Budapest

199264_fortepan_82379.jpg Kórház és szegényház is volt a 225 éve épült Rókus Pest legrégebbi, ma is működő kórháza a mai Rákóczi út mentén álló Rókus Kórház, amely 225 éve nyitotta meg kapuit. A telken egykor járványkórház állt, amelyben a pestises betegeket különítették el. Ennek helyére épült fel 1798-ban az új intézmény, amely kezdetben nem csupán a kórházi kezelésre szoruló betegeket látta el, de szegényházként is működött.
Felavatták Tamási Áron szobrát a XII. kerületben Szobrot állítottak Tamási Áron írónak Budapesten, a Kiss János altábornagy utcában. Az Ábel-trilógia szerzője a székelyföldi Farkaslakán született 1897-ben, Erdélyben vált híres íróvá, 1944-ben költözött Budapestre. Több mint húsz évig, a haláláig élt a XII. kerületben, ahol május 26-án avatták fel egész alakos szobrát, Matl Péter alkotását.
Élelem Budapestnek – Hetvenöt éve jött létre a Közért vállalat Budapesten a második világégés utáni években olyan mértéket öltött az élelmiszerhiány, hogy a fővárosiak az értéktárgyaikat összeszedve vidékre utaztak, hogy azokért élelmet szerezzenek. Éveken át virágzott a feketepiac és a cserekereskedelem. Az ellátás megszervezése érdekében hozták létre a Közért vállalatot 75 évvel ezelőtt, amely ugyan már megszűnt, de a neve köznevesült: ma is sokan közértnek hívják az élelmiszerboltokat.
Örökségünk, Budapest: várostörténeti kiállítás nyílt a FSZEK-ben A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár várostörténeti kiállítása elsősorban a Budapest Gyűjtemény archív dokumentumaira és egy jelenkori fotósorozatra építve mutatja be Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évtizedeit. A tárlat anyagát 21 tablón mozaikszerűen, tematikus kollázsokba rendezve, rövid szövegekkel ellátva helyezték el.
Bezárt a Hadtörténeti Múzeum a budai Várban Bezárta kapuit a Hadtörténeti Múzeum Kapisztrán téri épülete a budavári klasszicista palotában, amely az egykori Ferdinánd laktanya átalakításával lett a hadtörténeti intézet és múzeum otthona, már nem fogadnak látogatókat. A levéltár és a könyvtár egyelőre az épületben marad, a múzeum helyét pedig a Honvédelmi Minisztérium foglalja el. A hadtörténeti kiállítást Székesfehérvárra költöztetik.
Elkészült a II. kerületi Kapás utcai rendelőintézet felújításának első üteme A II. kerületi, Kapás utcai szakrendelő felújításának első üteme befejeződött, ennek során a Medgyaszay István által tervezett és 1937-ben épült rendelő földszintjének alaprajzát módosították, korszerű betegfogadó teret alakítottak ki. Akadálymentesített bejáratot és új liftet építettek, az épület utcafrontja is megszépült.
Isten ostora az Attila úton – Grandiózus emlékmű foglalta volna el a Vérmezőt Attila hun király megkerülhetetlen alakja az európai történelemnek és a hun–magyar rokonság hívei szerint népünkhöz is szorosan kapcsolódik. Szobra azonban még a húszas évek végén sem állt az országban, a hiány pótlására ezért 1929 májusában – 94 évvel ezelőtt – nagyszabású tervet készítettek, mely a Vérmező jelentős részét elfoglalta volna.
Átadták a Thurzó parkot Újlipótvárosban Egy korábbi parkoló helyén alakították ki a csaknem ötezer négyzetméteres új közparkot a XIII. kerületben. A Thurzó park nagy részét növények borítják, 77 fát, 3 ezer kisebb cserjét, sok virágot és díszfüvet is ültettek. Függőágyakat, padokat, napozóágyakat és piknikasztalokat is elhelyeztek a pihenőparkban.
A Corvin Áruház újjászületése: ismét palota lett a konzervdobozból Egykor elegáns üzletház volt, amelyet megnyitásakor palotának neveztek, majd hűtőháznak, konzervdoboznak, alumíniumkasztninak csúfolt, tucat nagyáruházzá vált a Corvin a Blaha Lujza téren. Évtizedes „bedobozolás” után lassan-lassan visszanyeri régi fényét, a tervek szerint nyár végén fejeződik be a felújítása.
Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal a Főkert Parkokba és fasorokba több mint hatszáz új fát telepítettek a Főkert munkatársai tavasszal, a Népligetbe, a Feneketlen-tó mellé, a Pünkösdfürdő parkba és a Gesztenyéskertbe a fiatal csemeték mellett huszonöt évesnél idősebb fákat is ültettek. A fővárosi erdők kilencszáz erdészeti facsemetével gazdagodtak.
A kilencven éve lebontott Tabánra emlékezünk – Nem épült fel a helyére tervezett modern város A főváros egyik legrégebb óta lakott budai városrészét, a Tabánt az évszázadok során sokszor érték különböző sorscsapások, de a területen mindig új élet fakadt. Az utolsó, XX. századi városrendezést azonban nem élte túl. A Tabán ma a főváros belső részének egyik legnagyobb zöld felülete, amelyre senki nem akar építkezni.
Archív fotókat várnak a Budavári Palotáról Az egykori uralkodói palota hamarosan visszakapja századfordulós homlokzatát és tetődíszeit. A pontos újratervezéshez szükség van korabeli fényképekre, hiszen több esetben a mesterek kisebb-nagyobb módosításokkal valósították meg az eredeti terveket. Az eddig összegyűjtött képek mellé most magánszemélyektől is vár archív fotókat a Várkapitányság, hogy a palotát hitelesen lehessen helyreállítani.
Átadták a felújított Lehel téri és Nagyvárad téri metróállomást A Nagyvárad téri és Lehel téri állomások mai ünnepélyes átadásával befejeződött a 3-as metróvonal 2017-ben kezdődött felújítása. Mától a szerelvények a teljes vonalon közlekednek, és az összes állomáson megállnak, amelyek mindegyike akadálymentesített.
A szerelem hozta Budapestre – Kilencven éve hunyt el Krúdy Gyula Krúdy Gyula a XIX. század végén érkezett az akkor rohamosan fejlődő Budapestre. Lenyűgözte őt az ezredévi kiállítás, a kávéházak, szerkesztőségek, szállodák, színházak világa. Csodálta a várost: a nyüzsgését, új épületeit, a modernségét. Albérletekben, szállodákban lakott, majd a Margit-szigeten élt, utolsó éveit pedig Óbudán töltötte. Életének színtereit a műveiből is megismerhetjük: írásaiban különös hangulatú képet festett a fővárosról és a lakóiról. A kilencven éve elhunyt Krúdy Gyula kedves budapesti helyeire látogattunk el.
Jankovics Marcellnak állít emléket a Nemzeti Kulturális Alap székházának tűzfalfestménye Jankovics Marcell emblematikus mesefigurája, a Fehérlófia színes grafikája díszíti májustól a Nemzeti Kulturális Alap Gyulai Pál utca 13. szám alatti székházának tűzfalát. A Kossuth-díjas rajzfilmrendező kétszer is az NKA elnöke volt, irányítása alatt az idén 30 éves szervezet a kultúratámogatás egyik legfontosabb szervezetévé vált.
Már-már műalkotás a Nagyvárad téri metrómegálló a BKV szerint Öt és fél év után, néhány napon belül befejeződik a 3-as metróvonal felújítása. A két utolsóként felújított állomás, a Lehel tér és a Nagyvárad tér május 22-én, hétfőn kapcsolódik be az utasforgalomba. Az érdeklődők azonban már most megtudhatják, milyen látvány fogadja majd őket, bepillantást nyerhetnek a műszaki és a kényelmi megoldásokba is.
„Itt dobog egész Budapest szíve” – Kilencven éve állították fel a Harminckettesek emlékművét Budapest VIII. kerületében, a József körút és a Baross utca találkozásánál fekszik egy tér, amely 1933. május 14. óta a Harminckettesek tere nevet viseli. A tér a XIX. században keletkezett a környező terület felparcellázása során, a Nagykörút és a Baross utca kialakításakor, de 1933 előtt nem volt külön neve, és a Baross utcához tartozónak számozták az itt sorakozó épületeket.
Magyar gyártású 112 éves villamosok kerültek a Közlekedési Múzeumba Magyar gyárakban készült 1911-ben az a két villamos, amelyeket forgalomból való kivonásuk után, 1983 és 2023 között a Libegő alsó végállomásánál láthatott bárki, aki arra járt. Az egyikben büfé működött, a másik az itteni kemping recepciójaként szolgált. A járműmatuzsálemeket a XII. kerületi Zugligeti útról az új Közlekedési Múzeum területére, az Északi Járműjavítóba szállították, ahol felújítás után kiállítják őket.
Egy megrendítő történet a városegyesítés évéből Hatalmas vasúti baleset volt Budapesten 150 évvel ezelőtt, a városegyesítés évében. Sok tanulságot lehetett levonni a történtekből a vasúti üzem biztonságossá tételéről. Akkoriban a vasúttársaságoknak nem volt kártérítési felelősségük az utasok felé, erről csak egy évvel a baleset után fogadtak el egy törvényt.
Régészeti feltárás kezdődik mától a budavári Szent György téren A Budavári Palotanegyedben a Szent György tér rendezésének előkészítéseként mától régészeti feltárásokat végeznek, amelyek várhatóan a nyár végéig tartanak. A Várhegynek ezen a részén a második világháború óta nem volt hasonló mértékű feltárás, így a szakemberek sok fontos leletre számítanak.
Világosság a tudományok szentélyében – 88 éve alakították át az ELTE központját A belvárosi Egyetem téren a névadó intézmény központi épülete 1900-ban épült neobarokk stílusban, belsejét viszont gazdag, szecesszióba hajló díszítés borította. A szemet gyönyörködtető kialakítás azonban nem volt tekintettel a használhatóságra, amit harminc évvel később már nagyon zavarónak ítéltek. Az egyetem fennállásának 300. évfordulójára ezért modernizálták, és 1935. május 12-én ünnepélyes keretek között át is adták.
A Fiumei úti sírkertbe érkezett a Petőfi-busz A fővárosban először a Fiumei úti sírkertben látogatható a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából útjára indított Petőfi-busz. A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben alakította ki a mozgó tárlatot, amely az 1823-ban született költő karakterét és életművének kiemelkedő alkotásait mutatja be.
A Tabán krónikásai voltak A Tabán 1933-ban kezdődő lebontása meghatározó dátum a városrész történetében. De fontos dátum ez két olyan személy esetében is, akik a Tabán krónikásai voltak. Az egyiküknek ekkor ért véget, a másikuknak ekkor kezdődött a művészi pályája.
Nyáron kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítása Hamarosan megkezdődik az alapításának 200. évfordulójára készülő Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téri székházának felújítása. Az első ütemben rendbe hozzák a tetőt, korszerűsítik és restaurálják az ablakokat, felújítják a dísztermet, a képtárat, a kiállítótereket. A Friedrich August Stüler tervezte, 1865-ben elkészült neoreneszánsz palota előtti teret a jubileumi évre, 2025-re szeretnék átalakíttatni.
Embermentők parkja lett egy XIII. kerületi közterület Ünnepélyesen felavatták az Embermentők parkját a XIII. kerületben, a Pozsonyi úti református templom melletti területen. Az újlipótvárosi parkban 2020-ban állítottak emlékművet az embermentők tiszteletére.
Felavatták Munkácsy Mihály megújult síremlékét Átadták Munkácsy Mihály felújított síremlékét a Fiumei úti sírkertben. Telcs Ede alkotását magánadományból állították helyre, a környezetét a Nemzeti Örökség Intézete hozatta rendbe. Az államilag védett síremlékeket folyamatosan újítják fel a Nemzeti Sírkertben.
Simándy-épület néven nyílt meg az Opera felújított üzemháza Megnyílt a Magyar Állami Operaház felújított üzemháza a VI. kerületi Hajós utcában Simándy-épület néven. Az intézményt az ország egyik legjelentősebb operaénekeséről, Simándy Józsefről nevezték el. A 13 szintes épület belső újraépítése az Operaház 2017–2022-es rekonstrukciójának részeként valósult meg.
Aki elsőként javasolt lánchidat Buda és Pest közé A Buda és Pest közé építendő híd a XIX. század elején nagyban foglalkoztatta a mérnököket. Sok terv született, de egy sem volt megépíthető. Ám 200 évvel ezelőtt Baritz György mérnök olyan hídszerkezetet javasolt, amely akkor viszonylag új megoldásnak számított: úgy vélte, láncokra függesztett állandó híddal kellene összekötni a két várost.
Magyar autóbuszok Budapest utcán – Így fejlődött a főváros közlekedése A budapesti autóbusz-közlekedésben 1928 tavasza fontos fordulópontot jelentett. Ekkor rendelt meg a főváros száz új buszt, mégpedig magyar vállalattól, a MÁVAG-tól, és ugyanekkor döntötték el, hogy a rossz emlékű piros színt elvetve kék színűek legyenek a budapesti autóbuszok.
A Bécsi kapu őrének tervezője – 110 éve hunyt el Kallina Mór A budavári Bécsi kapu téren minden az erőt hivatott kifejezni: a kapu vastag falai és az Országos Levéltár neoromán stílusa is védelmet sugároznak, a bejárattal szemben őrködő evangélikus templomon pedig szavakba is öntötték: Erős vár a mi Istenünk! Ez utóbbi a hitbeli rendíthetetlenséget jelenti, maga az épület kecses tornyával és neobarokk stílusával inkább tervezőjének, az éppen 110 éve elhunyt Kallina Mórnak a gazdag fantáziáját fejezi ki.

További cikkeink