Az ideálisnak mondott 1:1 arány helyett 40.000 lakos és 2770 fa – alig több mint 1 négyzetkilométeren. Ez Újlipótváros, ahol a helyiek szerint forróbb nyarakon akár 5-6 fokkal is melegebb lehet a Szent István parktól távolabb eső utcákban, mint az árnyas fák közelében.

Lelkes civilek, tájépítészek, kertészmérnökök, kreatív szakemberek, magukat csak újlipótvárosi zugkertészeknek nevező fiatalok elhatározták, tenniük kell valamit, hogy lakókörnyezetüket élhetőbbé tegyék.

Így született meg a „Belső Kertek” baráti, majd Facebook-csoport: a zöldfelület bővítését saját házuk táján, pontosabban az udvarukon kezdik. A nemzeti sportként űzött térkövezés korában nem kisebb célt tűztek ki, mint hogy a körfolyosós bérházak szürke udvarait felébresztik Csipkerózsika-álmukból, és virágokkal, fákkal, élettel töltik meg őket.

Mindez már történelem: a nyári fesztiválon, az őszi udvarnéző körsétán, a nyitott kertek napján túl egyre több követője van a lelkes csapatnak. Újlipótváros ma már számtalan mintaprojektjével büszkélkedhet. A minap fórumot tartottak, ahol bemutatták az eddig elkészült, legsikeresebb zöld udvarokat, szakemberek előadásokat tartottak kerttervezési koncepciókról, lehetőségekről, valamint ismertették az elérhető önkormányzati zöldpályázati lehetőségeket is. Sőt, a jelenlevőket társasjátékra hívták, amely egyfajta ökotudatos „Gazdálkodj okosan!”-ként a városi környezet minél aktívabb alakítására ösztönöz.

Kiszely Márta, a csoport lelke azonban újabb terveket dédelget: „Tavaly októberben szerveztük meg az első alternatív városnéző túránkat, bemutatva a legjobban sikerült udvarokat, ezt idén helytörténeti vonatkozású érdekességekkel színesítenénk. Sok olyan újlipótvárosit ismerek, akik régi, patinás lakóházaikról hosszú évek óta gyűjtögetik a történeti emlékeket, nekik is nagy élmény lenne, ha ezt másokkal megoszthatnák” – mondta el a pestbuda.hu-nak.

A Belső Kertek Csoport ugyanis a természetközelibb lakókörnyezet kialakításán túl fontosnak tartja, hogy közösségek szerveződjenek, a szomszédok egymásra találjanak, beszélgessenek, a kizöldült, ápolt udvarok egyfajta szabadtéri nappaliként funkcionáljanak. Szlogenjük: „Gyere ki a kertbe!”, vagyis hogy a lakók összejöjjenek a közös udvaron, beszélgessenek, tervezzenek, majd ötleteikkel keressék fel a csoportot.

A csoport célja, hogy szakembereik segítségével tudásbázist hozzon létre, kommunikációs, együttműködési fórumot biztosítson, ahová ötletekért, segítségért bármely lakóközösség fordulhat. Kiszely Márta a következőt mondta el lapunknak: „Nem példa nélkül való, amit meghonosítottunk, külföldön is többfelé felismerték, hogy a mikroklíma jobbítása lehet a nagyvárosi életminőség javításának egyik kulcsa. Franciaországban jogszabály írja elő, hogy új irodaépület már nem épülhet zöldtető nélkül, Berlinben évtizedes múltra tekint vissza a társasházi belsőkert-építészet, a koppenhágai városházán pedig külön ügyosztály foglalkozik a témával. Bécsben minden évben van egy hétvége, amikor kinyitják a társasházak kapuit, bárki megcsodálhatja a takaros kis kerteket, közben hamisítatlan fesztiválhangulattal népszerűsítik az ügyet.”

Itthon még hosszú az út odáig, de a tervek ambiciózusak: nyárra találkozót szerveznek a Szent István parkba, ahol a gyerekektől az idősekig mindenkit meg kívánnak szólítani, lelkesíteni. Ősszel pedig várhatóan újra kinyílnak a legszebb udvarok kapui. Addig is itt a következő lehetőség a találkozásra, a tapasztalatcserére: a Belső Kertek Csoport tagjai április 16–17-én a Budapest100 rendezvénysorozaton is jelen lesznek, többek között városi társasjátékukkal.