Keresés az archívumban

Egy magyar nábob lányának palotája A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a volt Wenckheim-palota 130 éves története nem nélkülözte az izgalmas fordulatokat, de már az előzmények is regénybe illőek voltak – Jókai Mór meg is írta őket.

A Városliget mellé kerülhet a Magyar Építészeti Múzeum Az egykori BM Kórház lehet a Magyar Építészeti Múzeum kiállítóhelye.

Kitárja kapuit a Magyar Képzőművészeti Egyetem Idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai programjában a Magyar Képzőművészeti Egyetem.

Százéves a magyar Filmgyár A Filmgyár százéves fennállása alkalmából rendeztek ünnepséget Budapesten.

Bővül az újbudai Magyar Szentek Temploma Közösségi épületet kap a XI. kerületi Magyar Szentek Temploma.

Felfedezhetjük a Magyar Posta történetét Budapesten és az ország több településén is találkozhatunk a Posta múltját bemutató kiállításokkal.

A magyar várakról szól a pünkösd a Ligetben A magyarországi várak múltjáról és jelenéről szóló dokumentum- és animációs filmek, hagyományőrző programok, öltözék és fegyver bemutatók várják az érdeklődőket az országos hagyományőrző és Kulturális Várfesztiválon Pünkösdkor a Vajdahunyadvárban.

Százötven éves a magyar statisztika 1867. május 25-én alakult meg a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium keretei között hatfős statisztikai szakosztályként a mai Központi Statisztikai Hivatal elődje.

Százhúsz éves a magyar foci! Százhúsz éve, 1897. május 9-én játszották az első hivatalos és szabályos magyar labdarúgó-mérkőzést. A Csömöri úti Millenáris Sportpályán még mindkét csapatot a Budapesti Torna Club játékosai alkották. De utána hamarosan beindult a magyar focitörténet: az Újpesttől a Ferencvárosig alakulni kezdtek a magyar klubok.

Később indul a Magyar Zene Házának építése Eredménytelen lett a közbeszerzési pályázat, az év második felében kezdődhet meg a Magyar Zene Háza megépítése.

Több száz fotó a Magyar Sajtófotó Kiállításon Több mint 360 fénykép látható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban a 35. Magyar Sajtófotó Kiállításon – mondta el Szigeti Tamás, a kiállítás kurátora hétfőn Budapesten.

Száz éve halt meg Ferenczy Károly, a magyar festészet Monet-ja Száz éve, 1917. március 18-án halt meg Ferenczy Károly, a nagybányai festészet vezető mestere, akit a magyar piktúra Monet-jának nevezhetünk, hiszen hazánkban a XX. század első évtizedében senki nem tudta érzékenyebben megmutatni a fény színformáló erejét.

A magyar koronázásokat kutatták történészek A magyar királyok 1508 és 1916 közötti koronázási érméiről és zsetonjairól szóló kötetet mutattak Coronatio Hungarica in Nummis címmel kedden a fővárosi Magyar Nemzeti Múzeumban.

Évszázados magyar film kerül haza Egy 1915-ben bemutatott magyar némafilm került elő az amszterdami EYE Filmmuseumban. A munkászubbony című alkotás az egyik legrégebbi fennmaradt magyar játékfilm, egyben a korszak színész sztárjának, Hegedűs Gyulának egyetlen fennmaradt filmje. Az alkotás hamarosan átkerülhet a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményébe, ahol restaurálják és digitalizálják.

Itt a magyar kultúra napja Sokszínű program várja pénteken, a magyar kultúra napján az érdeklődőket az OSZK-ban.

Így koronázták meg az utolsó magyar királyt Száz éve, 1916. december 30-án koronázták meg IV. Károlyt Budapesten. Nézze meg a korabeli filmfelvételeket!

Az utolsó magyar királyra emlékeznek A IV. Károly száz évvel ezelőtti koronázását megidéző kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. Az utolsó magyar király egyike volt azon keveseknek, akik tudták, a megmaradásra csak a béke jelentett volna megoldást.

Magyar térképtörténeti kincset találtak A Bátky-Kogutowicz-féle térkép a – Horvátország nélküli – történelmi Magyarország néprajzi térképe, a magyar térképtörténet kiemelkedő alkotása.

A magyar járműipar története könyvben Könyv jelent meg a magyar járműipar történetéről: beruházásokat és magyar mérnököket, tervezőket mutatnak be.

Újra látható a legrégebbi nyomtatott magyar könyv A Budai Krónika néven is ismert ősnyomtatványt a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepén lehet megtekinteni.

Nyolcvanöt éves a magyar óceánrepülés Most 85 éve ünnepelték a Hősök terén a magyar óceánrepülés első hőseit, Endresz Györgyöt és Magyar Sándort, akik 26 óra alatt átrepültek az Atlanti-óceánon és fél Európán 1931 júliusában a „Justice for Hungary” (Igazságot Magyarországnak!) nevű gépükkel.

Szépségversenyen díjazták a magyar bélyeget Harmadik helyen zárt egy rangos bécsi bélyegversenyen a Magyar Posta Bánk Bán-bélyege.

Emléktáblát állítanak az Első Magyar Csavargyárnak Emléktábla-állítással adózik a XIII. kerületi önkormányzat az Első Magyar Csavargyárra május 18-án.

Pápai Magyar Intézet: köszöntötte Ferenc pápa Erdő Pétert Levélben köszöntötte Ferenc pápa Erdő Péter bíborost a Pápai Magyar Intézet alapításának 75. évfordulóján. A magyar papnövendékek képzésére eredetileg 1579-ben alapították meg Rómában a Magyar Kollégiumot.

Magyar fesztivál lesz Hamburgban A hamburgi kikötő 827. „születésnapjának” partnerországa Magyarország.

A Törley pezsgője is bekerült a magyar értékek közé A Magyar Értéktárba került a több mint 130 éves múltra visszatekintő Törley pezsgő, Budafok hagyományos büszkesége.

A reformációra koncentrál a Magyar Nemzeti Levéltár Nagyívű projektet indított a Magyar Nemzeti Levéltár a magyarországi reformáció feldolgozására és az ismeretek terjesztésére.

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

Szobrot avattak Bálint gazda emlékére a Budai Arborétumban A százéves korában elhunyt Bálint György kertészmérnöknek, Bálint gazdának a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai campusának arborétumában, a felső kertben állítottak mellszobrot.

Kerítéskiállítás nyílt Klebelsberg Kunó tiszteletére az Andrássy úton A 150 éve született Klebelsberg Kunó életművét bemutató tablókiállítás nyílt a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti irodaházánál. A kerítéskiállítás az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter életútját és munkásságát mutatja be.

Budavári emlékek – Együttműködés a kulturális értékek megőrzéséről Együttműködési megállapodást írt alá a Budavári Önkormányzat és az Országos Széchényi Könyvtár a Budavárhoz köthető kulturális értékek megőrzéséről. A cél a kiadványok digitalizálása, bemutatása és közkinccsé tétele, könyvek közös kiadása, valamint az I. kerületben élt híres emberek emlékezetének megőrzése.

Fákat ültettek, madárodúkat helyeztek el a Goldmann György téren A Petőfi híd budai hídfőjénél parkfákat és cserjéket ültettek, öt madárodút helyeztek el. Egy nagyobb ágakból, gallyakból összeállított, ún. holtfasövényt is kialakítottak a parkban, amely búvó- és szaporodóhelyet szolgáltat a rovarok számára.

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

Ferenc pápa kétszer járt Budapesten Ma helyezik Rómában végső nyugalomra Ferenc pápát, aki húsvéthétfőn hunyt el, 88 éves korában. A katolikus egyházfő kétszer járt Magyarországon, 2021 szeptemberében a Hősök terén celebrálta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, 2023 áprilisában pedig hivatalos apostoli látogatást tett a magyar fővárosban. Temetésének napján felidézzük budapesti látogatásainak helyszíneit.

Szobrot állítottak Kassák Lajosnak Angyalföldön Szobrot avattak az egykori angyalföldi írónak, költőnek, festőművésznek, a magyar avantgárd legismertebb szerzőjének, Kassák Lajosnak a róla elnevezett lakóparkban. A költő közel 40 évig élt a XIII. kerületben, lakott az úgy nevezett „Hétházban”, a Csángó utcában, a Lehel utcában és a Tisza utcában is. Angyalföld címen 1929-ben regénye jelent meg, 1973 óta utca is viseli nevét a kerületben.

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

Helyére került az Igazságügyi Palota Közvádló-szobra Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főpárkányán elhelyezték az újraalkotott Közvádló című kőszobrot, amely az eredeti, Donáth Gyula által készített alkotás rekonstrukciója.

Felavatták Bernovits Vilma emlékművét A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján köztéri emlékművet adtak át Ferencvárosban, a Petőfi híd pesti lábánál. A „Stigma – Bernovits Vilma emlékére” című alkotást a Gizella sétány dunai partfalában alakították ki. Bernovits Vilmát Salkaházi Sárával és több társával együtt a közeli Bokréta utcából, a Szociális Testvérek Társaságának épületéből hurcolták el, és lőtték a jeges Dunába 1944 decemberében.

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

A középkori budai palota mellett állt a most feltárt nemesi ház Mintegy 600-700 éve épülhetett a budai Várban az a nemesi ház, amelynek pincéjét most találták meg a régészek a Hauszmann Alajos tervezte királyi palota északi szárnya mellett az 1960-as években felhúzott toldalék eltávolításakor. A nemesi házat valószínűleg már az 1400-as évek elején elbontották, amikor Luxemburgi Zsigmond európai hírű királyi rezidenciává bővítette a középkori palotát. A lakóház megmaradt pincéjéből és környékéről egyéb értékes régészeti leletek is előkerültek.

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

Visszakerül a Honvéd Főparancsnokságra a Szent Korona és Magyarország címere Már készül a budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság egyik ékessége, a főhomlokzatot díszítő timpanon-szoborcsoport, amely még idén a helyére kerül. A közel négy méter magas, tizennégy méter széles műalkotás középpontjában Magyarország díszkeretbe foglalt középcímere található a Szent Koronával, amelyet balról és jobbról egy-egy angyal tart. Az allegorikus jelenet a magyar államiságot, a honvédelmet és a nemzeti dicsőséget szimbolizálja.

Újjáépítik a Fehérvári kaput a budai Várban A történelmi környezethez illeszkedően, a XIX. század végi állapotokat idézve születik újjá a budai Várba vezető Fehérvári kapu, amelyen át az Attila út és a Dózsa György tér felől érkezők léphetnek be az egykori középkori magyar főváros várfalakkal körülvett területére. A jelenlegi átjárót elbontják, helyére középen kocsiáthajtóval, két oldalán gyalogos átjáróval rendelkező valódi várkapu épül.

Márai-emlékév: Kiállítás kávéházzal Márai Sándor író születésének 125. évfordulója alkalmából emlékévet hirdettek, mely 2025. április 11-én kezdődik és 2026. április 11-ig tart. Ennek kiemelkedő eseménye lesz az I. kerületi Virág Benedek Házban novemberben nyíló Márai-tárlat. A kiállításhoz egy kéttermes, a XX. század eleji kávéházi hangulatot idéző enteriőr is kapcsolódik, amely egyben múzeumi kávézóként is működik majd.

A 125 éve született Szabó Lőrincre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Megemlékezést tartottak a 125 éve, 1900. március 31-én született Szabó Lőrinc sírjánál a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A költő a modern magyar líra egyik meghatározó alakja, aki műfordítóként is maradandót alkotott.

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.