Budapest első földalattija a 125 éve átadott Millenniumi Földalatti Vasút volt. Ezt sokáig nem követte újabb vonal, bár tervek, elképzelések születtek a föld alatti gyorsvasúthálózatra, de az építkezések csak az 1950-es években kezdődtek el.

A kelet-nyugati metró első szakaszát (egy közel 10 éves gazdasági kényszerszünet miatt) 1970-ben adták át, és még javában tartott a második szakasz építése, amikor már hozzá is fogtak Budapest újabb, észak-déli metróvonalának építéséhez.

A Ludovika téri felvonulási épület 1974-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 195455)

A harmadik metróvonalat egy kicsit másmilyennek tervezték az elődjéhez képest, eleve jóval hosszabbra, és az alagutat sem kívánták olyan mélyen vezetni – hiszen ezt nem atombunkernek szánták – , továbbá ez a vonal nem keresztezte a Dunát. Jórészt két főút, a Váci és az Üllői út alatt haladt volna, ahol a szakasz nagy része eleve kéreg alatt fut, csak a belváros alatt mélyvezetésű.

 A tervei természetesen jóval korábban készültek, az elképzelések akkor már több évtizede formálódtak, de az építkezést valójában úgy kezdték el, hogy a két végpontról még nem született végleges döntés.

A budapesti metróhálózat terve 1974-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 99235) 

Az építkezés jövőbeni megkezdéséről már akkor döntött a kormány, amikor 1963-ban a korábban félbehagyott kelet-nyugati metró folytatása mellett határoztak, 1966-ra elkészült a beruházás programja, majd 1968-ban megszületett a végleges döntés is a beruházás megkezdéséről.

A beruházás kezdetekor, 1971-ben úgy számoltak, hogy a vonal déli végállomása a Határ út és Üllői út kereszteződésénél lesz majd, a vonal északi végállomása pedig Újpesten, az István téren (ma Szent István tér). A hármas metrón az állomásokat egymástól átlagosan 790 méter távolságban kívánták elhelyezni. A metróvonalak a Deák téren találkoztak, de a Deák tér mellett a Kálvin teret is úgy alakították ki, hogy ott a későbbiekben tervezett metróra át lehessen szállni. (Valójában a négyes metró építésénél végül nem ott vezették el az alagutakat, ahol az 1970-es években tervezték, hanem a hármas vonal felett.)

A beruházást négy szakaszban tervezték megvalósítani, az elsőben a Nagyvárad tér és a Deák tér közötti 3,8 kilométeres szakaszt készültek megépíteni, majd délen a Határ útig, a harmadik szakaszban az Árpád hídig, és a negyedik szakaszban Újpestig épült volna meg a vonal.

Metróépítés az Üllői úton 1974-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 199015)

Az építkezés ötven éve, 1971. május 6-án indult meg a mai Ludovika téren, akkori nevén Kun Béla téren. Itt egy 21 méter mély vasbeton indítóakna épült, és elkezdték szerelni az első fúrópajzsot, amelyet júniusban terveztek lesüllyeszteni, hogy azután elinduljon a Kálvin tér irányába.

Az első, Nagyvárad tér és a Deák tér közötti szakaszt 1976-ban adták át. Az építkezések alatt a vonal mindkét végállomásának helye változott az eredeti tervekhez képest. A déli végállomás a Határ út helyett Kőbánya-Kispestnél lett, ami eredetleg egy szárnyvonal része lett volna, északon pedig Újpest-Központig épült ki. A Határ útnál az állomást úgy alakították ki, hogy a vonal bármikor folytatható legyen Ferihegy felé.

Északon sok elképzelés versenyzett egymással, az építkezés megkezdésével egy időben az Esti Hírlap 1971. május 8-án ezt írta:

„Városházán javasolták az észak–déli földalatti vonal meghosszabbítását, hogy ezzel bekössék a XV. kerületet a gyorsvasúti hálózatba. Közismert, hogy az észak–déli metró az újpesti István tértől, a Belvároson át a kispesti Határ útig épül. De elhangzott már olyan javaslat is, hogy az új földalatti vonal kösse össze az újpesti és a kispest–kőbányai vasútállomást, ez nagy segítség lenne a környékről bejáróknak.

A déli meghosszabbításban általában megegyeznek a vélemények. A vonal egyik szárnya a kispest–kőbányai vasútállomásig menne, a másik a kispesti új központig.”

A cikk szerint az is felmerült, hogy ne az ekkor már tervezett Dél-Buda–Rákospalota vonal kösse be Újpalotát a metróhálózatba, hanem az észak-déli vonal északi szárnyvonala. Azonban végül az a döntés született, hogy a metró Káposztásmegyerig menjen, részben felszínen, a Káposztásmegyeri lakótelep úgy is épült, hogy kihagyták a metró helyét. Az északi szakaszon a felszíni szakasz egy kis része el is készült, de végül idáig a metró nem megy el, a vágányokat a 14-es villamos használja.

A tervek szerint a teljes építkezéssel 1985-re végeztek volna, de a gazdasági helyzet közbeszólt, Újpestre csak 1990-ben ért el a metró.

A Kálvin téri építkezés 1975-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 198802)

A kék metróvonal ma Budapest egyik nélkülözhetetlen közlekedési ütőere, az összesen 20 állomást magában foglaló hármas metrót átlagosan, normál üzem esetén napi 626 ezer utas használja mindennap.

Nyitókép: A metró építése a Ferenc körútnál 1971-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 25643)