Golyóstollat mindenki használ. Egyszerű, nem hagy pacát. A XX. század elején sok feltaláló gondolkodott arról, hogyan lehet az addigi töltőtollakat leváltani, egy jobb, kényelmesebb írószert kialakítani. Azt, hogy ezt valamiféle görgővel oldják meg, nem volt titok. Azonban működő golyóstollat sokáig nem tudtak megalkotni, amíg nem jelentkezett két feltaláló, Bíró László és Goy Andor, akik megfelelő tintával és egy egyszerű szerkezettel megoldották, hogy a golyó a toll végén csak a papíron hagyjon nyomot, és amikor nem írnak vele, a tinta ne szivárogjon. Az a XX. századi magyar történelem tragédiája, hogy Bíró Lászlónak származása miatt Argentínába kellett menekülnie, míg feltalálótársát, Goy Andort a szovjet megszállás nyomán kiépülő szocialista rendszer forgatta ki mindenéből.
Bíró László József Budapesten, Terézvárosban született pont 125 éve, akkor még Schweiger László József néven. A család a Nagymező utca 29. alatt élt. Bíró nemcsak a golyóstollat alkotta meg, hihetetlenül aktív és színes személyiség volt, hisz foglalkozott hipnózissal, autóversenyzéssel vagy festészettel is.
Bírónak valahogy mindig volt pénze, elsőként vámügyintézőként szerzett sok pénz, autót vásárolt, versenyző lett, saját bevallása szerint ekkor feltalált egy automata sebességváltót, amelyet az amerikai GM vállalat vett meg úgy, hogy öt éven át havi száz dollárt fizetett Bírónak, csak azért, hogy a találmányát ne dobja piacra, ugyanis ekkor a GM már kész volt a saját automata sebességváltójával.
Bíró ezután foglalkozott festészettel, képeit a Nemzeti Szalon is kiállította, majd újságírónak állt, szerkesztője volt a Hongrie – Magyarország – Hungary című művészeti folyóiratnak, illetve később az Előre című lap munkatársa lett, azaz munkaeszköze volt a toll, és az akkori töltőtollal messze nem volt megelégedve. Az 1930-as években kezdett a golyóstoll iránt érdeklődni. Újságíróként sokat járt nyomdákba, és itt a rotációs hengerek működését megfigyelve kezdett el gondolkodni a megoldáson.
Ahogy írtuk, magát a rendszert nem ő találta ki, sokan szabadalmaztattak hasonló elven működő szerkezetet, ám ezek a napi használatban valójában semennyire nem működtek. A kész golyóstollat egy 1938-as cseh találmány továbbfejlesztésével alkotta meg Bíró, a nagy találmány valójában a megfelelő tinta alkalmazása volt, azaz nem a korábban a tollakban használt tintát használta, de a végleges formulát csak már Argentínában, vegyész testvérével közösen alkotta meg.
A golyóstoll fejlesztésében társa volt György nevű testvére, illetve Goy Andor, aki akkor az egyik legnagyobb írógépgyár, a Wanderer Werke Continental magyarországi képviseletének volt a tulajdonosa, valamint Kovalszky István. A golyóstoll pontos megalkotásáról számos beszámoló olvasható, azonban Goy mást mondott interjúiban, mint amit Bíró írt meg önéletrajzi könyvében, ezért a pontos történet ma már nehezen kideríthető. Az tény, hogy a golyóstoll-szabadalmat itthon 1938. április 25-én csak Bíró László kapta meg.
Bíró és Goy útjai 1938 végén elváltak, Bíró 1938. december 31-én Párizsba utazott, majd innen Argentínába, míg Goy Magyarországon folytatta a golyóstoll tökéletesítését. Bíró egy véletlen szerencsének köszönhetően került Argentínába. Még 1937-ben Szlovéniában járt, és egy Rogaška Slatina-i szállóban a saját golyóstoll-prototípusával töltötte ki a bejelentőlapot, amire felfigyelt egy másik ott lévő úriember, beszélgetni kezdtek, és az úr adott neki egy névjegyet. A beszélgetőtárs nem volt más, mint Agustín P. Justo, Argentína akkori elnöke. E névjegy pedig nagyon sokat ért egy argentin vízum megszerzésénél.
A Bíró-féle golyóstollat végül 1943-ban Argentínában jegyezték be. Argentínában Bíró László születésnapja az „Argentin Feltalálók Napja”. Itthon azonban sokáig elfeledték, és bár önéletrajza 1975-ben itthon is megjelent, a Magyar Életrajzi Lexikon 1981-es kiadásában nem is szerepelt a neve…
Nyitókép: Bíró László fotója
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció