Keresés az archívumban

Elkészült az '56-os emlékév hivatalos dala Megszületett az 1956-os emlékév hivatalos dala és imázsfilmje. Popsztárok és kórustagok énekelnek a forradalomra emlékező dalban.
Folytatódik a Kossuth téri Steindl-program Hamarosan megkezdődik a Balassi utcai parlamenti lakóház átépítése, az MTESZ-székházat pedig lebontják a Kossuth téren. A sarki épület helyére olyan irodaházat húznak fel, amelynek kialakításánál Hültl Dezső eredeti terveit veszik alapul, így a tér déli oldalán található három épületnek közös lesz a homlokzata, és egységessé válhat a tömb arculata.
Babérkoszorú helyett – Olimpiai emléktölgy a Hűvösvölgyben Egy szép, koros fa a sok szép, szintén koros fa között: ami különlegessé teszi, az csupán az, hogy magyarországi létét egy olimpiai sikernek köszönheti. A Heinrich István úton – a friss olimpiai aranyérmek ismeretében – folytatódik a nevezetes budapesti fákról szóló sorozatunk.
Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni Gondolta volna, hogy a BKK járművei között van olyan, amelyiken nemcsak működő mosdó, ingyen wifi és hűtött üdítőket kínáló büfé van, de mindemellé még varázslatos budapesti panorámát is kapunk? Kipróbáltuk az immáron negyedik éve a fővárosi tömegközlekedés részét képező vízibuszokat. Megállapítottuk: Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni.
Milyen volt a régi Városligeti Színház? „Feld papa” kezdetleges nyári arénából állandó kőszínházzá alakított műintézete, a Városligeti Színház évtizedeken át a hazai színházi élet érdekes színfoltja volt az akkori főváros peremén. Egyszerre elégített ki magas kultúrigényt, és adott helyet az igénytelenebb szórakozásnak. Falai közül színművészetünk számos kiválósága indult, deszkáin Európa legnevesebb aktorai léptek fel.
Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni: hajózzunk Pest és Buda között! Gondolta volna, hogy a BKK járművei között van olyan, amelyiken nemcsak működő mosdó, ingyen wifi és hűtött üdítőket kínáló büfé van, de mindemellé még varázslatos budapesti panorámát is kapunk? Kipróbáltuk az immáron negyedik éve a fővárosi tömegközlekedés részét képező vízibuszokat. Megállapítottuk: Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni.
Teljen meg élettel a Bartók Béla út! Évek óta zajlik az újbudai Bartók Béla út újjáéledése, már külön kezdeményezés fogja össze az útszakasz kulturális eseményeit. Most mégis úgy tűnik, ismét a belvárosi sztrádák hívei állnak nyerésre a forgalomcsillapításról szóló tervekkel szemben. Pedig számos érv szól az utóbbi mellett, és talán még nincs minden véglegesen eldöntve.
Indul a Terasz Budapest pályázat Terasz Budapest néven a budapesti kerthelyiségek és vendéglátós teraszok versenyét hirdette meg a főváros.
Ybl Vízház: a világ legelegánsabb gépháza Nemrég derült ki: az MNB egyik alapítványának a tulajdona lett a Várkert Bazár előtt lévő kis díszes épület. Kaszinó? Kioszk? Vagy mi is ez? Ennek járunk utána.
Időutazás húsz percben – archív sztereofotók a Műcsarnokban Rövid kalandra hívja a Műcsarnok a városi hőségben kitikkadt turistáit: alagsorának két termében a sztereofotográfiába és egyben az 1900 körüli évek világába vezeti be a látogatókat. A Boldog békeidők elnevezésű tárlathoz kétféle szemüveget is kapunk, hogy a 3D élmény teljes legyen.
Népzene zeng a Várkert Bazárban Rendhagyó Prímástalálkozó lesz szombaton a Várkert Bazárban: különböző műfajokban alkotó zenészek állnak össze népzenei dallamokat játszani.
Megnyílt a Zichy Mihály-kiállítás az OSZK-ban Orosz cári udvari képek, magyar irodalmi illusztrációk, egyházi témájú alkotások tekinthetők meg az OSZK Zichy Mihály-tárlatán.
Fejedelmi tallérok a Nemzeti Múzeumban Tündérkert ezüstje címmel mutatják be tizenhárom erdélyi fejedelem tallérjait a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Könyv született az ezer éves óbudai kereszténységről Ezer éve Óbudán – Tanulmányok az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia történetéből címmel mutatták be az ezer éves óbudai keresztény hagyomány történetét.
Letették az újjáépülő Lovarda alapkövét a Várban A XX. század elején teljes pompájában tündöklő budai királyi palota és a hozzá kapcsolódó épületek jó része a háborús károk és a kommunista várospolitika miatt az 1950-es évekre az enyészeté lett. Ekkoriban bontották le az egykori Királyi Lovardát is, amely azonban nemsokára újjáépül az eredeti tervek alapján. Ennek első lépése a mostani alapkőletétel.
Ezért jó az új Néprajzi terve Felbolydult a magyar internet az új Néprajzi Múzeum tervei láttán. Ennek megvan a maga oka: egy megismételt pályáztatás után olyan terv született, amely az eddigi legérdekesebb és legkedvelhetőbb épületet ígéri a Liget Budapest fejlesztésben, ráadásul egy magyar tervezői csoporttól.
Ilyen lett a megújult Széll Kálmán tér Megújult a budai Széll Kálmán tér, és a napokban a közönség már birtokba is vehette az átalakult teret. Mik a megújult Kalef legjobb és legrosszabb elemei? Megnéztük és ítélkeztünk. A megújult Széll Kálmán tér bizonyítványa: jó - de nem jeles.
Négy évszázad meghajlással. Shakespeare-évforduló Budapesten Négyszáz éve annak, hogy a távoli Angliában, állítólag éppen születésének napján, 52 éves korában elhunyt William Shakespeare. Ezen a hétvégén az egész világon róla emlékeznek meg, így nálunk is. Kiderült: szobra is van Budapesten.
Megújulhat a Hild tervezte hegyvidéki Fácán Nagyvendéglő Természetvédelmi oktatóközpontként születhet újjá az egykori zugligeti Fácán Nagyvendéglő. A vendéglő a reformkori megnyitásakor Zugliget már nagy népszerűségnek örvendett a kirándulók körében, ezért hamar felkapott hellyé vált, s egy évszázadon keresztül élte fénykorát.
Utóirat – a Budapest 100 után Mozgalmas hétvége van mögöttünk: a Nagykörút házaiba bepillantást nyújtó Budapest 100 rendezvény tömegeket ösztönzött sétára a gyönyörű tavaszi időben. A programnak vége, de a házak maradtak: bármikor megcsodálhatóak.
Átadták a megújult óbudai zsinagógát Megújult az óbudai zsinagóga: az óbudai zsidó közösségnek 1732-ben már állt a mai zsinagógával közel azonos helyen imaháza, a mostani, Lajos utcai épületet 1769-ben avatták fel. Az épület eredeti berendezését a 20. században lerombolták, a Tóra-tekercset ismeretlen helyre szállították. 1978-tól a Magyar Televízió használta díszlet- és kellékraktárként, majd stúdióként.
Siralmas énekben tűnik fel először Buda Bár jeles költőink nagyobbik fele nem fővárosi származású volt, mégis a magyar nyelvű irodalom egyik első gyöngyszemében feltűnik a város. Főhajtásunk Bornemisza klasszikusával.
Betömik a foghíjat a Clark Ádám téren A Clark Ádám tér mostanában leginkább a fonódó villamoshálózat építése okozta káosz miatt került a figyelem középpontjába, ám van egy városképi szempontból lényegesebb esemény is. Hamarosan beépülhet a város egyik legértékesebb foghíjtelke, amely itt, az Alagút bejárata mellett található.
Hit és hely: a gercsei templom Nyolcszáz éve építhették, többször leégett, falai félig leomlottak, de most mégis áll, és húsvétvasárnaptól újra miséznek is benne. Árpád-kor, gót betűs kőkereszt, újonc facsemeték: Budapest határában jártunk, a gercsei templomnál.
Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.
Sárga ház blues: Lipótmező története Évek óta kiürítve omladozik a Lipótmező, vagyis az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet hatalmas épülete a budai hegyek tövében. A Parlament utáni második legnagyobb budapesti épület és a benne lévő intézmény története izgalmas lenyomata az elmúlt két évszázad magyar és fővárosi történelmének – csak az a kérdés, mi lesz vele.
Márciusi séta 1848 nyomában Hermann Róberttel Sétára indulunk március 15. nyomában Hermann Róberttel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc avatott ismerőjével, történésszel természetesen a Nemzeti Múzeum kertjében találkozunk. Az egykori városfalon ugyan kívül, de a történések és a rájuk való emlékezés egyik legfontosabb gyújtópontjában állunk, innen indulunk felfedezőutunkra.
Bikapók, kökörcsin és gurgolya – Séta a Sas-hegyen Menedék a betontengerben – így hirdeti magát a XI. kerületi Sas-hegyi Látogatóközpont. Igazi felüdülés itt sétálni, és most tavasszal még egy különlegesen szép virágot is megfigyelhetünk a domboldalon. A jó idő beköszöntével március közepén újra indulnak a vezetett barangolások.
Régi idők fenyői – Mamutok Budakeszin Örökzöld óriásokat kerestem. Rájuk is bukkantam Budapest határán egy kicsit túl, Budakeszi szélén. Rejtélyes mamutfenyőpáros mered az égnek a település határában, élesen és fenségesen megkülönböztetve magukat a környező, fakó mezőtől. Nevezetes fák, 3. rész.
Újjáépítették a fasori református templom orgonáját Tizenhárom éven át folyó munka keretében építették újjá a budapesti fasori református templom orgonáját. „Az új orgonával gazdagodva, templomunk a hazai zenekultúra ápolásának és a zenés áhítatok új lehetőségeinek gyönyörű színhelyévé vált” – nyilatkozta Pálúr János orgonista.
A Duna fővárosai – Bécs, Budapest Bécs és Budapest történelmi jellegzetességeit és hasonlóságait mutatja be a Várkert Bazár legújabb fotókiállítása. A képpárok felidézik a XIX-XX. század fordulójának, a dualista monarchia időszakának évtizedeit, miliőit.
Nem engedtek az 56-ból Lassan egy hónapja újra jár az 56-os villamos, amely Buda egyik legrégebbi vonala: 1900 februárjában indult meg a vonalon az első villamos. Az új budai hálózat részeként Hűvösvölgytől Újbudán át immár Budafokig közlekedik a járat. De hogyan is alakult a sokat kanyargó villamos kanyargós története?
Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? I. Mivel ismét – sokadszorra az elmúlt évtizedek alatt – felmerült a közelmúltban a budapesti Déli pályaudvar bezárásának ötlete, annak jártunk utána, hogy miért épültek a mai helyükre a nagy fővárosi vasútállomások, és hogy milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút. Cikksorozatunk első része.
Újabb patinás hűvösvölgyi villa tűnhet el? Eldugott helyen fekvő, 120 éves, hamisítatlan hűvösvölgyi villaépületet hirdettek meg eladásra a minap. Hamarosan eldózerolható, hogy modern társasházat emeljenek a helyére?
Megújulhat végre a Citadella? Már jó száz éve le-le akarják bontani, de továbbra is velünk van, és se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk a Citadella épületét. A Gellért-hegy tetején álló erődítménybe vagy annak helyére már sokan sok mindent megálmodtak Széchenyitől Makoveczig, de most csak egy a biztos: egy megkopott turistacsapda hangulatát árasztja a hely. De most talán tényleg felújítják. Vagy sem.
Bethesda: 150 éves a református kórház Százötven éve alapította a Pesti Református Egyházközség Németajkú Leányegyháza a kalandos múltú Bethesda Kórházat. Járványok, világháborúk, rendszerváltások alakították a kórház sorsát, amely immár újra a régi gyökereire és szellemiségére támaszkodva szolgálja beteg embertársainkat.
Ybl összes: egy korszakos mester alkotásai Ybl Miklós. Egy név, akit azért elég sokan ismernek. Egy építész, akiről tudjuk, hogy azért alkotott egy pár fontos épületet. De ismerjük-e a valódi jelentőségét? Ezt ismerhetjük meg az Ybl összes című kötetből.
A másik Hauszmann Sok a kérdőjel a kormány által másfél éve bejelentett Nemzeti Hauszmann Terv körül, de egy eredménye már minden bizonnyal van a programnak: Hauszmann nevét közismertté tette. De melyik Hauszmann volt ő? Alajos vagy Sándor? Utánajártunk.
Az új Kalef: formálódik Buda új fókuszpontja Sorban adják át a gyalogosoknak a fontos budai csomópontként működő Széll Kálmán tér elkészült részeit: nemrég a kis házsor előtti járdát vehették birtokba az emberek. Annak jártunk utána, hogy miért alakult ilyenné az újjáépítés, miért nincs több zöldfelület, miért maradt meg a metrókijárat „legyezője”, és hogy milyen titkokat rejt a helyszín több száz éves története.
Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.