Mi lehet a közös a nagykovácsi családi ház, a BGE Központi Könyvtár és Hallgatói Központ, valamint a balatonfüredi Ófaluban épült társasház között? A szakmai zsűri szerint az Év háza díjat elnyerő épületektől elvárt magas építészeti minőség mellett a környezetükre gyakorolt jobbító hatás. Az elismerés idei nyerteseit szeptember 18-án mutatták be – olvasható az evhaza.hu honlapon.
Közlik azt is, hogy idén összesen 47 épületet neveztek építészeik a családi ház, középület és társasház kategóriában: 22 középület, 20 családi ház és 5 társasház került a szakemberekből álló zsűri asztalára. A pályázatot évről évre a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége szakmai védnökségével írják ki, fenntartását pedig az építőipar legnagyobb gyártóinak együttműködése és támogatása teszi lehetővé.
Noll Tamás, az Év háza pályázat zsűrijének elnöke köszöntőbeszédében megemlítette, hogy számos olyan épület, amely az elmúlt években a független Év háza pályázaton díjazott lett, más hazai vagy akár nemzetközi megmérettetésen is elismerést szerzett azóta, így bizonyítva a több évtizede működő pályázat zsűrijének helyes értékítéletét.
A szakmai grémium úgy ítélte meg 2024-ben, hogy a középületek közül Gereben Péter és Marián Balázs építészek munkája, a BGE Központi Könyvtár és Hallgatói Központ volt az, amely egyszerűnek látszó eszközökkel mégis a legmagasabb színvonalon járult hozzá környezete jobbá tételéhez, a legjobb középületért járó díjat az épület tervezéséért ítélte oda a neves zsűri – olvasható az evhaza.hu honlapon.
A BGE Központi Könyvtár és Hallgatói Központ épületének értékelését a zsűri képviseletében Bordás Péter, Ybl-díjjal kitüntetett építész mondta el az eseményen. „Ahogy az épület elkezdett szerkezetében megjelenni, ami a legőszintébb formája egy építészeti koncepciónak, arányok és formák, visszafogottság, léptékhelyesség kezdett el kirajzolódni. Jól jött a rakodások által megnyert pár extra perc a menetidőben, amikor jobban szemügyre lehetett venni, mi készül. A formálódó épületszárny nagyvonalú nyitottsága arra sarkallt, hogy a mellettem ülő 10 éves fiamat építészetre tanítsam. Gereben Péter és Marián Balázs kipótolta a hiányt, jobbá tette az épített környezetet. Egyszerűnek látszó eszközöket választottak, mint arányosság, kompozíció, fény és árnyék.”
Az Év háza pályázaton különdíjat vett át Kokas László és Lukács Péter a Walter Rózsi-villa helyreállításáért. Az épület eredeti építész tervezője Fischer József, statikus tervezője felesége, Pécsi Eszter. Az 1936-ban, fél év alatt felépült villa a kor modernista építészeti törekvéseinek értékes példája. Az igényes épületet az 1950-es években, a szocialista belügy kórházává történt átalakítás erősen megviselte. A kor magas színvonalát képviselő nyílászárói, beépített bútorai és berendezései, burkolatai nagyrészt megsemmisültek, az épületet átalakították.
„A helyreállítás tervezője alapos, tudományos munkával feltárta a megmaradt dokumentumokat, amelyek támpontot adhattak a részletes műemléki helyreállításhoz. A tervezés során az energiahatékonyság és az akadálymentesítés követelményeire is figyelemmel kellett lennie. A betervezett, jó minőségű, ezért mindössze 5 cm vastagságú homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró szerkezeteket nem eltorzító háromrétegű üvegezés következtében szinte észrevétlen ez a többlet beavatkozás és az alárendelt helyiségek felhasználásával a lift elhelyezése is sikeresnek mondható. Az épület földszintjén, a garázs és más mellékhelységek összenyitásával ideális elhelyezést kaptak a múzeum közösségi létesítményei. Nagyvonalú a látogatók érkeztetésének a műemléki elveket nem sértő, elegáns megvalósítása. Az eredetileg megépült, de elpusztult épületrészek, mint a teraszról a kertbe vezető lépcső, a tetőterasz és a felvezető csigalépcső, az üvegezett szerkezetek és a belső berendezések helyreállítása példamutató igényességű tervezői (és kivitelezői) munka” – olvasható a méltatásban.
A helyreállított villa, egyúttal a Magyar Építészeti Múzeum épületegyüttesének első megvalósult végleges beruházása, a múzeum további fejlesztéseihez mérceként szolgál. A felsorolt értékekre tekinttel a helyreállítás tervezőit a zsűri különdíjjal jutalmazta.
Családi ház kategóriában a fődíjat idén Földes László és Nusszer Diána kapta egy téglaburkolatos, magas építészeti és lakóminőséget képviselő családi ház tervezéséért.
Szoják Balázs, az Év háza díj alapító kurátora az idei, családi ház kategóriában, a független zsűri által fődíjjal jutalmazott családi házról mondott értékelésében így fogalmazott: „Mondhatom – a sok éves zsűrizésem alatt összességében kevés rokonszenvesebb családi házat láttam, mint Földes Lászlóék új, nagykovácsi épülete. Az elegáns távolságtartás és a befogadó melegség viszonya, a műszerrel mérhető racionalitás és realitás, az egyszerű, mégis magas színvonalú funkcionalitás, az ötletesség mellett jól nyomon követhető következetesség és a mindehhez csatarendbe állított anyagok és szerkezetek kiemelkedő építészeti és lakóminőséget eredményeztek.”
Az idén másodszor a zsűri elé kerülő társasházak közül a legjobbnak a balatonfüredi Ófaluban épült társasházegyüttes bizonyult, így Varga Tamás DLA vehette át a pályázat főtámogatói különdíját. Krähling János, Ybl-díjjal kitüntetett építész méltatásában kiemelte: „Varga Tamás balatonfüredi társasházegyüttese a mai Magyarország társasház-építészetében különleges minőséget képvisel. A Hild-díjjal kitüntetett város Ófalu településrészének, a mai városközpontnak fejlesztéséhez példaszerűen járul hozzá. Az új beépítés a füredi településszövet történeti hagyományát is követve alkot a mai igényeknek megfelelő magas színvonalú, térkapcsolataiban választékos és összetett köztérstruktúrát.”
Az Év háza pályázaton a támogatói különdíjak odaítéléséről is a zsűri döntött – ezúttal is négy ilyen díj talált gazdára. Fajcsák Dénes és Fábián Gábor noszvaji családi háza a Magyar Építész Kamara szakmai különdíját nyerte el, Lukács István, Vikár András, Gál Árpád és Bencsik Tamás munkája, a Balatonfüredi Modern Műtár a Magyar Építőművészek Szövetségének szakmai különdíját kapta, Sztranyák Gergely és Sztranyák Veronika pécsi családi háza a Terrán támogatói különdíját érdemelte ki, és a már említett budapesti Walter Rózsi-villa, Kokas László és Lukács Péter munkája a Meva támogatói különdíjával jutalmazták.
A szervezők ezúttal is kikérték a nagyközönség véleményét, az internetes közönségszavazáson középület kategóriában a közönség a Zsuppányi Gyula, Fülöp Tibor, Madár Ivett és Benkő Diána által tervezett zalaegerszegi Gébárti-tónál lévő Fehér Hattyú Bisztrót választotta a legjobbnak, családi ház kategóriában Nánási Sándor és Horváth Ferenc szolnoki családi háza bizonyult a legnépszerűbbnek. Társasház kategóriában pedig a Szepesi János által tervezett balatonakarattyai villapark kapta a legtöbb voksot.
A példamutató építészeti teljesítményeket értékelő Év háza bírálóbizottságában a hazai építészet legfontosabb szakmai szervezeteinek képviselői mellett minden évben meghívást kapnak az előző években Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is. A zsűri elnöki posztját Noll Tamás, Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építész Kamara egykori elnöke tölti be jelenleg. További társelnökök Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az Év háza pályázat elnöki tisztét 4 évig ellátó szakember, valamint dr. Hajnóczi Péter DLA, a Magyar Építész Kamara elnöke, Nagy Csaba Ybl- és Prima Primissima díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj alapító kurátora. A zsűri szakértő tagjai Tóth Balázs, okleveles építész, az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. szabványügyi és képzési témavezetője, valamint dr. Tóth Elek, a BME címzetes egyetemi tanára, Álmosi Árpád, okleveles építészmérnök, a Magyar Építőművészek Szövetségének delegáltja, illetve a 2023-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek: Bordás Péter, Dénes György és Krähling János.
Forrás: evhaza.hu
Nyitókép: Az Év háza 2024 középület fődíjat a BGE Központi Könyvtár és Hallgatói Központ kapta (Fotó: evhaza.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció