Szívós szemtanú: idős akác az Erzsébet téren

Írta: Viczián Zsófia

2018. december 15. 10:35

Kevés olyan mozgalmas történelmű városi park van, mint az Erzsébet tér. Vagy ötször (ha nem tízszer) átnevezték már, épületeket emeltek és bontottak itt, újabban pedig egy óriáskerék is magasodik rajta. Sarkában szerényen, szívósan áll vagy száz éve egy akác: ő mindent kibír. Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunk új része következik.

Hogy az akácok (esetünkben pontosabban: japán akácok) igen szívósak, arra már láttunk példát Budapesten. A Lánchíd pesti hídfőjénél például megdőlve bár, de még mindig kitartóan él egy igazi mohikán. Igazán impozáns akác őrzi a várat is Budán, több száz éve. És még a Budenz úti, korábban védetté nyilvánított, de veszélyessége miatt néhány éve kivágott idős akáccsonk is újra kihajtott. Szóval szívós egy faj. Sok helyre épp ezért ültették: megkötötte a futóhomokot, és bírta a jeges magyar teleket és a forró, száraz nyarakat. Mindemellett szép is, formás, mutatós nagy fává nő, a parkok valódi dísze lehet.

Az Erzsébet tér József Attila utca felé eső sarkán, a Derra-házzal szemközt így magasodik egy szép példánya e szívós fajnak. A Főkert történetéről a 60-as években kiadott könyvben korát már több mint száz évesre becsülték, szóval most már a 150 éves kor körül járhat. Eredetileg tehát valamikor az 1860-as években ültethették el.

Klösz György fotográfiáján a már naggyá nőtt fák és a sétatér kioszkja (1890-es évek) (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Téli parkrészlet az 1930-as évekből, talán épp ezzel az akáccal (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

De mi volt itt akkoriban? Leginkább Markt Platz, azaz vásártér. Sőt, Neue (új) Markt Platz. És még egyúttal Deutsche Theater Platz, azaz a Német Színház tere. A korábbi városfalon kívüli temető helyén már a század közepe táján jelentős vásártér alakult ki, de mivel a város ekkoriban igen gyors ütemben terjeszkedett, már ekkor felmerült, hogy jobb volna ezt a funkciót kijjebb helyezni. Az 1850-es években igazából Pestnek csak egy sétatere volt, a Széchenyi által gründolt kis térség az Újépület előtt, szóval érthető a gondolat, hogy parkosítani szerették volna ezt a teret.

A parkosításra 1856-ban Pecz Ármin készített tervet. (Kis, szomorú, ismerős adalék: a tervező soha nem lett kifizetve.) Fásítását már két évvel előbb megkezdték közel 3000 facsemete kiültetésével. A szimmetrikus kialakítású kert központjában pompázatos virágágyás volt, és ott állt a téren a Hauszmann Alajos tervezte szép kioszk is. A parkot 1872-ben bekerítették, majd 1892-ben a nagyobb fák kis porcelán névtáblákat is kaptak. Állítólag ezek közül néhány még a hatvanas években is látható volt.

Az Erzsébet tér nevet 1857-ben nyerte el, amikor a császári és királyi pár tavaszi látogatásra érkezett a városba. Pest itt fogadta ünnepélyes keretek közt őket, és a királyné tiszteletére nevezték el ezután a korábbi vásárteret. Tíz évvel a szabadságharc után valószínűleg ennek akkor nem örült mindenki olyan nagyon. Erzsébettől 1946-ban Sztálin, majd 1953-tól Engels bitorolta el a teret, amely a rendszerváltás után nyerte vissza királynéi nevezetét.

Hamisítatlan 60-as évekbeli hangulat, háttérben a korosodó fával (Forrás: Fortepan)

Fa és óriáskerék: új kihívások előtt (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Mozgalmas helyszín volt ez – milyen más is lehetne egy ennyire belvárosi park? Itt állt az ideiglenes Német Színház: porig égett. Helyére kőből emeltek újat, amely 1870-ig szolgálta a közönséget. A színház mellett egy kis kioszkban Bihr József uzsonnázópavilonja működött, majd elfoglalta helyét a Hauszmann-féle neoreneszánsz épület. Ezt 1907-ben átfazonírozták Nemzeti Szalonná, ahol a legkiválóbb művészek állítottak ki. A háborút átvészelte, 1960-ban mégis elbontották. Közben megépült itt az autóbusz-pályaudvar (1948–49), másik oldalán egy jókora parkolóval. És ide került a Kálvin térről a gyönyörű Ybl Miklós-féle Danubius kút is.

A park élete az elmúlt két-három évtizedben se volt eseménytelen, igaz, inkább a buszpályaudvar – a későbbi Design Terminál – másik oldalán voltak jelentősebb változások. A teret 2006-ban szépen felújították, de akkor valószínűleg nem számoltak a legújabb fejleménnyel, hogy egy óriáskerék is magasodni fog itt: 2013-ban még csak ideiglenesen hozták ide, mára már szó szerint is bebetonozott lett a helye a Belvárosban.

És az akác? Szerencsére mindezt túlélte. Talán az első fásításkor ültették, talán (méretei alapján) mégis inkább a XIX. század végi parkosításkor kerülhetett ide. Kicsit ugyan ferde a törzse, de még határozottan jól tartja magát. Társaságként néhány idősebb fa szolgál: juharok, egy szép fehér nyár, vadgesztenyék, platánok – hozzá képest mind suhancok. Szívósságára – félő – még ezután is szüksége lesz, hogy megmaradjon.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó