Buda és Pest lakosságát 155 éve, 1869 tavaszán egy teljesen új közlekedési eszköz tartotta lázban. Nem a lóvasútról van szó, hanem a velocipédről, azaz a ma ismert kerékpár dinoszauruszelődjéről, a hatalmas első kerékkel rendelkező, pedálos járműről.
A kerékpár őse a Drais-féle futógép, amelyet 1817-ben mutatott be Karl von Drais. A lábbal hajtott járműnél még nem pedállal a kereket forgatta a használó, hanem a földön lökte tovább magát. Már ez a jármű is egyfajta divat lett, de az igazi áttörést az hozta meg, amikor is a kereket – elsőként az első kereket – pedállal hajtották meg. A sebesség növeléséhez pedig kézenfekvőnek tűnt, hogy a kerékátmérőt kell növelni.
Így született meg az 1860-as évek közepén Franciaországban a velocipéd. Az új jármű, illetve hóbort 1869 tavaszán jelent meg Pest-Budán, és már 1869. április 25-én a Fővárosi Lapokban olvashatta az érdeklődő lakosság az alábbi újsághirdetést, amely szerint Pesten, a Dorottya utca 2. szám alatt meg lehet tanulni e jármű használatát:
„Tisztelettel értesítjük a t. közönséget, hogy ezen Párisban és minden nagyobb városban oly gyorsan átalánosan divat s használatba jött új járművek legjobb s legújabb nemeivel raktárunkat dúsan láttuk el, s kívánatra legnagyobb készséggel szolgálunk a velocipédek árjegyzékével, leírásával s használati utasításával azoknak, kik irásbelileg megrendelni óhajtják. Ezen új sportszer helybeli kedvelőinek pedig alkalmat nyújtunk vele közelebbről megismerkedni az által, hogy a város közelében, a régi német Színház udvarában, (bemenet a magyar király című szállodával szemközt) egy gymnase velocipéde, vagyis gyakorló tanodát nyitottunk, hol üzletünkben váltható bérleti jegyek mellett velocipédek gyakorlati használatában utasítást nyerhetnek. Ezen gyakorló tanodát a Pesten rövidebb ideig tartózkodó idegenek figyelmébe is ajánljuk.”
Valóban megjelentek Pesten is ezek a kétkerekűek, 1869. április 29-én az Eger című lap – ami ugye Eger város lapja volt – azt írta, hogy Pesten, azaz az ország fővárosában már nem ritkaság egy ilyen jármű. Igaz, a vidéki lap túlzott, mert biztos, hogy több velocipéd volt 1869-ben Budapesten, mint Egerben, de nem okoztak még forgalmi dugót, inkább csak ritkán fel-feltünedeztek az utcán.
Az új hóborthoz sokan kétkedve álltak, beszédes, hogy több magyar lap közölte egy bécsi orvos, nevezetesen Dr. Oppolzer professzor véleményét, amely szerint a velocipéd veszélyes – vélte a XIX. századi orvos–, mert a jármű hajtásához szükséges túlzott erőfeszítés hatására kialakuló ínrángás akár szívelégtelenséghez, és ezen keresztül akár halálhoz is vezethet.
A velocipéd nemcsak abban különbözött a mostani kerékpártól, hogy az első kereke nagy volt, és ezt kellett hajtani. A kerekein még tömör gumit használtak, nem létezett akkor még fúvott gumi, azaz rázott rendesen. Budapesten nem is terjedt el annyira ez a fajta kerékpár, pedig már 1869 végén ügyes kezű magyarok is alkottak ilyen járműveket, sőt már szabadalmat is kértek saját fejlesztésű velocipédekre, például 1869 májusában Habits János hangszerész. Sőt azt is vizsgálták, hogy az osztrák–magyar közös hadseregben volna-e értelme a futárokat velocipédre ültetni.
Azonban ennek ellenére Budapesten csak néhány tucat velocipédista volt az 1870-es években, bár az 1880-as években néhány magyar világrekordokkal hívta fel magára a figyelmet, például Phillipovich hat nap alatt jutott el Budapestről Párizsba.
A velocipédeket azonban rövid idő után felváltotta az a szerkezet, amit ma kerékpárnak ismerünk, ugyanis új találmányok, így az erős kerékpárlánc, a hidegen húzott acélcső vagy a fúvott kerék már egész más közlekedési élményt adott, és ezt a járművet ismerjük úgy, hogy kerékpár.
Érdekes egyébiránt a magyar kerékpár szó használata is, mert a velocipédnél egyes, 1869-es lapok még a forgony, gyorsony megnevezéssel próbálták magyarítani a jármű nevét. A kerékpár ugyanis eredetileg egész mást jelentett – és a mai napig is van ilyen jelentése – a vasúti járművek kerekét, azokat ugyanis eleve párban, tengelyre szerelve használják, és ezt nevezték, nevezik kerékpárnak.
A velocipéd vagy forgony vagy gyorsony tehát 1869-ben megjelent Budapesten, és mai utódai, a kerékpárok is itt vannak velünk, azaz immár 155 éve kerékpározhatunk, azaz sokkal régebben, mint például villamosozhatunk vagy autóbuszozhatunk, az autóról nem is beszélve.
Niytókép: Velocipédisták csoportképe Budapesten (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció