Hannover városa 2000-ben világkiállítást tartott, és a hatalmas rendezvény lebonyolításához számos új villamos beszerzésére volt szükség. Azonban a világkiállítás végeztével a városnak már nem volt szüksége annyi villamosra, mint a tárlat ideje alatt, ezért eladásra hirdette a régebbi, de teljesen jó, 25 éves átlagéletkorú TW 6000 típusú járműveit. Az ajánlatra két város jelentkezett, Hága és Budapest. A magyar főváros legkorszerűbb típusai akkor a 15-20 éves Tatra T5C5 villamosok voltak, és bőven közlekedtek még a 40 évnél idősebb UV villamosok is. A megvételre kínált német járművek – hiába voltak a Tatrák kortársai – sokkal korszerűbbek voltak, mint a nagyjából velük egykorú cseh járművek. A használt villamosok beszerzése jelentős javulást jelentett a budapesti villamospark számára. 

A hannoveri villamos az 50-es vonalán, a Határ úti végállomásnál (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Miben is volt más a hannoveri villamos, mint a többi akkori budapesti villamos? Elsősorban abban, hogy nem csupán villamos volt, hanem Statdhban (azaz városi gyorsvillamos) és földalatti egyben. Hannover ugyanis kifejezetten e három cél együttes ellátására rendelte meg ezt a típust, és ezért lett olyan az ajtó kialakítása, hogy ha magas peron mellé áll meg a kocsi, nem nyitja le a lépcsőit, hanem azonnal a peronnal egy szintben lévő utastérbe léphetnek be az utasok. Sajnos Budapesten ezt a funkcióját nem tudta soha kihasználni a villamos, és az utasok is utálják, kényelmetlen, és viszonylag gyakran meghibásodik. 

Mindezeken túl a járművek egész más utazási élményt kínáltak, mint a 20 évvel ezelőtti fővárosi villamospark. A Magyar Hírlap című napilap így írt róluk azok sajtóbemutatója után, 2001. június 20-án:

„A szerelvények ugyan sárgák, de a Magyar Hírlap tudósítójának tapasztalatai szerint össze sem hasonlíthatók a ma Budapesten közlekedő villamosokkal. A kocsik olyan csöndesen és simán siklanak a sínen, mint az intercity vonatok. Az ablakokat - más BKV-járművekkel szemben – könnyedén le lehet húzni, az utastér padlója pedig nem magasabb más villamosokénál vagy buszokénál. Sőt az egybegyűltek megállapították, hogy a hannoveri kocsikra könnyebb felszállni, mint a 4-es, 6-os vonalán közlekedő Ganz-villamosokra. Az ülések annak elle­nére kényelmesek, hogy kemény műanyagból készültek. Első benyomásra vandálbiztosnak tűnnek, legfeljebb összefirkálni lehet a székeket. A villamos gyors és könnyen gyorsul, ráadásul szakértők szerint kevés energiát fogyaszt.”

Valóban, a villamosok gyorsabbak voltak, és kevesebbet fogyasztottak, mint az akkori itthoni járművek, képesek voltak a fékezéskor keletkező energiát visszatáplálni a rendszerbe,  korszerűbb volt a vezérlési rendszerük és az utastájékoztató berendezésük, valamint az utastér kialakítása is más logikát követett – például a jelzők elhelyezése, az ülések elrendezése –, mint az addigi fővárosi járműveké.

Mivel Hannover városa továbbra is használta a típust, az alkatrészellátás megoldott volt. Végül nem is 68, hanem 76 villamos érkezett 2001-ben Budapestre, ahol felújtás és átfestés – illetve kisebb módosítások elvégzése, például új tükrök felszerelése után – a kötelezően elvégzett 10 ezer kilométeres futáspróbákat teljesítve 2001. október 3-án álltak forgalomba az akkor frissen, a 13-as és a 63-as villamosok Örs vezér téri összekapcsolásával kialakított 3-as villamosvonalon. 

A kocsik 28 méter hosszúak, akkor a leghosszabbak voltak Budapesten, 2,4 méter szélesek (azaz szélesebbek az Ipari Csuklósnál, de keskenyebbek a Tatra villamosoknál), egy jármű tömege meghaladja a 38 tonnát és akár 80 kilométeres sebességgel is mehetne óránként, ha nem lenne 50-re korlátozva. A villamoson 46 ülőhely van, emellett 104 fő utazhat állva rajtuk. Egy hátrányuk volt, ami a német magasperonos használatból eredt, a padlószintje magasabb volt, mint a többi budapesti járműé, közel egy méter, 943 mm.  

A kísérletképpen fix lépcsősre átalakított, légkondcionálóval felszerelt 1624-es pályaszámú hannoveri villamoskocsi (Fotó: VEKE/Facebook)

Egy villamost 2020 végén, 2021 elején korszerűsített a BKV, és ez a jármű, az 1624-es pályaszámú, márciusban megkezdte a próbafutásokat. A villamoson kicserélték a lenyíló lépcsőket fix kialakításúakra, emiatt az ajtajai is mások lettek, klímát, új ablakokat és zárt vezetőfülkét is kapott. Ha beválik, akkor vélhetően több villamost is így építenek át.

A hannoveri villamosokat a budapestiek szinte azonnal elnevezték „banánnak”, mivel eredetileg Hannoverben zöldek voltak, de Budapesten, beértek, sárgává váltak. Igaz, az elmúlt 20 évben inkább hannoveriként hivatkoztak rá.

A villamosok beszerzése nagy vitát váltott ki 20 évvel ezelőtt, de akkor más, új villamos megvételére gazdaságilag nem volt mód. Az elmúlt években a járművek beváltak annyira, hogy a BKV több hullámban még vásárolt ebből a típusból. Ugyan lassan már korosodnak, de még mindig meghatározóak a budapesti villamosközlekedésben.

Nyitókép: A hannoveri villamos (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)