Pestről Budára, Budáról Pestre: 150 éves az Állami Számvevőszék

A cikk angol nyelvű változata: Pest to Buda, from Buda to Pest – 150 years of the Hungarian Supreme Audit Office

2020. október 27. 11:30

Különleges helyszínen működik a 150 éves Állami Számvevőszék: székháza a pesti Duna-part azon kevés épületei közé tartozik, amelynek sikerült átvészelni a XX. század viharait, nem pusztult el a második világháborúban. Mégis, a fennállásnak e kerek évfordulója alkalmából kiadott emlékérmén nem ezt az épületet látjuk, hanem a korábbi székházat, amely még az első világháború előtt épült a budai Duna-parton, Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei szerint.

Az önálló Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék létrehozásáról 150 évvel ezelőtt, 1870-ben szavazott a parlament. Az új intézménynek, amely az Országgyűlés ellenőrző szerve, és az állami vagyonnal való gazdálkodást felügyeli, megalakulása után székházra is szüksége volt.

Az állami tulajdonban lévő belvárosi, Veres Pálné utca 24. szám alatti (egykor Zöldfa utca 18.) Festetich-házat jelölték ki számára, azt az épületet, amelyben 1998-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara működik. Akkor, 1870-ben azonban még csak egyemeletes volt a ház, s hogy a számvevőszéknek helyet csináljanak, két új szintet emeltek rá, Hild Károly tervei szerint. Az épület második és harmadik emeletére az építési munkálatok miatt csak 1871-ben tudott beköltözni számvevőszék.

 

 

Az Állami Számvevőszék első székházának (Veres Pálné utca 24.) főhomlokzata a XVIII. századból fennmaradt eredeti, cseh dongaboltozatos kapuzattal (Forrás: aszhirportal.hu)

A Veres Pálné 24. szám alatt volt az Állami Számvevőszék első szákháza, napjainkban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara működik itt (Fotó: Google maps)

A század elején fokozatosan növekedtek az ellenőrzési feladatok, így az apparátus létszáma is gyarapodott. Az intézmény lassan kinőtte ezt a házat. A kormány 1909-ben döntött úgy, hogy a mai Fő utca – Ganz utca – Bem rakpart határolta telken épüljön fel az Állami Számvevőszék központja. A kiírt tervpályázaton a Jámbor Lajos és Bálint Zoltán építészpáros szerzett első díjat pályaművével, így a székház 1914-re az ő terveik szerint épülhetett meg.

Jámbor Lajos és Bálint Zoltán I. díjat nyert terve az Állami Számvevőszék székházára (Forrás: Magyar Építőművészet, 1910. 1. szám)

Jámbor Lajos (1869-1955) a hazai szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakja, aki a lechneri életműből inspirálódva jutott el saját formavilágához és lettek a városképet formáló munkái a szecesszió stílusának szép példái Budapesten.

Jámbor Lajos (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1899. dec. 17.)

A Bem rakparti főhomlokzat 1912-ben (Forrás: aszhirportal.hu)

A millenniumi építkezéseken ismerkedett meg Bálint Zoltánnal, akivel 1897-ben közös építészirodát nyitott. A fővárosban és vidéken számos épületet terveztek együtt, így a fővárosi Állami Számvevőszék (ma a Külügyminisztériumhoz tartozó) épületét.

Az egykori Állami Számvevőszék, ma Külügyminisztérium épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Állami Számvevőszék székházának homlokzatán már a késő szecesszió geometrikus formavilága jelenik meg, az összhatás letisztultabb, az art deco irányzata felé mutat. A növényi díszítés kimerül az ablakok alatti stilizált tulipánmintákban. A háromemeletes saroképület jellegzetessége az ívelt sarok. Felületét barnás-vöröses tordasi kővel burkolták. A Duna felé néző oldalon az első emeleti párkányon allegorikus kőszobrok figyelik a városi forgatagot.

Az intézmény neve 1914-ben Legfőbb Állami Számvevőszékre módosult. De mindössze csak harminc esztendőt tölthetett az ÁSZ a saját, önálló székházban, mert az épületbe 1944-ben a Külügyminisztérium költözött be. 

Allegorikus szobrok az Állami Számvevőszék egykori, II.  kerületi székházának homlokzatán (Fotó: Both Balázs)

Stilizált tulipánmotívum az egykori Állami Számvevőszék Bem rakparti épületének homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A független, legfőbb ellenőrző intézmény tevékenysége 1949-1958 között megszűnt, az apparátusa feloszlott. Majd 1958-ban állt fel a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amely az Apáczai Csere János utcában kapott helyet.

A rendszerváltozás időszakában, 1989-ben jött létre ismét az Országgyűlés legfőbb ellenőrző intézménye, az Állami Számvevőszék, amelynek székháza – a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz hasonlóan – az Apáczai Csere János utca 10. szám alatti épületrész, azaz a Thonet-udvarként ismert ház lett. Az ÁSZ jelenleg is itt működik.

A koraeklektikus palota 1869-1871-ben készült el, a Thonet testvérpár építtette, tervezője Skalnitzky Antal és Koch Henrik építő cége volt. Ez egy négy utcára néző hatalmas háztömb,a Vigadó tér északi oldalán, a pesti Duna-parton. Ennek az Apáczai Csere János utcai oldalán található az Állami Számvevőszék főbejárata.

Az Apáczai Csere János utca 10. szám alatt működik jelenleg az Állami Számvevőszék (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Állami Számvevőszék alapításának 150. évfordulója, illetve a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30 éves évfordulója alkalmából a magyar jegybank Állami Számvevőszék megnevezéssel ezüst és színesfém emlékérmét bocsátott ki.

A kettős évforduló alkalmából kibocsátott 10 000 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmék elsődleges szerepe – ahogy a jegybank honlapján is olvasható – az ismeretterjesztés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja.

Az emlékérmék előlapján, a középmezőben az egykori Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék épületének a Bem rakpart felőli részlete jelenik meg, hátlapján pedig központi motívumként az Állami Számvevőszék hivatalos logója látható.

Az Állami Számvevőszék emlékérmék előlapja (Forrás: mnb.hu)

Nyitókép: Az Állami Számvevőszék egykori székházának homlokzata, tetején a Magyar Királyság Szent Koronával díszített címerével (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó