Az Osztrák–Magyar Monarchia (1867–1918) idején a főváros szerkezetét meghatározó urbanisztikai koncepció, a köz- és magánépületek stílusa, az építész- és iparosképzés európai mintára szerveződött. Az iparosok és iparostanoncok (ácsok, asztalosok, díszítőfestők, díszítőszobrászok, építészeti rajzolók, épületlakatosok, kőfaragók) művészi szintű rajzi képzése elsősorban a Budapesti Székesfővárosi Iparrajziskolában (1886–1946) zajlott. Ennek során, hasonlóan a korabeli építészképzés gyakorlatához, gipszmintákat, külföldi építészeti könyveket és különféle sokszorosító technikával (litográfiai eljárások, fotómechanikai eljárások) készült mintaalapokat használtak az oktatásban.

Ismeretlen műhely, reneszánsz díszítmény, gipsz, XX. század eleje (Fotó: H. P.)

A Budapesti Történeti Múzeum Akik Budapestet építették 3.0 című kiállításának anyagát olyan, elsősorban a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskolából származó, az 1870-es évek és az 1910-es évek között született építészeti rajzok alkotják, amelyek kiállítási célra készült albumokba ragasztva maradtak fent. „Budapest egy generáció alatt épült világvárossá, de több generáció kutatja azóta is” – mondta megnyitóbeszédében Sisa József tudományos tanácsadó, kutatócsoport-vezető (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet).

Korinthoszi oszloprend, oszlopfő-gerendázat, gipsz, XX. század eleje (Fotó: H. P.)

„Amire igazán kíváncsiak vagyunk, hogy milyen mögöttes erők mozgatták ezt a hatalmas teljesítményt, milyen szellemi háttér, infrastruktúra állt mögötte. A historizmust az 1960-as, 1970-es évek óta kutatjuk, monográfiák sora jelenik meg. Ma már ott tart a feldolgozás, hogy II. és III. vonalbeli egykori építészekkel is tudunk foglalkozni. De az intézményes háttér, így az oktatás vizsgálata is nagyon fontos, ha egy város építészetét meg akarjuk ismerni” – fogalmazott a művészettörténész.

Görög és római korinthoszi oszloprendek, Röck Károly, építészeti rajz, 1911–1912

Az oktatás a XIX. század végén, tehát éppen a köz- és magánépítkezések fellendülése idején a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskolában, az 1886-ban alakult Schola Graphidisben koncentrálódott, amely a budai és pesti rajziskolák és más ipariskolák egyesítésével, az iparosoktatás egyik központjaként működött tovább. (Mai neve Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium, „Kisképző”).

Jón láb-, fej- és főpárkányzat az Ilisszos melletti templomról Athénban, Berkovits Károly, építészeti rajz, 1921

Több építészeti szakosztály is működött ebben az intézményben, amelyek irányítása az elsősorban urbanisztikai tevékenységéről ismert Palóczi Antal építész-rajztanár nevéhez köthető, aki több mint harminc éven keresztül, 1879 és 1900 között oktatott építészeti rajzot.

Görög amfiteátrum, gipsz, XX. század eleje

A kiállításon válogatás látható a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény Régi Könyvgyűjteményének XIX. századi építészeti könyvei és műlapjai közül, amelyek az 1920-as években a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola Iparoktatási Szakkönyvtárának részét képezték. Ezeket egészítik ki, és igazi ritkaságok a gipszmásolat- és szoborgyűjtemény eredeti építészeti gipszmodelljei, amelyeket az 1900-as éve elején öntöttek. A Budapest Székesfőváros Iparrajziskola egykor mintegy 1900 darabot számláló oktatási célú gipszgyűjteményéből mindössze 100 darab maradt fent, ezek egy része megtekinthető a tárlaton.

A báthi új evangélikus templom oldalhomlokzata, Womászta János, 1876

Ugyancsak ritkaság Klösz György fényképész (1844–1913) fotósorozata. A most kiállított album 15 eredeti papírpozitívot tartalmaz, amely az Andrássy út távlati felvételein kívül a metróállomások mára már elpusztult épületeit és az építkezést is dokumentálja.

Oszlopelemek, építészeti rajz, XX. század eleje

A kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központ 2015-ös, valamint a párizsi Magyar Intézet 2017-es, Ceux qui ont construit Budapest című tárlatának a Budapesti Történeti Múzeumba adaptált változata, ezért viseli a 3.0-s kissé virtuális, a mai korban jól értelmezhető alcímet.

A caeni Sainte Trinité templom, építészeti rajz, 1923

Megtekinthető:

Budapest Történeti Múzeum I. emeleti kiállítótér

2018. március 13. – június 24.

Kurátor: Katona Júlia; társkurátor: Nagy Barbara

A Deák Ferenc téri lejárócsarnok és kioszkok nézete, Klösz György, 1896