Hétgyermekes családban látta meg a napvilágot Pécsi Eszter 1898. március 8-án. Apja Pollák Mór lisztkereskedő volt, anyja Szántó (Schäfer) Sarolta háztartásbeli. A család 1900-ban változtatta meg a vezetéknevét. Annak ellenére, hogy viszonylagos szűkösségben éltek, a szülők taníttatták gyermekeiket, és közülük többen diplomát is szereztek. Eszter két lánytestvére orvos lett, egy másik tanárnő, egy bátyja pedig építészmérnök.

Pécsi Eszter diplomáját a Magyar Királyi József Műegyetem adta ki 1920-ban

Hazánkban az idő tájt nők még nem tanulhattak a műszaki egyetemen, így az építészet iránt érdeklődő Eszter a Berlini Műszaki Egyetemre (Technische Hochschule in Berlin-Charlottenburg) iratkozott be, és itt tanult 1915 és 1919 között. A Királyi József Műegyetemre csupán 1918-tól vettek fel nőket is, ekkor Eszter hazatért, és már Pesten fejezte be tanulmányait. Mérnöki (ma építőmérnöki) oklevelét 1920. március 8-án vehette át.

Pécsi Eszter kamaraigazolványa (Forrás: bme.hu)

Pécsi Eszter számos kortársával ellentétben – akik férjhezmenetelüket követően felhagytak tanult hivatásukkal – nem tűnt el a mérnöki pályáról. Diplomázása után Guth Árpád és Gergely Jenő mérnökirodája szerződtette, ahol vezető tervező lett. Férjével, Fischer József (1901–1995) építőművésszel hamarosan a hazai modern építészet meghatározó alakjaivá váltak, 1930-ban saját irodát nyitottak.

A pesterzsébeti piacépület statikáját 1925-ben tervezte (Forrás: Pesterzsébeti Múzeum)

Pécsi Eszter munkái közül ebben az időben kiemelhetjük az 1925-ben jegyzett pesterzsébeti vásárcsarnok statikáját (építész Vermes József) , vagy a Margit-szigetre megálmodott Nemzeti Sportuszoda csuklós vasbeton íveit. Ez a 14 méter belmagasságú uszoda volt akkoriban hazánk első és Európa legnagyobb fedett uszodája, melyben öt darab, 31 méter fesztávú vasbeton tartó biztosítja a medence fedését. Hajós Alfréd így jellemezte az uszoda vasbeton íveit, melyeket Pécsi tervezett: „Rendkívül impozáns és lenyűgöző hatást gyakorol a szemlélőre a hatalmas vasbetonívekkel áthidalt nagy csarnok, ezek az ívek minden közbenső támasz nélkül ívelik át a széles tért”.

A Hajós Alfréd Sportuszoda statikáját ugyancsak Pécsi Eszter tervezte (Forrás: Fortepan/Képszám: 58265)

Pécsi Eszter a nőkérdés ügyeiben is aktív volt. 1928-ban megalapította az első magyarországi nőklubot, a Dolgozó Nők Clubját (DNC). A Friss Újság 1928-ban „férfipályán” dolgozó nőket kérdezett. Pécsi a következőket nyilatkozta: „Nemcsak a gyerek az álmom […] hidakat, vasutakat, országutakat szeretnék teremteni!”

Az OTI Fiumei úti baleseti kórházának épülete, amely átadásakor a Magdolna Baleseti Kórház nevet viselte (Forrás: bme.hu)

Pécsi Eszter eredeti szerkezeti megoldásait láthatjuk a főváros első acélszerkezetű magasházaként 1937–40 között épült Fiumei úti baleseti kórház (átadásakor a Magdolna Baleseti Kórház), a Kútvölgyi úti kórház, valamint több modern villa szerkezeti tervében.

A Szépvölgyi úti  Hoffmann-villa terveit Fischer József és Pécsi Eszter 1935-ben készítette (Forrás: Tér és Forma, 1935. évi 1. szám)

Férje munkáiban rendszeres ő volt a statikus tervező. Így az 1935-ös szépvölgyi úti Hoffmann-villa, a Walter Rózsi operaénekesnőnek épített Bajza utcai villa (1936), a II., Baba utcai Járitz-villa vagy a rózsadombi Rassay-villa (1941) esetében is. 

Walter Rózsi villája a Bajza utcában, ma a Magyar Művészeti Akadémia épülete (Forrás: walterrozsivilla.hu) 

Miután Pécsi Eszter részt vett a CIAM (Congres Internationaux d'Architecture Moderne) magyar csoportjának a munkájában, így a tagok által tervezett villák, társasházak statikusa is ő lett. A kor építészei közül együtt dolgozott egyebek közt Molnár Farkassal, Ligeti Pállal, a Nay és Strausz építészirodával, Falus Lajossal, Hübner Tiborral és idősebb Janáky Istvánnal, Bauer Emillel, Körmendy Nándorral, Major Mátéval, Kósa Zoltánnal.

A Fischer József tervezte Rassay-villa (Forrás: Tér és Forma, 1942. évi 7. szám)

Kellemes életképet kapunk a mérnöknőről a Tér és Forma tolmácsolásában: „Óbuda villanegyedében lakik férjével, Fischer József építésszel és fiaival az egyetlen magyar statikusnő: Pécsi Eszter. Bauhaus stílusban épült kis villájukból reggelenkint sportautóján robog be Budapestre, persze, ő maga vezeti az autót. Egyik épülettől robog a másikhoz, tárgyal, figyel, ellenőriz, vitatkozik. A munkások már nem is csodálkoznak azon, hogy valami bajuszos, szemüveges férfi helyett egy rokonszenves arcú, fiatal hölgy a »statikus Pécsi«."

A II. világháborút követően is számos megbízást kapott, ugyanis a sérült épületek felülvizsgálatában vett részt, de a Nemzeti Színház tetőzetének megerősítését is ő végezte. 1949-től a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodájának (KGMTI) dolgozott, itt később statikus főmérnök lett. A MÁVAG kovácsoló műhelyének statikáját ekkor tervezte.

Pécsi Esztert 1957-ben elbocsátották a vállalattól. Vélhetően azért, mert részt vett a vállalati forradalmi bizottságban, valamint férjének az 1956-ban, az újjáalakult szociáldemokrata pártban betöltött szerepe miatt. Ezt követően elhagyta Magyarországot. Előbb egy esztendőre Bécsbe utazott, ahol a Krapfenbauer építésziroda foglalkoztatta. A bécsi Operaház mellett lévő első, belvárosi többemeletes parkolóház statikáját tervezte. 1958-ban aztán New Yorkba utazott ott élő fiához.

Férjével, Fischer Józseffel (Forrás: bme.hu)

A pályáját szenvedélyesen szerető Pécsi közel hatvanévesen az USA-ban is ismert szakemberré vált: egy mérnökirodában kapott állást, majd Breuer Marcellal, a világhírű magyar építész-formatervezővel dolgozott. Később az egyik legrangosabb amerikai építésziroda, a SOM (Skidmore, Owings and Merrill) ajánlott fel számára munkát. A Columbia Egyetem két toronyházának és a Hotel Americanának a statikai terveit is ő jegyezte. Pályája felfelé ívelt, mi sem mutatja jobban, mint hogy 1965-ben megkapta Az év legjobb statikusa díjat.

Fischer József 1964-ben követte feleségét az Egyesült Államokba, ő ápolta Pécsi Esztert a súlyos agyvérzése után. Az első magyar mérnöknő 1975. május 4-én New Yorkban hunyt el, hamvait hazahozták és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az első, nő számára kiadott mérnöki oklevél 100. évfordulóján, 2020 márciusában termet neveztek el róla.

Nyitókép: Pécsi Eszter munka közben (Forrás: bme.hu)