Ötven éve kezdték meg a kék metró építését

A cikk angolnyelvű változata: Construction of blue Metro Line M3 began 50 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2021. május 13. 9:00

A budapesti metróhálózat fejlesztése új szakaszba lépett 50 éve, amikor elkezdték a város harmadik metróvonalának építését. Bár a tervek sokat változtak és a 15 évre tervezett munka 20 évig tartott, de ma a 3-as metró az egyik legfontosabb közlekedési folyosó Budapesten.

Budapest első földalattija a 125 éve átadott Millenniumi földalatti vasút volt. Ezt sokáig nem követte újabb vonal, bár tervek, elképzelések születtek a földalatti gyorsvasúthálózatra, de az építkezések csak az 1950-es években kezdődtek el.

A kelet-nyugati metró első szakaszát (egy közel 10 éves gazdasági kényszerszünet miatt) 1970-ben adták át, és még javában tartott a második szakasz építése, amikor már hozzá is fogtak Budapest újabb, észak-déli metróvonalának építéséhez.

A Ludovika téri felvonulási épület 1974-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 195455)

A harmadik metróvonalat egy kicsit másmilyennek tervezték az elődjéhez képest, eleve jóval hosszabbra és az alagutat sem kívánták olyan mélyen vezetni – hiszen ezt nem atombunkernek szánták – , továbbá ez a vonal nem keresztezte a Dunát. Jórészt két főút, a Váci és az Üllői út alatt haladt volna, ahol a szakasz nagy része eleve kéreg alatt fut, csak a belváros alatt mélyvezetésű.

 A tervei természetesen jóval korábban készültek, az elképzelések akkor már több évtizede formálódtak, de az építkezést valójában úgy kezdték el, hogy a két végpontról még nem született végleges döntés.

A budapesti metróhálózat terve 1974-ben. (Fotó: Fortepan/Képszám: 99235) 

Az építkezés jövőbeni megkezdéséről már akkor döntött a kormány, amikor 1963-ban a korábban félbehagyott kelet-nyugati metró folytatása mellett határoztak, 1966-ra elkészült a beruházás programja, majd 1968-ban megszületett a végleges döntés is a beruházás megkezdéséről.

A beruházás kezdetekor, 1971-ben úgy számoltak, hogy a vonal déli végállomása a Határ út és Üllői út kereszteződésénél lesz majd, a vonal északi végállomása pedig Újpesten, az István téren (ma Szent István tér). A hármas metrón az állomásokat egymástól átlagosan 790 méter távolságban kívánták elhelyezni. A metróvonalak a Deák téren találkoztak, de a Deák tér mellett a Kálvin teret is úgy alakították ki, hogy ott a későbbiekben tervezett metróra át lehessen szállni. (Valójában a négyes metró építésénél végül nem ott vezették el az alagutakat, ahol az 1970-es években tervezték, hanem a hármas vonal felett.)

A beruházást négy szakaszban tervezték megvalósítani, az elsőben a Nagyvárad tér és a Deák tér közötti 3,8 kilométeres szakaszt készültek megépíteni, majd délen a Határ útig, a harmadik szakaszban az Árpád hídig, és a negyedik szakaszban Újpestig épült volna meg a vonal.

Metróépítés az Üllői úton 1974-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 199015)

Az építkezés ötven éve, 1971. május 6-án indult meg a mai Ludovika téren, akkori nevén Kun Béla téren. Itt egy 21 méter mély vasbeton indítóakna épült, és elkezdték szerelni az első fúrópajzsot, amelyet júniusban terveztek lesüllyeszteni, hogy azután elinduljon a Kálvin tér irányába.

Az első, Nagyvárad tér és a Deák tér közötti szakaszt 1976-ban adták át. Az építkezések alatt a vonal mindkét végállomásának helye változott az eredeti tervekhez képest. A déli végállomás a Határ út helyett Kőbánya-Kispestnél lett, ami eredetleg egy szárnyvonal része lett volna, északon pedig Újpest-Központig épült ki. A Határ útnál az állomást úgy alakították ki, hogy a vonal bármikor folytatható legyen Ferihegy felé.

Északon sok elképzelés versenyzett egymással, az építkezés megkezdésével egyidőben az Esti Hírlap 1971. május 8-án ezt írta:

„Városházán javasolták az észak—déli földalatti vonal meghosszabbítását, hogy ezzel bekössék a XV. kerületet a gyorsvasúti hálózatba. Közismert, hogy az észak—déli metró az újpesti István tértől, a Belvároson át a kispesti Határ útig épül. De elhangzott már olyan javaslat is, hogy az új földalatti vonal kösse össze az újpesti és a kispest—kőbányai vasútállomást, ez nagy segítség lenne a környékről bejáróknak.

A déli meghosszabbításban általában megegyeznek a vélemények. A vonal egyik szárnya a kispest—kőbányai vasútállomásig menne, a másik a kispesti új központig.”

A cikk szerint az is felmerült, hogy ne az ekkor már tervezett Dél-Buda-Rákospalota vonal kösse be Újpalotát a metróhálózatba, hanem az észak-déli vonal északi szárnyvonalával. Azonban végül az a döntés született, hogy a metró Káposztásmegyerig menjen, részben felszínen, a Káposztásmegyeri lakótelep úgy is épült, hogy kihagyták a metró helyét. Az északi szakaszon a felszíni szakasz egy kis része el is készült, de végül idáig a metró nem megy el, a vágányokat a 14-es villamos használja.

A tervek szerint a teljes építkezéssel 1985-re végeztek volna, de a gazdasági helyzet közbeszólt, Újpestre csak 1990-ben ért el a metró.

A Kálvin téri építkezés 1975-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 198802)

A kék metróvonal ma Budapest egyik nélkülözhetetlen közlekedési ütőere, az összesen 20 állomást magában foglaló hármas metrót átlagosan, normál üzem esetén napi 626 ezer utas használja minden nap.

Nyitókép: A metró építése a Ferenc körútnál 1971-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 25643)  

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Es sajnos maig nem fejeztek be.


A cikk sok fontos dolgot megemlít. Két apró kiegészítés:
1. A budapesti metróhálózat, gyorsvasúti hálózat tervét (vitéz) Vásárhelyi Boldizsár a Műegyetem későbbi professzora alapozta meg Műegyetemi doktori disszertációjával 1941-42-ben. Döntően szakmai szempontok, európai [Berlin, München, Párizs] és magyar tapasztalatok alapján.
2. Az Észak-déli metróvonal építésének megkezdése [1971. május 6, csütörtök] kapcsolódott ahhoz a tényhez, hogy a Kelet-nyugati metró alagút építési munkái addigra befejeződtek. Célszerű és hatékony volt a képzett munkaerőt, a technológiát, a munkagépeket a másik építési feladatra átcsoportosítani.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó