Budapest

Aki vonatra ültette az országot – Sokat köszönhet Budapest a 175 éve született Baross Gábornak Meg lehet kilenc év alatt változtatni egy országot? Átalakítani a közlekedést, a hírközlést, kiépíteni egy kikötőt, rendezni egy nemzetközi vízi utat és egyben megerősíteni Budapest központi szerepét? A 175 éve született Vasminiszternek, Baross Gábornak sikerült. Egy végzetes megfázás szakította meg rövid életét, de hatalmas öröksége ma is meghatározza a hazai közlekedést.

A Lánchíd kandeláberei – Mára csak négy lámpaoszlop maradt meg 1849-ből A napokban volt hír, hogy elárvereznek 14 kandelábert a Lánchíd lámpái közül. A híd lámpáit a közel 175 éves története alatt sokszor cserélték, és nem mindig voltak egyformák. Nézzük meg, hogyan alakult a kandeláberek története!

Megnyílt a budai Várban Karakas pasa tornya A Budavári Palotanegyedben, a Csikós-udvar északi végében álló Karakas pasa tornya kívül-belül megújult, a nagyközönség számára most először megnyitották. Az épületben információs pontot, kávézót és ajándékboltot alakítottak ki.

A csendes rokon – 140 éve született Lechner Loránd A magyar építészettörténetben a Lechner név szinte egyet jelent az aktív közéleti szerepléssel: Lechner Ödön a dualizmus utolsó három évtizedében, unokaöccse, Lechner Jenő pedig a XX. század első felében hangoztatta szakmai elképzeléseit a különböző fórumokon. Jenő öccse, az éppen száznegyven éve született Lechner Loránd kevésbé kereste az ilyen lehetőségeket, a csendesebb természet azonban nem jelentette a tehetség hiányát: beszéltek helyette zseniális tervei és épületei.

Emlékérmén a Magyar Nemzeti Levéltár Az önálló magyar levéltár létrehozását elrendelő törvény elfogadásának 300. évfordulója, valamint a budavári levéltári palota felépítésének 100. évfordulója alkalmából emlékérméket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Az érmék egyik oldalán az országláda látható, amelyben egykor az okiratokat őrizték, a másik oldalán a Pecz Samu tervezte központi levéltár épülete jelenik meg.

Megnyíltak a Redoute termei a jeles esemény előtt 1848-ban, de az épületnek már egy éve sem volt hátra Az 1848-as júniusi választások után, július 5-én nyílt meg az első népképviseleti országgyűlés Pesten, a mai Vigadó elődjében, a pesti Redoute épületében. Budának kettő, Pestnek öt mandátum jutott a napra pontosan 175 éve összeült új parlamentben, amelynek Kossuth Lajos és Vörösmarty Mihály is tagja lett. Ekkor még senki sem gondolt rá, hogy a Pollack Mihály tervezte, Duna-parti klasszicista palotának egy év múlva már hűlt helye lesz.

Elárverezik a Lánchíd kandelábereit Elektronikus árverésen értékesíti a Lánchíd tizennégy kandeláberét Budapest Főváros Önkormányzata. Az árverési hirdetményt a Fővárosi Vagyonkezelő honlapján tették közzé, a legdrágább kandeláber 1,1 millió forint plusz áfa induló áron szerepel az árverési tételek között.

Európa legjobb turisztikai fejlesztése – Újabb díj a Liget Budapestnek A Városliget megújítása, amely az elmúlt években több nemzetközi elismerést kapott, a napokban újabb díjat nyert. Ezúttal Európa legjobb turisztikai fejlesztésének választották az utazás, az idegenforgalom és a vendéglátás területén működő vállalkozások tevékenységét értékelő International Travel Awards díjátadóján, Dubaiban.

Új szabadidőparkot adtak át a csepeli ifjúsági tábor helyén Az egykori ifjúsági tábor átépítésével és felújításával új szabadidőparkot alakítottak ki Csepelen, a Kis-Duna mellett. A 4,5 hektáros Hollandi úti területre korábban lakóparkot, majd szállodákat terveztek, de végül köztulajdonban maradt és megszépült: az elavult pavilonokat elbontották, új szállásépületet emeltek, zöld felületeket, sétányokat, sportpályákat létesítettek. A szabadidőközpontot Kolonics Györgyről nevezték el.

Országrészeket köt össze, de nem volt hírértéke a vasúti híd helyreállításának Budapest és az ország egyik legfontosabb hídja a Rákóczi híd melletti Összekötő vasúti híd. A mai hídszerkezet már a hatodik, mivel 2021–2022-ben új hidat, valójában három új hidat építettek a régiek helyére. A régi is két híd volt egymás mellett, hiszen mind a két akkori vágánynak külön szerkezet épült 70 évvel ezelőtt.

A Batthyány-kormány tagjainak lakásai – Így éltek az ország vezetői 1848-ban Amikor az 1848-as tavaszi események hatására Pest-Budán néhány héten belül megkezdték működésüket az újonnan alakult minisztériumok, olyan neves személyiségek kaptak lehetőséget az ország ügyeinek irányítására, akiket ma is a leghíresebb magyarok közé sorolunk. De hol laktak ők? Melyik utcában volt Batthyány Lajos, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József otthona? Felkereshetjük-e 175 évvel ezelőtti lakásaikat a mai Budapesten?

Már kétszáz híres ember síremlékéhez navigál a FiumeiGuide A modern kori Magyarország szabadtéri történelemkönyve a Fiumei úti sírkert, ahol a legnagyobb magyarok sírjai, mauzóleumai kereshetők fel. Pár éve már nem csak idegenvezetők kíséretében ismerkedhetünk meg a síremlékekkel, de saját sétáink során is, ha letöltjük a FuimeiGuide mobilalkalmazást. Az új fejlesztéseknek köszönhetően mostantól immár kétszáz híres ember sírját kereshetjük fel a segítségével, sőt 27 tematikus séta közül is választhatunk, a síremlékeknél pedig QR-kód segítségével olvashatunk ismertetéseket az ott nyugvókról.

Így dőlt el Budapest jövője – Új hidakról döntöttek Hosszú évek vitáit zárta le az a 130 évvel ezelőtti döntés, amely kimondta, hogy milyen hidak épüljenek Budapesten, meghatározva a magyar főváros további fejlesztésének lehetőségeit. Hatására teljesen megváltozott, átalakult a belváros, és egy teljesen új városrész jött létre.

Állványok között az északi szárny: olyan lesz a Budavári Palota, mint Hauszmann idejében A Budavári Palota Szent György tér felőli, északi szárnyának helyreállítási munkáiban újabb fejlemény, hogy immár a Hunyadi udvar felőli oldalon is dolgoznak a szakemberek. A palotát az eredeti állapotában állítják helyre, így az 1960-as évek hozzáépítését elbontják, az építési törmeléket elszállítják. Nemrég a palota eredeti homlokzati vakolatának egy darabját is megtalálták, ez segíti majd a hiteles rekonstrukciót.

Velocipéd, tricikli, bicikli: kerékpár-kiállítás nyílt az Északi Járműjavítóban Nosztalgiavillamossal is érkezhetnek a látogatók az Északi Járműjavítóba a Múzeumok éjszakáján, ahol a kerékpározás történetével ismerkedhetnek meg a velocipédtől a csúcskategóriás versenybicikliig. A tegnap nyílt kiállításon magángyűjtemények különleges darabjai is láthatók. Megtekinthető a Weiss Manfréd által gyártott Pálma, a magyar diplomamunkaként készült összecsuktató Félegyházi, az egyedi tervezésű Dózsa, de speciális célokra átalakított járművekkel is megismerkedhetünk.

Budapest közlekedésének történetét mutatják be A Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban új kiállításon mutatják be az elmúlt másfél évszázad fővárosi közösségi közlekedésének történetét. A tárlat felidézi az újításokat, a különböző közlekedési eszközök megjelenését, a legmeghatározóbb járműveket. A 150 év jelképesen 150 tárgyi emléken, illetve ezek mellett fotókon, filmeken kel életre. A Múzeumok éjszakáján éjfélig várják a látogatókat.

A Lánchíd díszkivilágításának története A napokban adták át a Lánchíd új, modern, energiatakarékos díszkivilágítását, amely új köntösben mutatja meg a világ egyik legszebb hídját. Megfelelő díszkivilágítása 86 éve állítja újra és újra kihívások elé a szakembereket, akik e feladatot az évtizedek alatt több-kevesebb sikerrel oldották meg.

Séta a múltban és a jelenben: megismerhetjük a Hegyvidék főutcáját Mostantól olyan helytörténeti sétát tehetünk a Hegyvidék főutcáján, a Böszörményi úton, amelynek során oszlopokra helyezett QR-kódok beolvasásával ismerhetjük meg a környék múltját. Épületekről, vendéglátóhelyekről, valamint az egykor itt élő emberekről találhatunk érdekes történeteket, leírásokat, láthatunk képeket, filmrészleteket a séta tizenegy megállójában.

Három új gyalogosátkelő kialakítását kezdték el a Nyugati térnél Három új gyalogosátkelő épül a Nyugati térnél. A tervek szerint a Nagykörúttal párhuzamosan a Bajcsy-Zsilinszky utat és a Váci utat, valamint a Szent István körutat keresztezve jelzőlámpás, hangjelzéssel kiegészített zebrák lesznek nyár végére.

Főpróba a Lánchídon – Már augusztusban átkelhetnek rajta a gyalogosok A Lánchíd felújítása nyáron befejeződik, elkezdődött a műszaki átvételi eljárás. Gyalog várhatóan már augusztusban át lehet kelni a Lánchíd két oldalán végigfutó járdákon. Az új rekonstruált, valamint a régi restaurált kandeláberekből álló közvilágítás megújult, a díszvilágítást energiatakarékos rendszer váltotta fel.

Egy királyi útvonal – A Palota út és környékének története A Budavári Királyi Palota bővítése a XIX. század utolsó két évtizedének egyik legnagyobb szabású, városképi jelentőségű fejlesztése volt Budapesten. A hosszú ideig méltatlan állapotban tengődő terület új fényét azzal tudták teljessé tenni, hogy az oda vezető útvonalat is kényelmesebbé, a helyszínhez méltóan alakították. De az úton nemcsak hintók közlekedtek, hanem az építőanyagot szállító kocsik is: ez valójában az előfeltétele volt az egész építkezésnek. Nemrégiben munkálatok kezdődtek a Palota úton, ennek apropóján és a Nemzeti Hauszmann Program környező fejlesztéseihez kapcsolódóan megemlékezünk a Palota út történetéről.

Az Epreskert beépítési terve – Többszintes épületek övezték volna a parkot Terézváros egyik üde színfoltja az Epreskert, melynek fái jótékonyan javítják a sűrűn beépített környék hangulatát. Néhány pavilon ugyan betolakodott a kerítésen belülre, de azok harmonikus összhangban állnak a romantikus parkkal. Az 1940-as évek elején mégis felmerült az ötlet, hogy nagyobb épületeket helyeznek ide. A drasztikus beavatkozást a szükség diktálta volna, de az szerencsére nem volt olyan mérvű, hogy meg is valósuljanak a tervek.

Egy budapesti evezősverseny a múltból – Még a házak teteje is tele volt nézőkkel Hatalmas tömeg kísérte figyelemmel azt az evezősversenyt, amelyet 1863. június 8-án rendeztek a Margit-sziget és a Lánchíd között. De mi volt az oka, hogy ilyen óriási érdeklődést keltett egy sportesemény, hogy nemcsak a Duna két partja telt meg nézőkkel, hanem a környező házak teteje is?

A budai Várba költözik a Honvédelmi Minisztérium Történelmi helyére költözik Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum korábbi, Kapisztrán téri épületébe helyezik a minisztérium vezetésének egyes szervezeti egységeit. A múzeum és gyűjteménye a Bálnában, illetve Székesfehérváron kap helyet. A Hadtörténelmi Levéltár a továbbiakban is változatlanul az eredeti helyén működik.

Az utolsó erős várak – Sándy Gyula kései templomtervei Sándy Gyula a XX. század első felének egyik legtermékenyebb építésze volt, nevéhez az 1920-as évektől főleg evangélikus templomok fűződtek. A több tucat megvalósult épülete mellett nagyon sok maradt sajnos papíron is, különösen a kései alkotó korszakban. Az 1953. június 12-én elhunyt építészre halálának 70. évfordulóján az utolsó templomterveivel emlékezünk.

Akiket nem lehetett megtörni – Az új zugligeti szobrok üzenete Négy jelentős személyiség szobrát avatták fel a héten a XII. kerületi Zugligetben, a Szent Család parkban. Mind a négyen sziklaszilárdan kitartottak hitük és meggyőződésük mellett. Életük, példamutatásuk, áldozatuk arra figyelmeztet, hogy erkölcsi kötelességünk kiállni az értékeinkért – hangzott el az új zugligeti szobrok avatásán.

Várja az olvasókat a Pestbuda kiadója is az Ünnepi Könyvhéten! A Pestbuda várostörténeti magazin kiadója, a Látóhatár Kiadó is részt vesz az idei Ünnepi Könyvhéten. Kiadónk nevéhez olyan rangos könyvek megjelentetése fűződik, mint az Ybl Miklós minden, ma is álló épületét fotókon is bemutató Ybl összes vagy a Lechner Ödön teljes életművét bemutató Lechner összes című kötetek. E két neves építész budapesti alkotásait az ország legjelentősebb épületei között tartjuk számon.

Az utolsó lóvasút Budapesten A lóvasút megjelenése 1866-ban jelentős előrelépést hozott a városi közlekedésben. Ám viszonylag rövid életű volt, alig 21 évig tekintették korszerűnek. Mindössze 32 évig közlekedett Budapesten, hiszen az utolsó, valóban tömegközlekedési célokat szolgáló szerelvény 125 évvel ezelőtt, 1898 júniusában állt le.

Megvédenék a régi üzletek, kávéházak kulturális értékeit Elindult a Védett üzleteink program, amelynek célja a régi üzletek, szállodák és vendéglátóhelyek kulturális értékeinek megőrzése és védelme. A védett üzletek pontos földrajzi helye, az adott cég története és néhány archív fénykép virtuálisan is megtekinthető a vendéglátóipari múzeum honlapján.