Keresés az archívumban

Hajót a hídon át? – a Lánchíd titkai Tudta, hogy a Lánchídon tilos volt hajót átvontatni? Így szabályozták a Lánchíd működését az építkezés kezdetén a hídvámtól a befagyott Duna használatáig.
Kitakarították a városligeti Felső-tavat Újra tiszta és friss víz várja a látogatókat.
2020-ra felújítják a Széna teret A cél az, hogy a Széna teret használható, minél nagyobb zöldfelületet magába foglaló köztérré alakítsák.
Nyolcvanöt éve tűnt el a régi Tabán Nyolcvanöt éve, 1933. május 23-án kezdték meg a Tabán bontását. Eredetileg egy új, modern városrészt álmodtak a helyére, de a II. világháború elsöpörte a terveket.
Márványba rejtett máriás: 110 éves a Vörösmarty-szobor A költő Vörösmarty téren álló, carrarai márványból készült szobra volt az első róla készült alkotás a fővárosban, felállítására azonban igen sokat kellett várniuk a fővárosiaknak.
BEAC: emléktáblát avattak az egykori sportpályának Tudta, hogy egykor focipálya volt az Allee helyén? Íme, a BEAC-pálya kalandos története.
Százötven éve dőlt el a Margit híd és a Ferenc József híd helye Budapest fejlesztése szempontjából 1868. május 17-én történt az egyik legfontosabb esemény. Százötven éve ezen a napon alakult meg ugyanis a fővárosok szépítésére létrehívott bizottmány, amelynek utóda a legendás Fővárosi Közmunkák Tanácsa.
Száztíz éves a budai Szent Imre Kollégium 1908. május 17-én avatták fel a budai Szent Imre Kollégiumot. Az épület a történelme során nem csupán diákok otthona volt, de eseményein vendégül látott hercegeket is, rejtegetett francia katonákat, és szállást kínált nyaraló fiataloknak. A kollégium falai a gondtalan diákélet emlékei mellett a két világháború lenyomatát is őrzik.
Így jelenik meg Otto Wagner Budapesten Százötven éve készítette el a Rumbach Sebestyén utca romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó zsinagógájának terveit Otto Wagner. A bécsi építőművészet megújítója, a szecesszió vezető alakja, akinek hatása Budapest városképének kialakulásában is egyértelmű, éppen száz éve hunyt el.
Ujjé, a Ligetben nagyszerű! Ligettörténeti szimpóziumot tartottak Budapest Főváros Levéltárában.
Hosszabb lesz a kisföldalatti – itt a története Tudta, hogy a kisföldalatti a városkép védelméért aggódó városvezetőknek köszönhető? A napokban született döntés arról, hogy meghosszabbítják a kisföldalattit. Olvassa el nálunk a történetét!
Megvan az új dél-budai híd terve Nyilvánosságra hozták az új Duna-híd tervpályázatának eredményét.
Már látható az Eiffel-csarnok eredeti architektúrája Mozart születésnapján, 2019. január 27-én nyit meg az Eiffel Műhelyház az egykori Északi Járműjavítóban Kőbányán. Jelenleg az ország legnagyobb ipari műemlékének a homlokzatát újítják fel.
Vitézy: új utakon a Közlekedési Múzeum A városligeti régi-új épületben a Magyar Innováció Háza, míg Kőbányán az új Közlekedési Múzeum épülete fog felépülni – ennek részleteiről beszélt Vitézy Dávid a Liget Budapest blogjában.
De ki volt Maderspach Károlyné? Tudta, hogy miért viseli egy ruszkabányai vasgyáros és hidász feleségének nevét egy XI. kerületi utca?
A Blaha története a kezdetektől a felújításig Az év végén kezdődik a Blaha Lujza tér rekonstrukciója, amely várhatóan 2019 végére fejeződik be. A projekt egyik fő célja, hogy a Blaha közösségi térré alakuljon. De hogyan alakult a tér története az elmúlt évszázadban?
Városerdő, eperliget és a Domonkos-rendiek A középkorban „Ukur földnek”, később Városerdőnek nevezték a Városligetet. A Domonkos-rendi apácák egykori területét Mária Terézia korában füzek, majd eperfák borították. Az erdő és a liget közti átalakulást nemcsak a névváltozatok, de rajzok, litográfiák, festmények, leírások is mutatják.
A Gellért-hegyre hívták a kilenc múzsa egyikét Mátyás korában is volt csillagvizsgáló Budán: az uralkodó tudósa, Ilkusch Márton itt észlelt először üstököst Európában. Ismert volt még a palota négyszögletes tornyában működő obszervatórium, majd 1815-ben megépült a Gellért-hegyi Csillagda, melynek romjaira emelték később a Citadellát.
Az első felelős magyar kormány évfordulóját ünnepeljük Százhetven éve, 1848. április 7-én írta alá V. Ferdinánd király az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.
Az ír óriás, a müezzin meg a fakírok – az Ős-Budavára emlékezete A mai kor szenzációhajhászásától nem maradtak el sokban elődeink sem: a millenniumi ünnepségekre Ős-Budavára néven a Városligetben létrehozott szórakoztatónegyedben minden volt, ami csak elképzelhető, és az is, ami elképzelhetetlen. Az éppen 115 éve született Oskar Marmorek építész tervei alapján felépült terület a török kori budai várat imitálta, de a forgatag nemzetközi volt.
Jogos tulajdonosok kaptak vissza műtárgyakat Az örökségvédelmi hatóság korábban eltűnt műtárgyakat szolgáltatott vissza jogos tulajdonosaiknak.
A Szépművészeti gipszgyűjteményéről A Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének nagyobb része – a korábbi terveknek megfelelően - a komáromi Csillag erődbe kerül, egy kisebb része – így az olympiai Zeusz-templom keleti oromcsoportja – pedig az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba.
Melyik híd lesz az év hídja? Tudta, hogy megszavazhatja, melyik híd legyen „Az év hidja?” Az április 30-ig tartó szavazáson összesen 10 híd „indul”, amelyek közül 4 budapesti.
Akadémia szolgálati lakással Felvették a világ legvonzóbb látványosságai közé a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontot. Az intézmény 1986-ban, a zeneszerző halálának századik évfordulóján nyílt meg a Régi Zeneakadémia épületében.
Krisztus Budán – egy régi fénykép húsvét ünnepén Hegyoldal, tágas kertek és egy – ahogy hívni szokás – „pléh-Krisztus”. Ez is Budapest volna? Húsvét ünnepén egy régi fénykép és néhány régi feszület nyomába eredünk.
Nagypéntek a régi Budán: a Veronika-kápolna emlékezete Nagyhét van – hagyományosan a húsvétra készülés hete. A háború előtti régi Budán és Pesten ilyenkor sokan már a pénteki körmenetre készülődtek. Például arra, hogy a stációknál meg-megállva a kálvária-hegyi Veronika-kápolnához menjenek fel a hívek. Mára már se stációk, se kápolna, és a Kálvária-hegy elnevezés is a múlté.
Pillanatfelvétel a Várkert kioszkról Ybl Miklós születésnapját követően, április 7-én szakmai bejáráson nézhető meg a felújított Várkert Kioszk, legújabb nevén (mert sok volt neki) Ybl Budai Kreatív Ház. Aznap osztják ki az idei Ybl-díjakat is.
A népszerű szobrász, akit elfeledtek: Ohmann Béla Fél évszázada, 1968. március 21-én halt meg a két világháború közötti időszak kiemelkedő szobrásza, Ohmann Béla.
Havat is lapátoltak a Gattamelata másolata körül – Egy időre megnyílt a Román Csarnok Kétségtelenül a Szépművészeti Múzeum egyik legdekoratívabb terme a román kort idéző csarnok, amely az elmúlt hét évtizedben zsúfolt raktárként üzemelt, miközben beázott, a hó is beesett. A múzeum átfogó rekonstrukciójának keretén belül felújított termet érdemes még most megnézni, legközelebb majd csak a Szépművészeti Múzeum októberi épületátadója után lehet.
Ismeri a Városliget különös hídját? Tudta, miért áll egy látszólag értelmetlen híd a Városligetben? Nem, nem szobortalapzat, és nem is tribün. 1973-ig a Millenniumi Földalatti járt alatta.
Úsztak, csengettek, lőttek a pesti mozikban A mozik története a város és a benne élők kölcsönhatásának története is. Szecessziós vagy eklektikus kialakításuk pedig beágyazódott Budapest városképébe.
Akik Budapestet építették – tárlat a régi építészekről és iparosokról Sajátos tematikájú a Budapesti Történeti Múzeum új tárlata, amely elsősorban a Schola Graphidis Iparrajziskola gyűjteményében őrzött eredeti rajzokon, dokumentumokon, gipszöntvényeken keresztül mutatja be Budapestet és az egykori építész- és iparosképzést.
Átível két évszázad között: a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Székháza Százötven éve vetette papírra Ybl Miklós a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülete felkérésére a mai Károlyi Mihály utca 12. szám alatti háromemeletes épület tervét. A funkcióját az államosításig megőrző, 1990–2001 között felújított műemlék a XIX. századvégi palotaépítések egyik reprezentánsa.
Versenyben a budapesti Sziklakórház az Év Európai Múzeuma címért A budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum és a gyulai Almássy-kastély Látogatóközpont is bekerült idén az Év Európai Múzeuma díj 40 legjobbja közé. Az immáron 10 éve állandó kiállításként működő Sziklakórház történetiségével és autentikus, hamisítatlan környezetével mutathat újat.
Tudta, hogy római temető van Gazdagrét alatt? Gazdagrétet, ha máshonnan nem, a Szomszédok című teleregényből mindenki ismeri. A lakótelep építése 35 éve kezdődött, és azonnal érdekes régészeti leletekre bukkantak.
Hatalmas kulturális központ létesül Kőbányán Az Operaházat kiszolgáló Eiffel-csarnok és a Közlekedési Múzeum új komplexuma egykori ipari területen fog létrejönni Kőbányán.
Búcsú az öreg pasaréti kőrisektől A fákról szóló sorozatunkban most búcsúztatunk: több idős kőrisfát ki kellett vágni a Pasaréti út mentén. Odvasak voltak, betegesek, némelyik a kilátást is zavarta. De azért mégis kár értük, hisz egy régi fasor utolsó tanúi voltak.
Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.
A Deák tér óriása: epizódok az Anker-házról Az egykori Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság pesti székházát száztíz éve, 1908-ban kezdték el építeni. Az utoljára a hatvanas években restaurált műemlék a Deák tér ikonikus épülete, felújítása emelhetné a városrész összképét.
Reitter Ferenc, aki csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére Budapest a fejlődését sok kiemelkedő személynek köszönheti. A hosszú névsorban van egy személy, aki a legtöbbet talán egy olyan tervvel tette, amely nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó előkészítő munkák rendkívül fontos szerepet játszottak a város fejlesztésében. Ez Reitter Ferenc csatornaterve, amelyre a tervező születésének 205. évfordulóján emlékezünk.
Nyárra elkészülhet a Csillaghegyi Strandfürdő Évekig a bezárás fenyegette Budapest egyik legrégebbi, legnagyobb területű és legszebb strandját az óbudai Róka-hegy oldalában, a Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda együttesét. Nemrégiben viszont új esélyt kapott. Hatalmas beruházással szinte teljesen új komplexumot varázsolnak belőle, régi értékei megtartásával.
Fény és árnyék Pasaréten: a 80 éves Torockó téri templom Ünnepélyes istentisztelettel emlékeztek meg Pasaréten, a II. kerületi Torockó téren a református templom alapításának 80 éves évfordulójáról a közelmúltban. A Bauhaus stílushoz sorolt épület megszületésének, fennmaradásának regényes története van, alapkőletételére 1938-ban, felszentelésére pedig egy évvel később került sor.
Zsolnay-kút lesz a József nádor téren – A herkulesfürdői alkotás másolata A belvárosi József nádor teret nemsokára két szökőkút fogja díszíteni a február elején ismertetett városfejlesztési tervek szerint. Az egyiket a Herendi Manufaktúra Zrt., míg a másikat a pécsi Zsolnay-gyár készíti. Míg a herendi gyár terméke egy kortárs iparművészeti alkotás lesz, addig a pécsi gyár szökőkútja annak a százharminc éves kútnak a másolata, amelyet eredetileg a dél-erdélyi Herkulesfürdőn helyeztek el.
Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve? Éppen egy éve jelentette be a külföldi tulajdonos képviselője, hogy 2020-ban luxusszálloda nyílik a Drechsler-palotában, ismertebb nevén a volt Balettintézetben. Lechner Ödön korai művészetének egyik legnagyszabásúbb épületén azonban még az állagmegóvást sem biztosították ez idő alatt.
Romokból feltámadva: így épült újjá hét évtizede Budapest Van a Városház utcában, a fővárosi Városháza falán egy szerény kis emléktábla, amely éppen hetven éve került oda. Amiről tudósít, és amire emlékeztet, az rendkívüli: egy város feltámadásának dokumentuma. A világháború utáni újjáépítésre és az ezen dolgozó emberekre emlékezünk.
Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.
Óriás állt a Duna partján: az Elevátor-ház története A Nehru park helyén egykor egy egyedülálló árumozgató és raktárközpont állt, az Elevátor. A 135 évvel ezelőtt, 1883. február 2-án átadott épület egy világszínvonalú ipari berendezéssel járult hozzá a budapesti malomipar további gyarapodásához.
Elkészült a Miniszterelnökség irodaháza a Várban Legalábbis kívülről: ez az az új épület, amely az egykori Püspökkert helyén, a Karmelita kolostortól északra lévő, eddig üres telket a jövőben uralni fogja.
Az olimpikon építész: 140 éve született Hajós Alfréd Száznegyven éve született Hajós Alfréd, az olimpiai bajnok építész. Olvassa el nálunk életének és munkásságának történetét!
Az Erzsébet híd tervezője: Sávoly Pálra emlékezünk Most 125 éve született az a hídtervező mérnök, akinek munkája leginkább meghatározta a budapesti Duna-part II. világháború utáni arculatát. Nemcsak az Erzsébet hidat tervezte, hanem a lerombolt hidak helyreállításában is jelentős szerepe volt.