Feltárul a modern építészet világa – Bejártuk a Walter Rózsi-villát

A cikk angol nyelvű változata: The world of modern architecture is revealed - PestBuda visited the Walter Rózsi Villa

Írta: Bodó Péter

2022. május 31. 9:00

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítási épülete tulajdonképpen önmagában is egy kiállítási tárgy. Az intézménynek több mint fél évszázados fennállása óta még nem volt saját kiállítótere, most viszont egy igazán autentikust kapott: egy modern villát, amelyben a látogatók nemcsak a faliszövegekből és képekből nyerhetnek információt erről a stílusról, hanem a térben is érzékelhetik annak jellegzetességeit.

A Bajza utca elején a környezetéből kitűnve szinte világít a nemrégiben átadott Walter Rózsi-villa. Pedig néhány évvel ezelőtt még ez is csak egy szürke épület volt: hosszú ideig a Belügyminisztérium Központi Kórházhoz tartozott, mely óvodaként és gyermekorvosi rendelőként hasznosította és alaposan át is építtette. A kórház 2009-ben költözött ki belőle, ezt követően pedig az egykor csodálatos villa állapota rohamosan romlani kezdett.

Az épület a felújítás előtt (Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Fotó: Hack Róbert)

Egy 2017-es kormányhatározattal csillant meg a reménysugár, hogy sorsa jobbra fordulhat: a következő évben a Magyar Művészeti Akadémiához csatolt Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kapta meg, az egykori kórház többi épületével együtt. A Magyar Építészeti Múzeumot 1968-ban alapították, de saját kiállítóteremmel ez idáig nem rendelkezett, így valóságos ünnep volt számukra az épület átadása. Készültek is rá, a helyreállítás kezdetétől Villanaplót vezettek, amelyben bemutatták a leendő kiállítóhelyük történetét, a kutatás módszereit, a friss eredményeket, illetve a munkálatokkal kapcsolatos érdekességeket.

A villa belső tere a felújítás közben (Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Fotó: Hack Róbert)

A kutatásokban segítségükre volt a két világháború közötti sajtó is – az 1936-ban emelt villát szinte mindenhol csak az operaénekes villájaként említették. Ez indította a Múzeumot arra, hogy az új épületnek a Walter Rózsi-villa nevet adják. Kétségtelen, hogy ő volt a család leghíresebb tagja, de itt lakott még a férj, Radó Géza textilkereskedő, a Latin–Magyar Bank vezérigazgatója és Marika lányuk is. Bár valójában egy reprezentatív épületről van szó, ami nem csak hármójuknak épült: négyszintes, 260 négyzetméter alapterületű, melyhez még pince és tetőterasz is tartozik.

A villáról készített makett is megtekinthető a múzeumban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A tervezéssel a modern építészet egyik hazai úttörőjét, Fischer Józsefet bízták meg, aki a munkálatokba bevonta feleségét, Pécsi Esztert is – ő ugyanis statikus volt, az ország első mérnöknője. Gyorsan dolgoztak: 1936 első két hónapjában elkészítették a terveket, amelyek alapján a nyár végére fel is épült a ház. Elveikhez híven itt is a modern építészet előírásait követték, melynek lényege, hogy jól használható épületek szülessenek, méghozzá olcsón.

Eredendően szociális célkitűzései voltak a modern mozgalomnak: az Európában az I. világháború után égetővé váló lakáshiányt minél hatékonyabban kezelni. Ebből következett, hogy az esztétikája és térhasználata is különbözött az addig megszokott épületektől: díszítetlen, fehér falak, vízszintes tájolású szalagablakok, a funkcióhoz igazított alaprajz (és nem fordítva, mint korábban), lábakra állított homlokzat és lapos tető voltak a jellemzői.

Fischer József és Pécsi Eszter munka közben, 1930-as évek (Forrás: Szabóné Fischer Zsuzsanna, memmdk.hu)

Ezek mind érvényesültek is a villán, és a mostani helyreállításnak köszönhetően újra láthatóvá is váltak. Az épület visszakapta eredeti beosztását: a pincében és a földszinten kiszolgálóhelyiségek találhatók, az első emelet volt a társasági élet helyszíne, amely tágas étkezőt, szalont és teraszt foglalt magába.

A második emeletet viszont már csak a család használta: külön szobája volt Marikának, a férjnek és a feleségnek is. Kialakítottak persze fürdőszobát és gardróbot is, a lapos tetőt pedig napozóteraszként is lehetett használni – igaz oda csak egy szűk csigalépcső vezet fel. Mégis érdemes oda felmenni, hiszen csodálatos látvány tárul a szem elé: a Városligeti fasor mindkét temploma új nézőpontból figyelhető meg. Utólag, a világháborúra készülve egy légoltalmi pincét is beépítettek a villába.

Kilátás a tetőteraszról, a háttérben a Városligeti fasori református templom, jobb szélen Kokas László építész (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A helyreállítás viszont már a kiállítások céljára készült, tehát a helyiségek nem kapták vissza eredeti funkciójukat. A múzeum első állandó tárlatát, mely a Színtér és lakótér – Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945 címet viseli, mégis úgy rendezték be, hogy az eredeti használatot is ismerteti: a gyerekszobában ismerhetjük meg például a korszak játékait, a férj szobájában a munka világát – itt a Fischer házaspár építészi munkásságát mutatják be –, Walter Rózsiéban pedig a korabeli komfortot. A szalonban előadótermet rendeztek be, az étkező pedig fogadások számára is kitűnő.

Walter Rózsi egykori szobája (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Előadóterem az egykori szalonban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A múzeum munkatársai – többek között Ritoók Pál főmuzeológus, Sebestyén Ágnes Anna és Magyaróvári Fanni – a kiállításon kívül az épület felújításához is fontos kutatásokat végeztek. A már említett sajtótermékeken kívül számos archív fotót is tanulmányoztak, amelyek szintén sok hasznos információval szolgáltak az eredeti állapotokról. Kokas László építésztől pedig a kivitelezéssel kapcsolatos műhelytitkokat ismerhettünk meg.

Míg a Fischer házaspár bő fél év alatt megtervezte és felépítette a villát, a helyreállítása összesen mintegy három évbe telt. Mégis megérte a hosszabb idő, hiszen így számos eredeti épületelem maradhatott a helyén, melyeknek restaurátorok adták vissza a régi fényét. Ilyen például az első emeletre vezető kőlépcső vagy az a diófa korlát, amelyet a másodikra fellépcsőzve foghatunk. A helyiségek többségében korabeli lámpák függnek a mennyezetről, melyek – bár eredetileg nem ide készültek – változatos kialakításukkal a kor sokszínűségéről is mesélnek.

A második emeletre vezető lépcső (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A Walter Rózsi-villába ellátogatni tehát nagyszerű élmény lehet: a modern építészet kedvelőinek magáért az épületért, de a kiállítások bárki számára érdekesen mutatják be a két világháború közötti mindennapi életet is.

A nyitóképen: A villa homlokzata a kert felől (Fotó: Nyirő Simon/MMA)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó