Keresés az archívumban

Budapest legöregebb fája – A pesthidegkúti hárs Amióta írjuk a pestbuda.hu oldalain a fákról szóló sorozatot, rendre azt kérdezik az olvasók: melyik a legöregebb fővárosi fa? Nos, valószínűleg a pesthidegkúti Gazda utcai hársfa, amely óvatos becslés szerint is negyed évezredes lehet.
Ifjabb Kós Károly grafikáit állították ki A Mezőség jellegzetes népi eszközeit, viseleteit, tárgyi kultúráját örökítik meg Kós Károly etnográfus grafikái, melyekből a Magyarság Házában nyílt kiállítás hétfőn.
Két kő köze Az '56-os emlékművekről szóló sorozatunkat egy régóta álló, mégis állandó változásban lévő alkotással kezdjük, amelyről – felirat híján – csak kevesen tudják, miért is került 1991 nyarán, pár nappal az utolsó orosz katona távozása előtt a helyére.
Millenáris-bővítés: alagút a Fény utca végén Utolsó szakaszához érkezik egykori Ganz Villamossági Gyár tömbjének rehabilitációja. Buda szívében, az egykori ipari telep helyén a jövő év második felétől már egy hathektáros park várja a kikapcsolódni vágyókat. A Millenáris jelentősen kibővül, a Fény utca egy része a föld alatt fut majd, és a Margit körúttól a Marczibányi térig csupa zöld vesz körül bennünket.
Molnár-C. Pál Budapestje A Gellért-hegy leghangulatosabb múzeuma, a kicsi, de annál aktívabb Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum idén újabb érdekes kiadványt jelentetett meg. Ezúttal a névadó önéletírását adták közre egy igényes, a festő saját képeivel illusztrált kiadványban.
Halad az új Néprajzi megvalósítása Lezárult a Néprajzi Múzeum új épületének tervezésére kiírt közbeszerzés: sokkal jobb körülmények között tudják majd bemutatni a néprajz kincseit a látogatóknak.
Eltűnik a Kis-Dzsumbuj Kevésbé ismert, hogy a 2014-ben végleg lebontott, Illatos úti Dzsumbujtól egyutcányira, a Gubacsi út és a Kén utca sarkán szintén leromlott, komfort nélküli épületek álltak egykor. Ez volt a Kis-Dzsumbuj, amelynek utolsó, még álló épülete az év végéig a többihez hasonlóan szintén eltűnik.
Czuczor Gergelyre emlékeztek Százötven éve hunyt el Czuczor Gergely bencés szerzetes és nyelvész.
Szecesszió a főépítészek fókuszában A szecesszió, az arányos fejlődés és az építészet joga található az idei, XXI. Országos Főépítészi Konferencia fókuszában.
Népfürdőt adtak át Kőbányán Átadták a baptisták mosodáját és népfürdőjét a X. kerületben. Ehhez kapcsolódva egy kertészet és lakások is megvalósulhatnak a közeljövőben.
Újra megnyílt a büfé az Erzsébet-kilátóban Jó ideje zárva volt a János-hegyen álló Erzsébet-kilátó büféje, de most igényes kialakítással újra megnyitott. Közel 130 évre nyúlik vissza a hegyvidéki vendéglátás ezen a ponton.
Itt ragadt a szocializmus a Duna hídjain Tudta, hogy a Lánchíd két oroszlánjának felirata egyebek mellett a felszabadító Vörös Hadsereg győzelmét hirdeti? Ráadásul ez nem egyedi eset: Budapest Duna-hídjainak többségén márványtáblák sokasága dicsőíti a helyreállítók nagyszerűségét, s terjeszti az uralmon lévők politikai propagandáját.
Milyen volt a régi Városligeti Színház? „Feld papa” kezdetleges nyári arénából állandó kőszínházzá alakított műintézete, a Városligeti Színház évtizedeken át a hazai színházi élet érdekes színfoltja volt az akkori főváros peremén. Egyszerre elégített ki magas kultúrigényt, és adott helyet az igénytelenebb szórakozásnak. Falai közül színművészetünk számos kiválósága indult, deszkáin Európa legnevesebb aktorai léptek fel.
Jazzbusz járja Budapest utcáit Minőségi, élő dzsesszzenével lepi meg a munkából hazafelé tartó járókelőket és a turistákat egy kisbuszon járó jazzbanda augusztusban.
Jön az Etele úti villamos Két év múlva már a Kelenföldi pályaudvarig tarthat az 1-es villamos nyomvonala Újbudán.
Hetvenöt éve tartunk jobbra az utakon Idén hetvenöt éve vezették be Magyarországon is a jobbra tarts! közlekedési szabályát, áttérve a bal oldali haladási irányról a jobb oldalira. Budapesten több hónapra volt szükség az átálláshoz. Az 1941. májusi minisztertanácsi döntés indoka az volt, hogy a jobb oldali közlekedés bevezetésével Magyarország szüntesse meg az európai országokkal szemben meglévő idegenforgalmi és forgalombiztonsági hátrányát.
Ybl Vízház: a világ legelegánsabb gépháza Nemrég derült ki: az MNB egyik alapítványának a tulajdona lett a Várkert Bazár előtt lévő kis díszes épület. Kaszinó? Kioszk? Vagy mi is ez? Ennek járunk utána.
Bővül és megújul a Nemzeti Múzeum Hamarosan meghirdetik a Múzeumkert rekonstrukciós pályázatát és az MNM intézménye Pollack Mihály téri épületekkel is bővülhet a jövőben.
Kultúrtörténeti séták a Fiumei úti sírkertben Előadásokkal, drámajátékkal és kultúrtörténeti sétákkal várják az érdeklődőket a Múzeumok Éjszakáján a Fiumei úti sírkertben.
'56 művészetét mutatja be a Nemzeti Múzeum 1956-os kapcsolódó művészeti alkotásokat mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum új, Rejt/Jel/Képek'56 – A forradalom titkos művészete című kiállítása. A megnyitón elhangzott: a művészet segít megérteni a történelmet, a hősiességet, a célokat, amelyekért elődeink saját életük kockáztatásával küzdöttek.
Új világváros született: Budapest és a vidék ezredéves ünnepéről Százhúsz évvel ezelőtt, a millenniumi ünnepségsorozat nem csupán a honfoglalás méltó megünneplését jelentette. Új világváros született. Felsorolni is nehéz lenne az ünnepségsorozat hozadékaként megvalósult fejlesztéseket.
Az 1916-os királyi koronázásra emlékeznek Új kiállítás emlékezik meg az utolsó magyar király, IV. Károly 1916-os megkoronázásáról az Országos Színháztörténeti Múzeumban.
A Széna piactól a Bagolyvárig: 150 éves a lóvasút Idén százötven éve, hogy a lóvasút megindult Pesten. A kiszámítható, menetrend szerinti városi tömegközlekedés megindulása az utazási szokások gyökeres változását és végső soron addig nem látott városfejlődést hozott magával. Milyen szerepe volt ebben egy hajdani, 48-as főhadnagynak, és melyek az évforduló máig ható következményei?
Hőseinkre emlékezünk vasárnap A Hősök terén emlékeznek vasárnap a magyar hősökre.
'56-ról konferenciáztak az Akadémián 1956 után a vazallusállamok elfogadták a tartós szovjet uralmat, de Moszkva is megértette, hogy engednie kell bizonyos kérdésekben – hangzott el az Akadémián.
A Széll Kálmán tér története a Kiscelliben Megnyílt a Kiscelli Múzeumban a #moszkvater – A Széll Kálmán tér története című kiállítás, ami bemutatja Buda egyik központi terének színes történetét.
Hősökre és honvédekre emlékeznek a Városligetben A Széchenyi fürdő metrómegállójánál a világháborúk és 1956 hőseire emlékeznek, valamint a mai bátor katonák tetteit is bemutatják.
Nosztalgiavillamosok járnak a nyáron Duna, Termál és a Hófehérke: nosztalgiavillamosok és hajójárat közlekedik majd Pesten, Budán és közöttük a Dunán májustól szeptember végéig.
Kiállították Luther magánvégrendelét a Levéltárban Luther Márton magánvégrendelete, melyben özvegyére hagyta értékeit, a Magyar Nemzeti Levéltárban található. A levéltár most kiállítja az egyedülálló dokumentumot.
Hasznosítják a budavári Magdolna-tornyot A budavári Magdolna-torony hasznosítása, sőt a templom újjáépítése is többször szóba került az évtizedek alatt, de a tornyot először csak tavaly májusban nyitották meg a látogatók előtt. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek az újjászületéshez. Pályázatot írt ki az I. kerületi önkormányzat a Magdolna-torony hasznosítására, a benyújtási határidő április 22-én, pénteken jár le. Mindenképpen előnyben lesz az a pályázó, aki a kulturális funkció erősítésére tesz ajánlatot.
Átadták a megújult óbudai zsinagógát Megújult az óbudai zsinagóga: az óbudai zsidó közösségnek 1732-ben már állt a mai zsinagógával közel azonos helyen imaháza, a mostani, Lajos utcai épületet 1769-ben avatták fel. Az épület eredeti berendezését a 20. században lerombolták, a Tóra-tekercset ismeretlen helyre szállították. 1978-tól a Magyar Televízió használta díszlet- és kellékraktárként, majd stúdióként.
Kiállítás nyílt egy klasszikus Magyarország-térkép alkotójáról Kétszázötven éve született Lipszky János, a 19. század eleji Magyarországot részletes térképen feldolgozó huszártiszt és tudós: tiszteletére kiállítást szervez a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár.
A természettől a városig A természet, a kultúra, a város és a modernitás témáit rendezi érdekes mintába a Néprajzi Múzeum és a Magyarhangya filmes mozgalom tavaszi filmklubja.
Itt vannak a hosszú CAF-villamosok is Budán állt forgalomba az első 56 méteres CAF-villamos a napokban.
Így működött a vörösterror a parlamentben A Tanácsköztársaság politikai rendőrségének parlamentbeli működését fedi fel B. Müller Tamás Vörösterror az Országházban – 1919 című könyve, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten.
Húsvéti forgatag lesz a Várkert Bazárban Ingyenes családi programok lesznek a Várkert Bazárban, a Neoreneszánsz kertben és a Citadellán március utolsó hétvégéjén.
Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.
Irodalom járja be a pesti utcákat A Katona József Színház színészbüféjétől a Földalatti Vasúti Múzeumon át a Papnövelde utcai Ráth-pincéig Budapest számos pontján tartanak felolvasást ismert színészek az Irodalom éjszakáján március 31-én.
Nagyon olcsó világváros Budapest Nincs a száz legdrágább világváros között Budapest az Economist Intelligence Unit ranglistája szerint. A magyar főváros dollárban mért átlagos megélhetési költsége az EIU számításai szerint a New York-i szint 55 százaléka.
Márciusi séta 1848 nyomában Hermann Róberttel Sétára indulunk március 15. nyomában Hermann Róberttel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc avatott ismerőjével, történésszel természetesen a Nemzeti Múzeum kertjében találkozunk. Az egykori városfalon ugyan kívül, de a történések és a rájuk való emlékezés egyik legfontosabb gyújtópontjában állunk, innen indulunk felfedezőutunkra.
Újra bejárhatjuk a Vajdahunyadvár tornyait Korábban zárt épületrészek megnyitásával tavaly óta a városligeti Vajdahunyadvár nagyközönség számára eddig ismeretlen tereit járhatjuk be: március 1-től újra felkapaszkodhatunk a különös vár tornyaiba is.
Kortárs látlelet – Építészeti kalauz Budapest Az elmúlt két évtizedben felépített fővárosi épületek közt van számos figyelemre méltó alkotás: erre világítanak rá az Építészeti kalauz Budapest szerzői. Haszonnal forgatható útikönyvvel gazdagodtunk, amely városi sétára hív.
Petőfi híd: a Duna-hidak igáslova Horthy Miklós hídként indult, de évtizedek óta viseli a forradalmár költőnk nevét a Petőfi híd. Az egyszerű, de masszív hídszerkezet sokáig bírta a hatalmas forgalom folyamatos terhelését, de a mostani kőomlások is mutatják: itt a sürgető ideje a híd felújításának.
Időszakos vízfolyás lett Buda egykor vad patakja Van víz az Ördögárokban! – konstatálják örömmel a gyerekek a villamoson, ahogy döcögünk a Hűvösvölgyi úton a város felé. Sajnos jogos a különlegességnek kijáró hangos figyelem: egyre ritkábban csillan meg valami a mély meder alján.
Fordulat: újjáépítik a Király utcai Hild-épületet A pesti Király utca 40. alatti, Hild József által tervezett épületnek az elbontás után csak a hűlt helye van – de az ingatlanfejlesztők szerint most újjáépítik azt.
Kész a leltár: budapesti séták a tudomány körül Budapest nem csak számos híres tudós és feltaláló szülővárosa, hanem a tudományos teljesítményekre szobrokkal és emlékművekkel is gazdagon emlékező város. A Budapesti séták a tudomány körül című könyv ezeknek a leltára.
Európai Örökség-díjat kapott a Zeneakadémia A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem megkapta az Európai Örökség-díjat. Az Európai Bizottság által adományozott címmel hozza közelebb a kulturális örökséget Európa polgáraihoz, és mozdítja elő a kulturális örökségnek, mint az európai társadalom és gazdaság stratégiai forrásának a még erőteljesebb elfogadottságát.
A pesti mohikán – Akác a Lánchídnál Az illendőség úgy kívánja, hogy a nevezetes fákról szóló sorozatunk második darabjaként Pest legöregebbnek tartott akácfájáról szóljunk. Már csak azért is, mert ez a matuzsálem már mankóra támaszkodva dacol az idővel.
Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? I. Mivel ismét – sokadszorra az elmúlt évtizedek alatt – felmerült a közelmúltban a budapesti Déli pályaudvar bezárásának ötlete, annak jártunk utána, hogy miért épültek a mai helyükre a nagy fővárosi vasútállomások, és hogy milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút. Cikksorozatunk első része.
Emléktáblát avattak Árkay Aladárnak Emléktáblát avattak Árkay Aladár és családja építész tagjainak tiszteletére a városmajori Kallina-villa homlokzatán.