Budapest

200920_383510181_1337575720448753_6886290222363698701_n_1_.jpg A legmagyarabb Habsburg, avagy a vén Rákóczi – Új kiállítás a Várkert Bazárban A Várkapitányság idén ősszel is szabadtéri kiállítással teszi színesebbé az egyébként is csodálatos Várkert Bazárt. Ezúttal József nádor gazdag munkásságát ismerhetik meg az arra járók, különös tekintettel a Pest és Buda fejlesztése érdekében végzett tevékenységére. Ezért a fantasztikus fotókat is felvonultató tárlatért érdemes lesz felkeresni a helyszínt!
Zsolnay-kiállítás nyílt a szecessziós Kőrössy-villában Zsolnay-kiállítás nyílt Közép-Európa egyik legszebb szecessziós villájában a Városligeti fasorban. A Kőrössy Albert Kálmán építész által saját maga számára tervezett, néhány éve felújított épület most kiállítóközpontként nyitotta meg kapuit. A tárlaton a Zsolnay-gyár aranykorának mintegy ötszáz kerámiája látható, valamint több ismert festőművész alkotása is megtekinthető.
Fáklyás felvonulással fogadták a fiatalok Deák Ferencet Pesten Deák Ferenc 1841-ben részt vett a büntetőtörvény tervezetének kidolgozásában, ezért Pestre költözött, és közel két évig tartózkodott folyamatosan a fővárosban. Számos olyan helyszíne van Pest-Budának, ahol a haza bölcse ekkoriban rendszeresen megfordult.
Felújították a Jáki kápolnát a Városligetben A honfoglalás 1000 éves évfordulójára, az 1896-os millenniumi kiállításra készült el a Városligetben az építészeti örökséget bemutató történelmi főcsoport pavilonegyüttese, amelyet Alpár Ignác tervezett. Látványos sikert aratott, így később tartós anyagokból újra felépítettek. A Vajdahunyadvárként ismert épületegyüttes része a most felújított Jáki kápolna, amelyet 1915-ben szenteltek fel.
Négy évig keresték, 170 éve hozták vissza Budára az elásott Szent Koronát Hatalmas ünnepség keretében érkezett vissza Budára 1853. szeptember 15–16-án a Szent Korona, majd egy rövid bécsi kitérő után szeptember 21-én végre a Várban, a számára kialakított szobában elhelyezték. A koronát Szemere Bertalan és társai rejtették el 1849 nyarán, mielőtt elmenekültek volna az országból, hogy ne kerüljön a megszállókhoz.
Rangos nemzetközi díjat nyert a Pénzmúzeum A European Museum Academy fődíját nyerte el a Széll Kálmán téren található Pénzmúzeum, ezzel magyar intézmény először kapta meg a rangos nemzetközi elismerést. A Sándy Gyula tervei szerint 1926-ban megépült egykori Postapalota épületében működő Pénzmúzeum eddig több mint 135 ezer látogatót fogadott.
Ötven éve tiltották ki az autókat a Margit-szigetről Budapesten az 1970-es évek elején szinte mindenhova be lehetett hajtani autóval, hiszen a gyalogosutcákat nem ismerték. A Margit-sziget sem volt kivétel ez alól, a kipufogógáz bűzétől fuldokoltak az emberek és a növények. Ám ötven évvel ezelőtt új forgalmi rendet vezettek be a szigeten, és korlátozták a személyautók forgalmát.
Felavatták Zichy Mihály felújított síremlékét a Fiumei úti sírkertben A magyar képzőművészet kiemelkedő alkotója volt Zichy Mihály, a rajzolófejedelem. Bár évtizedeken át távol élt hazájától, a Fiumei úti sírkertben, a Deák-mauzóleumhoz vezető díszsoron temették el. A most felújított síremlékének mellszobrát Stróbl Alajos készítette.
Egy Horánszky utcai lakás padlója alól kerültek elő Tornyai János festményei Tornyai János festőművész az alföldi művészcsoport meghatározó egyéniségeként élete nagy részét Hódmezővásárhelyen töltötte, ahol a szegény emberek életét, valamint a végtelen síkságot realista stílusú zsáner- és tájképeken mutatta be. Ötvenkét éves korában, 1921-ben mégis Budapestre költözött. Termékeny időszak következett ekkor, a rengeteg festménynek azonban alkotójuk 1936. szeptember 20-án bekövetkezett halála után évtizedekre nyoma veszett.
Megnézhetjük maketten is, milyen lesz az Igazságügyi Palota és az Agrárminisztérium épülete Eredeti állapotuknak megfelelően állítják helyre a Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota és a Bukovics Gyula tervezte Agrárminisztérium épületét a Kossuth téren, mindkét rekonstrukció jelenleg is folyamatban van. Mától a helyszínen tekinthető meg a két épület makettje, amelyeken láthatjuk, miben változik a két palota a helyreállítás után.
Átadták a felújított Hild teret a Belvárosban Megújult a belvárosi Hild tér, amelyen közösségi teret és parkot alakítottak ki, és készült egy új tematikus játszótér is. A területen 13 új fát ültettek el, köztük több nagy méretű, 20-25 éves, 15-20 méter magas egyedet, de a park új cserjékkel, évelő növényekkel is gazdagodott.
Az államosításkor kerültek Klösz György fotói a levéltárba A Klösz György és fia által alapított fényképészeti vállalatot 1948-ban államosították, ezt követően került a levéltárba az az általa készített 1100 fotó, amely Budapestet és a főváros eseményeit örökítette meg. Ez is elhangzott a Fiumei úti sírkertben a fotográfus síremlékénél, amelyet halálának 110. évfordulója alkalmából újítottak fel.
Megnyílt a látványsétány az Aquincumi Múzeum előtt Elkészült a Szentendrei úti látványsétány az Aquincumi Múzeum előtt, aki pedig belép az intézmény kapuján, a római katonasághoz köthető régészeti leleteket is megismerheti a múzeum most kialakított új kiállítási terében.
Féltestvérek voltak, egyszerre építettek palotát: Széchenyi és Zichy grófok a Duna-parton Ma már csak régi fényképeken láthatjuk a Lánchídtól délre felépült egykori főúri palotasort a budai Duna-parton. Grófok és bárók építkeztek itt, hogy gondoskodjanak a királyi palotához méltóképpen illeszkedő környezet kialakításáról. Széchenyi Béla és Zichy Rudolf palotáit 140 évvel ezelőtt kezdték el építeni.
A város hangjai – Beszélgetések Budapestről A városegyesítés 150. évfordulója alkalmából beszélgetéssorozat indul a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban Budapestről. A városfejlesztéssel kapcsolatos tervek mellett szó lesz arról, kik költöztek a fővárosba a városegyesítés korában, téma lesz a lakhatás, a személyes emlékek, de megjelenik a város fényképeken is.
Sétányt neveztek el Kopp Máriáról a Normafánál Átadták a Kopp Mária sétányt, amelyet a Normafánál, a XII. kerületi Eötvös út forgalomtól elzárt szakaszán alakítottak ki. Az eseményen felavatták a 2012-ben elhunyt neves orvos, pszichológus emléktábláját, illetve a Normafa családi pihenőpadját, valamint elültették a magyar családok fáját is.
Ilyen volt a régi város – Klösz György Budapestet bemutató fotóiból nyílik szabadtéri kiállítás Különleges helyszínen, a Fiumei úti sírkertben nyílik kiállítás Klösz György Budapestet bemutató korabeli fotóiból a fényképész halálának 110. és Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából. A szabadtéri tárlat a Klösz György síremléke melletti területen kereshető fel szeptember 14-től.
Különleges épületek nyílnak meg a hétvégén a Kulturális Örökség Napjain Hétvégén olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a Belügyminisztérium Széchenyi téri székházába, a Fővárosi Törvényszék és az Országos Mentőszolgálat Markó utcai épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.
Egyetemi épület készült a Z generációnak Átadták a Budapesti Gazdasági Egyetem 6,3 milliárd forint állami forrásból felépült új, multifunkcionális hallgatói centrumát. A felsőoktatási intézmény zuglói telephelyén található épület a XXI. századi igényeknek megfelelően készült el.
Bejártuk a felújított Lánchidat, és több apró változást tapasztaltunk A napokban bejártuk a nemrég felújított Lánchidat, és számos kisebb-nagyobb változást találtunk a korábbi állapothoz képest. Több régi díszítőelem is visszakerült az átkelőre, amelyek azelőtt hiányoztak, és ismét láthatjuk a pesti hídfők oroszlánjainak talapzatán az újonnan elkészült Széchenyi-címert és Sina-címert.
Átadták a Testnevelési Egyetem Csörsz utcai új sportközpontját A napokban hivatalosan is átadták a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem új sportközpontját a XII. kerületi Csörsz utcában. A létesítményt az atlétikai világbajnokságra készülő sportolók már használták augusztusban, szeptember elejétől pedig az egyetemisták vehették birtokba.
Átadták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új épületét A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új hírközléstechnikai épületegyüttese a XIII. kerületi Visegrádi utcában épült fel. Az itt kialakított mérőlaborok a hírközlési eszközökben és szolgáltatásokban zavart okozó berendezések kiszűrését szolgálják, ezért az új létesítmény a tudományos és a mindennapi életben is kiemelt helyet foglal el.
Egy XXI. századi iskola – Ilyen lett az újjászületett Jedlik Ányos Gimnázium Átadták a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium felújított és kibővített épületét. Az ország egyik legmodernebb iskolájában színháztermet, sportcsarnokot, szaktantermeket, könyvtárat, központi aulát és kápolnát is kialakítottak.
Vetítővásznon a főváros műemlékei – Egy 100 évvel ezelőtti előadás-sorozat története Budapest már csak méreténél fogva is az ország legtöbb műemlékkel rendelkező városa, de nem volt ez mindig így. A XIX. század második felében még szinte csak a középkori épületek érdemelték ki ezt a rangot, amelyből a fővárosban meglehetősen kevés van. A XX. század elejétől kezdett változni a helyzet, a figyelem pedig a trianoni katasztrófa után terelődött igazán Budapest régi építményeire. Száz évvel ezelőtt egy nagy hatású előadás-sorozatot is tartottak a témában.
Széchenyi István 175 éve hagyta el végleg Pest-Budát Egy lefüggönyözött hintóban hagyta el végleg a magyar fővárost Széchenyi István 1848. szeptember 5-én, hogy a Bécs melletti Döblingbe távozzon, és élete hátralévő tizenkét évét az ottani elmegyógyintézetben töltse el. A drámai döntés 175. évfordulóján összefoglaltuk, mit adott Pest-Budának a legnagyobb magyar.
Deák Ferenc és Pest kapcsolata az 1820–1830-as években A Szent István alapította magyar állam önállóságának elvesztését a mohácsi csatavesztéshez vagy Buda 1541-es elestéhez szokás kötni. Az önállóság korlátozott mértékű visszanyerését pedig az 1867-es kiegyezés hozta el, melynek létrejöttében Deák Ferenc elévülhetetlen szerepet játszott. A haza bölcsének fél évszázados pest-budai tartózkodása az 1820-as években kezdődött.
Aki az Országos Műszaki Múzeumot alapította: 100 éve született Szabadváry Ferenc tudománytörténész Szappangyáros család leszármazottakként, „osztályidegenként” lett egy országos múzeum alapítója, a tudománytörténet jeles művelője, akit csak megkésve ismertek el. 100 éve született Szabadváry Ferenc.
Az égbe törő ívek mestere – 100 éve hunyt el Hofhauser Antal Hofhauser Antal építészként egy olyan korban alkotott, amelyben gombamód létesültek újabb és újabb épületek. E hatalmas versenyben mégis sikerült olyan műveket létrehoznia, amelyek egyszerre feleltek meg a közízlésnek, bizonyos jellegzetességeikkel mégis kitűntek a tömegből, és árulkodtak tervezőjük kilétéről. Ennek ellenére nevét ma már kevesen ismerik, halálának centenáriuma azonban remek alkalmat kínál munkásságának újrafelfedezésére.
Új út a Duna-parton: harmincéves a 6-os út bevezető szakasza Egy főút bevezető szakasza ritkán izgalmas, ám 30 évvel ezelőtt a 6-os út új nyomvonalat kapott Budapesten belül. Az új út a Duna-parton fut végig, ami Dél-Buda közlekedésének egy rendkívül fontos elemét változtatta meg.
Gyárépület helyén lakóházak – 90 éve bontották el a Pesti Molnárok és Sütők Malmát a Boráros térnél Mostanában, amikor alig van olyan budapesti városrész, ahol ipari terület vagy gyár helyén ne hatalmas irodaházak és tíz emeletnél is magasabb lakóparkok épülnének, érdekes és tanulságos megtekinteni azokat a lakótömböket, melyek lassan száz éve épültek fel a korábbi gyárak helyén. A Pesti Molnárok és Sütők Malmát 155 éve alapították, 1933-ban bontották el, teret engedve a korszerűnek számító építészeti megoldásoknak, melynek eredménye a városszövet megújulása lett.

További cikkeink