Olyan vállalkozás indult 1894. augusztus 13-án Budapesten, amely addig a világon szinte páratlan volt. Elektromos hajtású, föld alatt vezetett városi vasút kivitelezése kezdődött meg a főváros közepén, az Andrássy út alatt. A munka sürgős volt, mert azt a tervezett Ezredévi Kiállítás nyitására be kellett fejezni, az elképzelhetetlen volt, hogy a király és a méltóságok 1896 tavaszán, a kiállítás nyitásakor, az Andrássy úton és a Városligetben munkagödröket kerülgessenek.
Miért volt ennyire fontos akkor elkezdeni a munkát, miért nem várták meg az ünnepségek végét, hogy azután nyugodtan, szép lassan építsék meg a vonalat? Egyáltalán, miért kellett elásni a vonalat, miért nem a felszín felett vezették?
A második kérdésre egyszerűbb válaszolni, nem volt elég széles az út. Másrészt se a kormányzat, se a város vezetése nem akart vasutat látni a felszínen, mert nemcsak nem volt elég hely, de úgy vélték, hogy a lóvasút vagy a villamos elcsúfítaná az utat. Éppen ezért már 1882-ben lesöpörte a minisztérium azt a javaslatot, hogy lóvasutat építsenek a Sugárúton. Bő egy évtizeddel később a BKVT és a BVVV, azaz a két konkurens villamosvállalat közösen javasolt villamosvonalat ide. Mivel akkor a budapesti villamosok jellemzően alsóvezetékkel épültek, azaz az áramszedő egy föld alatti harmadik sínből kapta az áramot, oszlopok és felsővezetékek sem zavarták volna a látványt, és bár ezt az 1893-as javaslatot a fővárosi tanács elfogadta, de a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elvetette. Az ügy a belügyminiszter elé került, de ahogy a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének 1895. évi első számában A budapesti földalatti villamos vasút című tanulmány írja (érdekesség, hogy szerzőként csak „W” jelzéssel jelent meg a tanulmány):
„A belügyminiszter 1893. évi július hó 26-án kelt leiratával az útszínben tervezett villamos vasút eszméjét elvetette, megokolván ezt azzal, hogy az Andrássy útnak már eredetileg olyan rendeltetést szántak, mely a közúti vasútat nem tűri meg. Ettől az eredeti állásponttól való eltérés csakis érezhető szükség esetén történhetnék, csakhogy ilyen ez idő szerint nem forog fenn. Az az ok, hogy a vasút a közönségnek a városligetbe való szállítására kell, figyelembe nem vehető, mert a közönségnek e célra több más vonal áll rendelkezésére. Ha pedig a városliget felé szükség volna még egy közúti vasútra, nincs megokolva ennek az Andrássy-úton való vezetése.”
Valóban sok módon lehetett eljutni a Városligetbe, hisz omnibuszok jártak a Király utcán és a Sugárúton is, valamint a Podmaniczky úton is közlekedett villamos, amely befordult a Hősök teréig, és a Városliget környékén is számos más villamos és omnibusz közlekedett.
Ennek az Andrássy úton vezetett vonalnak viszont eleve az lett volna a szerepe, hogy a belvárosból a kiállítás közepébe hozza a látogatókat. A probléma megoldását a Magyar Géniusz című folyóirat 1896. április 19-i száma így írta le:
„Az időközönkint meg-megújult vég nélkül való tárgyalások egyetlen pozitív eredményét Hieronymi Károly volt belügyminiszter jelentette ki a nála járt közlekedési vállalatok egy küldöttsége előtt. Ezen kijelentés szerint az Andrássy út testén való vasútépítés eszméjét mindenkorra elejtettnek kellett tekinteni. Szerencsére a kijelentés nem lepte meg a küldöttség tagjait, Balázs Mórt, Jellinek Henriket és Hűvös Józsefet, annál kevésbé, mert Balázs Mór egyszerűen a zsebébe nyúlt és átadta a miniszternek a földalatti vasút már teljesen kész és minden részében gyönyörűen kidolgozott tervezetét.”
A bemutatott tervek olyan részletesek voltak, hogy az 1894. január 22-én beadott előterjesztés nyomán 8 hónap alatt lezajlottak a fővárosi bizottsági tárgyalások, a Közmunkatanács is rábólintott, május 15-én megtörtént a közigazgatási bejárás, és augusztus 9-én ki is adták az engedélyokiratot.
Mivel a kivitelezéssel sem lehetett sokat várni, pár nap múlva, 1894. augusztus 13-án el is kezdődött a munka, azaz ki kellett ásni a teljes vonalon a gödröt, mert ezt a vonalat ásták, és nem bányászati módszerekkel építették, legalábbis a Hősök teréig (mert onnan a nyitott pályán futott a vasút), majd elkészíteni a vasbeton alagutat, az állomásokat, a vasúti pályát, és le kellett gyártani a különlegesen alacsony kocsikat. Az alagút nem spórolásból lett alacsony, annak ugyanis el kellett férnie a Nagykörút főgyűjtőcsatornája felett.
A földalatti vasutat 1896. május 2-án Ferenc József jelenlétében át is adták, és a király kegyesen megengedte, hogy a vasút a nevét vegye fel.
Nyitókép: Az alagút építése az Andrássy úton (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció