Magyarország a nagy háborúban 1914-1918 címmel új állandó kiállítás nyílt meg pénteken a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

A tárlat ünnepi megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: az I. világháború Európa és a világ közös tragédiája, Magyarország tragédiája, szinte minden magyar család tragédiája. A történelmen változtatni nem lehet – emelte ki a miniszter, hozzátéve: nem valamilyen fátum, vagy végzet ez, hanem emberi döntések, bűnök, hibák szorosan egybekapcsolódó láncolata. A történelmet a benne élők alakítják – szögezte le, példaként említve, hogy a szarajevói merényletet is emberek követték el, emberek üzentek hadat, irányították a harcokat.

A miniszter, aki az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke is egyben, kiemelte: beszélni kell a haza védelmének kötelességéről, de a családok áldozatvállalásáról, lemondásáról, a sérülésekről, a halálról és a veszteségekről is. Balog Zoltán azt mondta: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum az ország egyik leglátogatottabb és legnépszerűbb múzeumai közé tartozik. Az intézmény sokat tett és tesz jelenleg is közös múltunk közzétételéért, de emellett fontos tudományos központi, szellemi műhely is, ahol az egyetemes és a magyar hadtörténelmet is magas szinten művelik.

A múzeum új állandó kiállítása korabeli tárgyakkal és korszerű eszközökkel, közérthetően és emberséges módon mutatja be a nagy háborút: bemutatja a gyászt és a hiányt, de tudatosítja honvédeink tiszteletre méltó helytállását és hősiességét is – mondta a miniszter.

Az emberi erőforrások minisztere kitért arra is, hogy amit 2010 óta a magyar honvédelem hozzátett múltunk megőrzéséhez, az az egész nemzet számára fontos. Példaként hozta, hogy sikeres munkát végeztek a HM hadisírgondozói, akiknek munkája révén megszülettek azok a törvények, amelyek a más országok itteni és a magyar katonák külföldön lévő sírjait is védik. Számos temető, katonai sír újult meg, s új emlékhelyek is épültek. Ez – mint a miniszter kiemelte – nemcsak kegyeleti, hanem diplomáciai szempontból is fontos volt: a magyar honvédelem barátokat szerzett Magyarországnak. 

Balog Zoltán szerint mindezek sokat jelentenek Magyarország emberi erőforrásának tekintetében is. A múlt megértése, az elődök megismerése, áldozatainak felismerése segít bennünket abban, hogy ne egyszerűen csak történetet lássunk, hanem erőforrásunk legyen a jelenben a jövő számára – fogalmazott.

Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója felidézte: az első világháborúban több mint 600 ezer hős katona esett el: ők a végsőkig hűek voltak a hazához és teljesítették kötelességüket. A tárlat, valamint az ahhoz készült katalógus bemutatja: a magyar katona, a magyar nemzet megtette, amit megkövetelt a haza – fogalmazott Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte: tisztelni kell az elődök helytállását és hősiességét, mert csak így számíthat arra a nemzet, hogy a jövőben is lesznek, akik vállalják a helytállást.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: az első világháború a világtörténelem a magyaroknak máig fájó sebeket hagyott hátra. A küzdelemből pedig más-más módon kivette a részét nemcsak a katona, hanem az orvos, a művész, a családok, az egész hátország is. Mindezt mutatja be a Hadtörténeti Intézet és Múzeum – az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával – megvalósított tárlata, amelyet gyűjtők és családok saját ereklyéi is kiegészítenek.

A kiállítás ünnepélyes megnyitóján több külképviselet tagja is részt vett, valamint a lengyelországi Limanowából, az olaszországi Doberdó-fennsíkról és Szlovéniából is érkezett delegáció.

Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka korábban az MTI-nek adott interjújában azt mondta: az új tárlat az első világháborúban a fronton harcoló magyar katonák tevékenységét és hősiességét, valamint a hátország áldozatvállalását helyezi a középpontba. Elmondta: az egykori Magyar Királyság területéről 3,2-3,4 millió katona vonult be az első világháborúban. Közülük több mint 1,5 millió, vagyis minden második magyar katona megsebesült. Mellettük mintegy 800 ezren estek hadifogságba, számos katona végleg eltűnt és több mint 600 ezer magyar honosságú katona – aki 1914-hez mérten a Magyar Királyság területén született – halt meg az első világháborúban.

Kovács Vilmos szólt arról is, hogy nem csak egyszerű látogatóként lehet megtekinteni a tárlatot. A jegyen található vonalkóddal regisztrálva választani lehet nyolc - különböző visszaemlékezések alapján kreált – életsors (két nő és hat katona férfi) közül, s minden teremben az adott karakter életútjával lehet végigkövetni a háborús eseményeket. Mindemellett a Nagy háború öröksége című kiadványt, a kiállítás kicsinyített mását is haza lehet vinni, amely akár tankönyvnek is beillik.

(MTI)