik alkalommal felvonulással is megünnepelnek a magyar fővárosban – közölte a budapesti ír nagykövetség az MTI-vel csütörtökön.
Ilyen is lehetne az olimpiai stadion Látványterveket mutattak be a 2024-re tervezett budapesti olimpiáról. Az atlétikai stadion a Rákóczi híd és a Csepel-sziget között állna.
Városligeti idill – és ami mögötte van Kétszáz éve annak, hogy Heinrich Christian Nebbien 1816. októberében letette Pest első, mindenki számára nyitott népkertjének művészi gonddal kidolgozott tervét. A Fortepan archívum képén meg nagyjából száz éve, 1916-ban evezhetett ez az úr az időközben megvalósult parkban, a Városligeti-tavon.
Módosulnak a tervezett olimpia helyszínei Módosította a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot a Fővárosi Közgyűlés.
Lendületben a Városliget rehabilitációja A Városliget parki funkcióinak megújítására, a meglévő zöldfelület és növényállomány védelmére, területének és biológiai aktivitásának növelésére 15 milliárd forintot költenek a következő években.
Halad az új Néprajzi megvalósítása Lezárult a Néprajzi Múzeum új épületének tervezésére kiírt közbeszerzés: sokkal jobb körülmények között tudják majd bemutatni a néprajz kincseit a látogatóknak.
A Népliget: egy elfeledett erdő a városban Budapest legnagyobb, majd 130 hektáros, évtizedes Csipkerózsika-álmát alvó közparkja igazán hatalmas. Ráadásul a nagyjából 100 hektáros Városligetnél és az ugyanekkora Margit-szigetnél jóval változatosabb növényállománnyal rendelkezik, valóságos botanikus kert. A képet azonban sok minden árnyalja: drogosok, épületromok és funkciótlanság. A Népligetre ezért igencsak ráfér a nemrégiben bejelentett felújítás.
Hungarikumok mutatkoznak be a Szigeten Már hatvan tagúra nőtt a magyar nemzeti értékeket felvonultató Hungarikumok gyűjteménye, amelyből kiállítás nyílt a Sziget fesztiválon.
Újra lesz mozi a Szigeten A Sziget fesztiválon ismét lesz mozizás: az ingyenes vetítéssorozat keretében kiemelkedő magyar mozisikereket és a nemzetközi filmfesztiválok kedvenc magyar alkotásait tűzik műsorra.
Alakul az új Budapest-márka A kormány, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a főváros közösen dolgozik az új Budapesten-branden. Cél, hogy a fejlesztések ne az árversenyen alapuló tömegturizmust, hanem a minőségi turizmus kialakítását szolgálják.
Fotókon a romantikus Margitsziget Több mint száz alkotó képeiből válogatták ki a Tiéd a Margitsziget! fotópályázat legjobbjait.
Ybl Vízház: a világ legelegánsabb gépháza Nemrég derült ki: az MNB egyik alapítványának a tulajdona lett a Várkert Bazár előtt lévő kis díszes épület. Kaszinó? Kioszk? Vagy mi is ez? Ennek járunk utána.
A Hegyvidék is részt vesz a Múzeumok Éjszakáján Az első világháborúra és más huszadik századi emlékekre koncentrál a XII. kerület helytörténeti gyűjteménye a Múzeumok Éjszakáján.
Méltatja az új Néprajzi terveit a múzeumigazgató Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint pontosan a múzeum igényeire szabott új épület születhet a Liget Budapest keretein belül.
12 pont Pest-Budán, amelyet már a márciusi ifjak is láthattak Nagyot változott a világ 1848. március idusa óta. Ha ma olyan pontokat keresünk a fővárosban, az egykori Pesten és Budán, amelyeket már a forradalmi ifjak is láthattak, bizony nincs könnyű dolgunk. Tizenkettőt (stílszerűen) azért találtunk.
Bikapók, kökörcsin és gurgolya – Séta a Sas-hegyen Menedék a betontengerben – így hirdeti magát a XI. kerületi Sas-hegyi Látogatóközpont. Igazi felüdülés itt sétálni, és most tavasszal még egy különlegesen szép virágot is megfigyelhetünk a domboldalon. A jó idő beköszöntével március közepén újra indulnak a vezetett barangolások.
A pesti mohikán – Akác a Lánchídnál Az illendőség úgy kívánja, hogy a nevezetes fákról szóló sorozatunk második darabjaként Pest legöregebbnek tartott akácfájáról szóljunk. Már csak azért is, mert ez a matuzsálem már mankóra támaszkodva dacol az idővel.