Keresés az archívumban

Az emlékezet mestere: Stróbl Alajos síremlékei a Fiumei úti sírkertben A művészet kialakulásában az emlékállításnak meghatározó szerepe volt. A szobrászat egyik fontos feladata a síremlékek elkészítése volt. Ebben olyan kiváló alkotók is részt vettek, mint a századforduló legjelentősebb szobrásza, Stróbl Alajos.
A Róheim-villa titka: 99 éve gyilkolták meg Tisza Istvánt Panamázó fakereskedő, francia neoreneszánsz díszítés, fali hímzések, márvány női aktszobor a kertben, Tisza-gyilkosság, Almássy Denise ellőtt orra és az ÁVH. Hogyan férnek meg ezek együtt a négy fal között?
Százhúsz éves a Szent Margit Kórház Éppen 120 éve, 1897. október 31-én adták át a Szent Margit Kórházat. Történetének főbb mérföldköveit az egészségügyi intézményben nyílt kiállításon idézik meg, átfogó képet nyújtva orvosi, ápolási eszközök, régi fényképek, levelek által. Az összeállítás az Óbudai Múzeumban és a kórház osztályain őrzött anyagokból készült. A tárlatot egy hónapon keresztül tekinthetik meg az érdeklődők.
Madarász Viktorra emlékezik a Nemzeti Galéria Kamarakiállítás nyílt Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából a Nemzeti Galériában.
Utópiablues Kőbányán – a Liget téri üzletház pusztulása Lebontják a X. kerületben a társadalmi utópiára alapozott üzletházat, ami évtizedekig hiába várt a metróra. A terület a munkálatok után közparkként újul meg. Ugorjunk bele a szocialista várostervezés mély vízébe!
Így emlékeznek a budapesti szobrok 1956-ra Lyukas zászló, fegyveres pesti srác, rusztikus kő, kopjafa – ezek emlékeztetnek legtöbb helyen a forradalomra. Ha kicsit egyhangúnak találja ezeket a jeleket, nézze meg összeállításunkat! Emlékezni ugyanis máshogyan is lehet.
Aki nem engedett a ’48-ból: 125 éve hunyt el Irányi Dániel Az 1848-as forradalom egyik legendás alakja, a magyar képviselőház egykor volt legkiválóbb szónoka, Irányi Dániel 125 éve hunyt el.
268 méter neogótika – 115 éves az Országház Húsz év alatt épült fel, 30 ezer köbméter kőből, 40 millió téglából, és jó eséllyel megrövidítette a tervező-építész életét. Mi az? 115 éve, 1902. október 8-án vették használatba az Országházat.
Aki nem cserélt hazát – 200 éve született Tompa Mihály A Tompa Mihály-emlékév utolsó eseményei zajlanak: a költő 200 éve, 1817. szeptember 28-án született Rimaszombatban. De ki volt a mára szinte elfeledett költő, és milyen kapcsolata volt a fővárossal?
Gellért fürdő: szecessziós luxus, modern gondok Budapest egyik legszebb, szállodával egybeépült gyógyfürdője majd száz éve a fővárosi Duna-part éke, a patinás épületegyüttes sorsa azonban korántsem indult ilyen rózsásan.
Újraélesztve: a zugligeti lóvasút és végállomásának története A budai lóvasút megindításának 150. évfordulóján, 2017. szeptember 17-én átadták a nagyközönségnek a Zugligeti út 64. szám alatti, gyönyörűen rekonstruált és kibővített egykori végállomás-épületet, amely először a lóvasutat, majd a villamosközlekedést szolgálta. A svájci stílusú, fűrészeltfa-ornamentikával díszített épületnek Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont néven a XII. kerületi helytörténeti gyűjtemény lett az új gazdája.
Becsöngetés! – emlékképek Budapest iskoláiból Idén ősszel is elkezdődött az iskola. Emlékeznek még a régi becsengetésekre? Böngésszék képválogatásunkat Budapest egykori tantermeiről!
A Hungária: másfél évszázadig épült Budapest külső körútja Fél évszázaddal ezelőtt, 1967 júliusában kezdték építeni a Hungária körút felüljáróját a MÁV ceglédi és szobi vasútvonala fölött. Annak pedig éppen harminc esztendeje, hogy az eredetileg 2x2 sávos műtárgy kiszélesítésével 1987-re létrejött az a komplex felüljárórendszer, amely a körgyűrű és az M3 autópálya bevezető szakasza közt biztosít akadálymentes, a vasúttól szintben elválasztott forgalmi kapcsolatot.
Miért bontják a belvárosi épületeket? Kinek tesz jót, ha olyan, nagyjából egységes képet mutató utcákból is eltüntetjük a házakat, amelyek kisebb-nagyobb csoda folytán túlélték az elmúlt század viharos történelmét? Az elmúlt időszakban több olyan belső-pesti épületet is lebontottak, amelyeknél ezt a házak állapota nem indokolta volna, mára mégis csak hűlt helyüket találjuk. A szempontokat nem kell nagyon keresnünk, a fő kérdés inkább az: mit jelent mindez nekünk, városlakóknak?
A kiegyezésről szólnak a Budavári Palotakoncertek Augusztusban négy napon át tartanak majd a Budavári Palotakoncertek.
'56-os kiállítás nyílt a Várnegyed Galériában Az 1956-os forradalom emlékműveit bemutató fotókiállítás nyílt június 8-án a Várnegyed Galériában. A megnyitón megjelent és bevezetőt mondott Wittner Mária, akit a forradalomban való részvétele miatt súlyos börtönbüntetésre ítéltek.
Kettős kötésben: könyv a Belgiumba menekült '56-os magyarokról Megjelent Albert Enikő Kettős kötésben - '56-os magyar sorsok Belgiumban című kötete. Könyvbemutató és dedikálás június 9-én, pénteken délután a Vörösmarty téren.
Kiemelt nemzeti emlékhely lesz a Vértanúk tere A Vértanúk tere kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánítására tettek javaslatot kormánypárti képviselők kedden a parlamentnek.
175 éve született a Szabadság híd tervezője, Feketeházy János A Szabadság híd az első olyan dunai átkelőnk, amely teljesen a magyar ipar által előállított alkatrészekből épült fel. A szakértők közül többen az egyik legszebb konzolos hídnak tartják. Tervezője, Feketeházy János 175 éve született.
A cündhölclitől az Első Pesti Gyújtófák Gyáráig – Irinyi János portréja Kétszáz éve, 1817. május 17-én született a bihari Nagylétán (ma: Létavértes) Irinyi János vegyész, feltaláló. A közhiedelemmel ellentétben Irinyi nem a gyufa, csak a „zajongás nélküli”, kisebb-nagyobb robbanás nélkül használható biztonsági gyújtó feltalálója. Kalandos élete során a fővárost is gazdagította az üzlet és a tudomány terén.
Ismerik a Fiumei úti sírkert legérdekesebb síremlékeit? Az egykori Kerepesi temető a nemzet legnagyobb alakjainak nyughelye, sírjainak többsége pedig valóságos műalkotás. Néhánynak közülük azonban igen különleges története van: összegyűjtöttük a legérdekesebb síremlékeit.
Százhuszonöt éve hunyt el Baross Gábor, a vasminiszter A magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa rövid életútja során, elképesztő munkabírással új, máig meglévő alapokra helyezte a magyar infrastruktúrát.
Körszálló: egy nem mindennapi szálloda fél évszázada Hivatalos nevén Budapest Szálloda, de a köznyelv fél évszázad óta Körszállóként ismeri. Jellegzetes formája, alakja a budai látkép része. Az alapján, amennyi híres ember megfordult benne, nem is gondolnánk, hogy a hotelt, amely a kor legmodernebb technikájával épült, nem a város szívében kell keresnünk.
'56-os szobrot állítottak Pesterzsébeten Memento vivere néven adták át Erzsébetváros új 1956-os szobrát.
Kossuth szemébe nézhetünk Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek – mondta Varga Benedek főigazgató Budapesten.
„Hajósaim mind gajdosak voltak” – az 1838-as pesti árvíz történetei Március közepén a fővárosban nemcsak a szabadságharc dicső napjáról illik megemlékezni, hanem a 10 évvel korábbi szörnyű, jeges árról is. Összeszedtünk néhány történetet arról, ki merre járt azokban a napokban.
Százharminc éve járnak a villamosok Budapesten Az 1887-es év jelentős mérföldkőnek számít Budapest kötöttpályás közlekedésében. Ekkor indult ugyanis útjára az első villamos – akkor még felsővezeték nélkül. Bár nem sokkal korábban több lóvasútvonalat is átadtak, a második ipari forradalom vívmánya, az elektromos áram a fővárosi közlekedésben is helyet kért – és kapott is.
Készül a Hadtörténeti március 15-re Múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, hagyományőrzőkkel, népi játékokkal, ingyenes tárlatvezetésekkel, előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal várja a nemzeti ünnep alkalmából a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum péntektől március 15-ig a látogatókat.
Az Unger-ház felújítása: egy állatorvosi ló Hozzányúlhatnak egy Ybl tervezte házhoz? A napokban heves vita indult az Örökségfigyelő nevű Facebook-oldalon a belvárosi Unger-ház felújítása kapcsán. Az eset számos nagyon fontos kérdésre rávilágít a régi házak mai sorsa kapcsán: az alábbiakban ezeket összegeztük, nem titkoltan azért, hogy teret engedjünk mi is a különböző vélemények megfogalmazásának.
Walesi díszpolgár lett Arany János Montgomery Szabad Polgára címmel tüntették ki posztumusz a most 200 éve született Arany Jánost A walesi bárdok című műve miatt.
Így ünnepelték 150 éve Andrássy Gyulát – és az új Monarchiát A kiegyezéssel megszülető Osztrák–Magyar Monarchia egyik első aktusaként Andrássy Gyulát 150 évvel ezelőtt nevezte ki Magyarország miniszterelnökének Ferenc József. A Vasárnapi Ujság című lap 1867. március 3-án arról számolt be, hogy az eseményt kivilágítással ünnepelte Pest és Buda népe.
Felavatták a Málenkij Robot Emlékhelyet Budapesten A ferencvárosi vasútállomásnál felavatták a Málenkij Robot Emlékhelyet.
Göncz Árpádnak állítanának szobrot Göncz Árpád író, műfordító, néhai köztársasági elnök emlékére köztéri szobor állítását kezdeményezi a XIII. kerületi önkormányzat.
3D-filmekkel emlékeznek '56-ra Hat új, 360 fokos technológiával rögzített filmet nézhetnek meg a látogatók a Terror Háza Múzeumban az Egy akaraton 1956-2016 című időszaki kiállításon.
A szép akasztott: Andrássy Gyula, a Gondviselés küldötte Százötven éve, 1867. február 17-én lett miniszterelnök gróf Andrássy Gyula. Hogyan becézték a párizsi szalonok ifjú hölgyei, és mit mondott Erzsébet királyné, amikor tudomást szerzett a haláláról?
Történelmi emlékhellyé avatták a Trefort-kertet Trefort Ágoston születésének kétszázadik évfordulója alkalmából történelmi emlékhellyé nyílvánították Budapest belvárosában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának híres kampuszát. Az emlékhelyet jelölő sztélé avatóünnepségén beszédet mondott Kovács Ákos András, Dr. Erdődy Gábor és Dr. Borhy László. A megemlékezésen kórusműveket adott elő az ELTE Zenei Tanszékének Pro Musica vegyeskara, amelyet Mindszenty Zsuzsanna vezetett.
Itt a Malév története: emlékeznek még rá? Szinte nincs olyan, akit ne fűzne valamilyen emlék a nemzeti légitársasághoz, ne emlékezne a reklámjaira, vagy legalább ne hallott volna róla. Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le hatvanhat év működés után a Malév.
Kós Károly művei az óbudai református parókia tűzfalán Január vége óta a legendás erdélyi építész művészetét idéző montázs díszíti az óbudai református templom parókiájának tűzfalát. Az Árpád híd felé néző, eddig üres tűzfal a festménnyel méltó részévé vált a Kós által tervezett épületnek.
Megújul a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Megújuló kiállításokkal, új időszaki kiállításokkal és a fegyver-látványraktár megnyitásával is készül a szerdán újranyitó Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeuma (HIM).
Száz éve halt meg Madarász Viktor Száz éve, 1917. január 10-én halt meg a magyar nemzeti romantika egyik legjelentősebb festője.
Arany János nyomában I. – Az ifjú költő Pest-Budára látogat 2017-ben lesz Arany János születésének 200. évfordulója, ezért a jövő évet az országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította. A pestbuda.hu oldalain az év végéig a költő és a város kapcsolatát bemutató sorozattal megyünk elébe az ünneplésnek.
Erdőben állították fel a főváros első Kossuth-szobrát A Mátyás király út végén, az erdőben áll Budapest első Kossuth Lajos-szobra. Hogyan és miért került pont oda? Utánajártunk a történetnek.
Díjakat adtak át a főváros napján Kapás Boglárka, Bucsek Gábor és Imre Géza is Pro Urbe Budapest díjat vehetett át többek között a főváros napján.
Eltűnt temetők nyomában Budapesten Gesztenyés kert, West End, Kálvária tér: Budapesten számos olyan közterület van, amely valamikor temető volt. Nem csoda: az állandóan terjeszkedő város mindig túlnőtte a határában lévő sírkerteket. Ezekből mutatunk meg néhányat.
Láng, galamb és rádió – így emlékeztünk 2016-ban a forradalomra Egy bő hónapja tart sorozatunk a pestbuda.hu oldalain Budapest ’56-os emlékjeleiről. Zárásként a november 4-i szomorú napra is emlékezve most bemutatjuk, milyen szobrok, emlékművek kerültek idén, a hatvanadik évfordulón a főváros köztereire.
Hősökre emlékezve – a Kerepesi temetőben Miközben a rákoskeresztúri Új köztemető az 1956-os megemlékezések központi helyszínévé nőtte ki magát, kevesebb szó esik a Kerepesi temető 21-es parcellájáról. Pedig a forradalom napjaiban megnyitott területen ma is polgári áldozatok százai nyugszanak.
'56-os látogatóközpont lesz a köztemetőben Átadják a Nemzeti Örökség Intézete Látogatóközpontját a Rákoskeresztúri Új köztemetőben. Az új épület 1956 történetét és a 298-as, a 300-as és a 301-es parcellában nyugvók életét mutatja be.
A budai srác – Mansfeld Péter emlékezete A rendszerváltáskor még csak egy volt a „pesti srácok” közül, alakja csak a 2000-es években vált központivá '56 emlékezetében. Most pedig, a hatvanadik évfordulón már egy szépen kiépített parkban gyertyák és koszorúk sokasága veszi körül Mansfeld Péter egész alakos szobrát.
Végig az Orsó utcán – Nagy Imre emlékezete Az '56-os forradalom emlékezetében kiemelt szerepe van Nagy Imrének, aki meggyőződéses kommunistaként lett a nemzet miniszterelnöke, majd mártírja. És aki ugyanekkor, természetesen, apa, nagyapa, budai polgár is volt.
Visszakapja tornyát az ortodox templom Teljesen helyreállítják a Petőfi téri Nagyboldogasszony magyar ortodox székesegyház tornyát.