Keresés az archívumban

A Törley pezsgője is bekerült a magyar értékek közé A Magyar Értéktárba került a több mint 130 éves múltra visszatekintő Törley pezsgő, Budafok hagyományos büszkesége.
Ilyen volt a Vár egyik gyönyörű díszterme A budai Vár egykori Szent István-terme és Szent Jobb-kápolnája a királyi palota legfontosabb reprezentatív helyiségei közé tartozott. A világháború utáni rekonstrukció és átalakítás után eltűntek, újbóli visszaállításuk a vár egészének restaurálása kapcsán ma is viták és konferenciák tárgya. De miután felújításuk eldöntetett, egyszer újra a teljes szépségükben láthatjuk majd őket.
Kis könyves éj lesz csütörtökön Közel harminc budapesti és vidéki független könyvesbolt rendezi meg a Kis könyves éjt csütörtökön, koncertekkel, foglalkozásokkal és irodalmi programokkal.
Utóirat – a Budapest 100 után Mozgalmas hétvége van mögöttünk: a Nagykörút házaiba bepillantást nyújtó Budapest 100 rendezvény tömegeket ösztönzött sétára a gyönyörű tavaszi időben. A programnak vége, de a házak maradtak: bármikor megcsodálhatóak.
Elindult a dunai hajózási szezon Vasárnap elindult az idei dunai hajózási szezon: a vasárnap nyitányon több száz hátrányos helyzetű gyermek is ingyen hajózhatott a főváros dunai szakaszán.
Moszkva teres emlékeket gyűjtenek Új kiállítás nyílik #moszkvater - A Széll Kálmán tér története címmel a Kiscelli Múzeumban. A kiállítással egy időben folytatóik a Moszkva teres emlékeket gyűjtő kampány is.
Macskazene és száradó falak – 150 éve nyílt meg az ideiglenes képviselőház A márciusi 12 pont egyik fontos követelése volt a pesti országgyűlés, de a testület először 150 éve ülésezett az Ybl Miklós tervezte Képviselőházban, a Nemzeti Múzeum mellett. Ideiglenesnek szánták a rekordidő alatt felhúzott épületet, de aztán évtizedekig ez volt az országgyűlés otthona.
Gyere ki a kertbe! Miként csempészhetnénk a belvárosba egy kis kertvárosi hangulatot? Hogyan tehetnénk urbánus élettereinket természetközelibbé? A Belső Kertek Csoport szerint a megoldás: legyenek zöldebbek a társasházi udvarok, és kapjanak merőben új funkciókat! A recept működik.
Siralmas énekben tűnik fel először Buda Bár jeles költőink nagyobbik fele nem fővárosi származású volt, mégis a magyar nyelvű irodalom egyik első gyöngyszemében feltűnik a város. Főhajtásunk Bornemisza klasszikusával.
Keresztény színházi fesztivál érkezik a fővárosba Többek között az Újszínházban és a terézvárosi plébániatemplomban rendezik május végén a III. Keresztény Színházi Fesztivált, amelyre olasz és lengyel társulatok is érkeznek majd.
A költészetet ünnepli Budapest A költészet napján elkezdődött a hatodik Versmaraton a Magyar Rádió Márványtermében. A Versmaratonhoz kapcsolódva idén is megszervezik a Kálvin téri aluljáróban a Költészet vásárát.
A természettől a városig A természet, a kultúra, a város és a modernitás témáit rendezi érdekes mintába a Néprajzi Múzeum és a Magyarhangya filmes mozgalom tavaszi filmklubja.
Fel a fejjel, Budapest! A város jellegzetes szecessziós népszerűsíti épületeit Fel a fejjel, Budapest! címmel a Budapesti Tavaszi Fesztivál.
Betömik a foghíjat a Clark Ádám téren A Clark Ádám tér mostanában leginkább a fonódó villamoshálózat építése okozta káosz miatt került a figyelem középpontjába, ám van egy városképi szempontból lényegesebb esemény is. Hamarosan beépülhet a város egyik legértékesebb foghíjtelke, amely itt, az Alagút bejárata mellett található.
A Nagykörút lesz a Budapest100 sorozat fókuszában A pesti Nagykörútra, annak történetére és mai lehetőségeire koncentrál az idei Budapest100 urbanisztikai programsorozat április 16-17-én.
Közügy a közterület? A Hegyalja út át nem nevezéséről Nem lett Mádl Ferenc út a Hegyalja útból, mert gyakorlatilag minden szereplő, a polgármesterek, a helyi lakosok és az ellenzéki aláírásgyűjtők is tiltakoztak ellene. A nemzeti emlékezet térképre írásának politikai óhaja viszont úgy tűnik, százötven éve töretlen.
Zarándoklat indul Budapestről Csíksomlyóra Negyven napig tartó gyalogos zarándoklat indul Budapestről a székelyföldi Csíksomlyó búcsújáró helyére kedden.
Megújul a ferencvárosi Nehru-part Nagyszabású fejlesztésekkel újul meg a Duna-menti, ferencvárosi Nehru-part. Nagyobb játszótet és számos sportolási helyszínt alakítanak ki, miközben jelentősen megújul a térség zöld felülete is. A megújuló park területén összesen 126 padot helyeznek ki.
Bartók-tárlat nyílik a metróban Bartók Béla zeneszerző életét mutatja be egy mozgó tárlat a budapesti metró 2-es, 3-as és 4-es vonalainak szerelvényeiben.
Most már tényleg bontják a Puskás Stadiont Megkezdődött a Puskás Ferenc Stadion bontása hétfőn. A régi stadionból megtartanak néhány jellegzetes elemet, ami a tervezők szerint unikálissá teszi az új arénát. A háromszintes lelátó mind a 65 ezer ülőhelye fedett lesz az új stadionban, amely mindenben megfelel majd a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságra vonatkozó előírásoknak.
Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.
Megdőlve bár, de törve nem – Narancseperfa a Margit-szigeten Március idusán nemcsak a forradalomra emlékezhetünk Budapesten, hanem az 1838-as nagy dunai árvízre is, amely 14-e és 18-a közt romba döntötte a város egy jó részét (hogy aztán Pest a romokon nagyvonalú metropolisszá épüljön fel). A jeges áradás sok áldozatot követelt, és a növényvilágban is jelentős károkat okozott.
Krakkó-Budapest két jó barát Több száz kincsen keresztül mutatja be a várbeli Budapesti Történeti Múzeum a magyar főváros és a lengyelországi Krakkó párhuzamos történelmének évszázadait.
Sárga ház blues: Lipótmező története Évek óta kiürítve omladozik a Lipótmező, vagyis az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet hatalmas épülete a budai hegyek tövében. A Parlament utáni második legnagyobb budapesti épület és a benne lévő intézmény története izgalmas lenyomata az elmúlt két évszázad magyar és fővárosi történelmének – csak az a kérdés, mi lesz vele.
Márciusi séta 1848 nyomában Hermann Róberttel Sétára indulunk március 15. nyomában Hermann Róberttel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc avatott ismerőjével, történésszel természetesen a Nemzeti Múzeum kertjében találkozunk. Az egykori városfalon ugyan kívül, de a történések és a rájuk való emlékezés egyik legfontosabb gyújtópontjában állunk, innen indulunk felfedezőutunkra.
12 pont Pest-Budán, amelyet már a márciusi ifjak is láthattak Nagyot változott a világ 1848. március idusa óta. Ha ma olyan pontokat keresünk a fővárosban, az egykori Pesten és Budán, amelyeket már a forradalmi ifjak is láthattak, bizony nincs könnyű dolgunk. Tizenkettőt (stílszerűen) azért találtunk.
Kortárs látlelet – Építészeti kalauz Budapest Az elmúlt két évtizedben felépített fővárosi épületek közt van számos figyelemre méltó alkotás: erre világítanak rá az Építészeti kalauz Budapest szerzői. Haszonnal forgatható útikönyvvel gazdagodtunk, amely városi sétára hív.
Petőfi híd: a Duna-hidak igáslova Horthy Miklós hídként indult, de évtizedek óta viseli a forradalmár költőnk nevét a Petőfi híd. Az egyszerű, de masszív hídszerkezet sokáig bírta a hatalmas forgalom folyamatos terhelését, de a mostani kőomlások is mutatják: itt a sürgető ideje a híd felújításának.
Időszakos vízfolyás lett Buda egykor vad patakja Van víz az Ördögárokban! – konstatálják örömmel a gyerekek a villamoson, ahogy döcögünk a Hűvösvölgyi úton a város felé. Sajnos jogos a különlegességnek kijáró hangos figyelem: egyre ritkábban csillan meg valami a mély meder alján.
Régi idők fenyői – Mamutok Budakeszin Örökzöld óriásokat kerestem. Rájuk is bukkantam Budapest határán egy kicsit túl, Budakeszi szélén. Rejtélyes mamutfenyőpáros mered az égnek a település határában, élesen és fenségesen megkülönböztetve magukat a környező, fakó mezőtől. Nevezetes fák, 3. rész.
Akik nyomot hagytak: kiállítás a történelmi aláírásokról Különleges kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Levéltár budavári épületében: hét évszázad fontos magyar történelmi iratait és nagy személyiségek aláírásait mutatják be a tárlaton.
Lendva-vidéki képzőművészek a Várnegyedben Érdekes kiállítás nyílt meg 2016. február 4-én a Várnegyed Galériában. A jelentőségét mutatja, hogy maga a szlovén nagykövet, Ksenija Skrilec volt az egyik megnyitó, s Lendva polgármestere, Anton Balazek és Budavár polgármestere, dr. Nagy Tamás is megtisztelte az eseményt a jelenlétével.
Kész a leltár: budapesti séták a tudomány körül Budapest nem csak számos híres tudós és feltaláló szülővárosa, hanem a tudományos teljesítményekre szobrokkal és emlékművekkel is gazdagon emlékező város. A Budapesti séták a tudomány körül című könyv ezeknek a leltára.
Nem engedtek az 56-ból Lassan egy hónapja újra jár az 56-os villamos, amely Buda egyik legrégebbi vonala: 1900 februárjában indult meg a vonalon az első villamos. Az új budai hálózat részeként Hűvösvölgytől Újbudán át immár Budafokig közlekedik a járat. De hogyan is alakult a sokat kanyargó villamos kanyargós története?
„Kutass, álmodj, alkoss!” – pályázat a Szilágyi téri templomról Alkotói pályázatot hirdetett a Budai Református Egyházközség Missziói Bizottsága. A téma a 120 éves templom és a gyülekezet múltja, jelene és jövője.
Tényleg magányos a cédrus Sorozatba kezdünk a pestbuda.hu zöldrovatában: sorra a vesszük a főváros legnevezetesebb nagy fáit. Elsőként a II. kerületi, évszázados cédrushoz zarándokoltunk.
Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? II. A maga idejében elképesztően modern és korszerű volt, és megfelelő karbantartással ma sem nézne ki balkáninak a Déli pályaudvar, amelynek bezárása ismét téma lett. Milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút? Cikksorozatunk második része.
Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? I. Mivel ismét – sokadszorra az elmúlt évtizedek alatt – felmerült a közelmúltban a budapesti Déli pályaudvar bezárásának ötlete, annak jártunk utána, hogy miért épültek a mai helyükre a nagy fővárosi vasútállomások, és hogy milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút. Cikksorozatunk első része.
Újra elindul az Isonzo Expressz Újra elindul a különvonat az Isonzó és Doberdó felé az I. világháború harci eseményeire emlékezve. A júliusi programról a Nyugati pályaudvar Királyi Várótermében tartottak sajtótájékoztatót a szervezők.
Budára „érkezik” Beethoven! A májusi, budavári Beethoven Budán Zenei Fesztivál újdonságaként kadenciaversenyt hirdettek fiatal zongoraművészek részére.
Majomház, bagolyvár és szakállas nő: másfél évszázados az Állatkert Az idén másfél évszázados múltra visszatekintő Fővárosi Állat- és Növénykert históriáját mutatták be egy helytörténeti előadás keretében a Fővárosi Levéltárban. Tudták, hogy egykor szakállas nőt is mutogattak a majmok és medvék mellett?
Dobostorta: egy igazi pesti desszert Fogadjunk, hogy gyermekként ön is a torta kemény tetejét hitte a torta „dobjának”! Persze nem erről van szó: megalkotójáról, a pesti Dobos C. József cukrászról kapta a nevét a nemzetközi hírű süti.
Ybl összes: egy korszakos mester alkotásai Ybl Miklós. Egy név, akit azért elég sokan ismernek. Egy építész, akiről tudjuk, hogy azért alkotott egy pár fontos épületet. De ismerjük-e a valódi jelentőségét? Ezt ismerhetjük meg az Ybl összes című kötetből.
A 3h Építésziroda nyert a MOME tervpályázatán A Csillag Katalin és Gunther Zsolt építészek alapította 3h Építésziroda nyerte a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) campusának fejlesztésére 2015. október 6-án kiírt építészeti tervpályázatot.
Az új Kalef: formálódik Buda új fókuszpontja Sorban adják át a gyalogosoknak a fontos budai csomópontként működő Széll Kálmán tér elkészült részeit: nemrég a kis házsor előtti járdát vehették birtokba az emberek. Annak jártunk utána, hogy miért alakult ilyenné az újjáépítés, miért nincs több zöldfelület, miért maradt meg a metrókijárat „legyezője”, és hogy milyen titkokat rejt a helyszín több száz éves története.
Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.
Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.