Budapest

200608_klosz_gyorgy_kiallitas_fiumei_1_.jpg Ilyen volt a régi város – Klösz György Budapestet bemutató fotóiból nyílik szabadtéri kiállítás Különleges helyszínen, a Fiumei úti sírkertben nyílik kiállítás Klösz György Budapestet bemutató korabeli fotóiból a fényképész halálának 110. és Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából. A szabadtéri tárlat a Klösz György síremléke melletti területen kereshető fel szeptember 14-től.
Különleges épületek nyílnak meg a hétvégén a Kulturális Örökség Napjain Hétvégén olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a Belügyminisztérium Széchenyi téri székházába, a Fővárosi Törvényszék és az Országos Mentőszolgálat Markó utcai épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.
Egyetemi épület készült a Z generációnak Átadták a Budapesti Gazdasági Egyetem 6,3 milliárd forint állami forrásból felépült új, multifunkcionális hallgatói centrumát. A felsőoktatási intézmény zuglói telephelyén található épület a XXI. századi igényeknek megfelelően készült el.
Bejártuk a felújított Lánchidat, és több apró változást tapasztaltunk A napokban bejártuk a nemrég felújított Lánchidat, és számos kisebb-nagyobb változást találtunk a korábbi állapothoz képest. Több régi díszítőelem is visszakerült az átkelőre, amelyek azelőtt hiányoztak, és ismét láthatjuk a pesti hídfők oroszlánjainak talapzatán az újonnan elkészült Széchenyi-címert és Sina-címert.
Átadták a Testnevelési Egyetem Csörsz utcai új sportközpontját A napokban hivatalosan is átadták a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem új sportközpontját a XII. kerületi Csörsz utcában. A létesítményt az atlétikai világbajnokságra készülő sportolók már használták augusztusban, szeptember elejétől pedig az egyetemisták vehették birtokba.
Átadták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új épületét A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új hírközléstechnikai épületegyüttese a XIII. kerületi Visegrádi utcában épült fel. Az itt kialakított mérőlaborok a hírközlési eszközökben és szolgáltatásokban zavart okozó berendezések kiszűrését szolgálják, ezért az új létesítmény a tudományos és a mindennapi életben is kiemelt helyet foglal el.
Egy XXI. századi iskola – Ilyen lett az újjászületett Jedlik Ányos Gimnázium Átadták a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium felújított és kibővített épületét. Az ország egyik legmodernebb iskolájában színháztermet, sportcsarnokot, szaktantermeket, könyvtárat, központi aulát és kápolnát is kialakítottak.
Vetítővásznon a főváros műemlékei – Egy 100 évvel ezelőtti előadás-sorozat története Budapest már csak méreténél fogva is az ország legtöbb műemlékkel rendelkező városa, de nem volt ez mindig így. A XIX. század második felében még szinte csak a középkori épületek érdemelték ki ezt a rangot, amelyből a fővárosban meglehetősen kevés van. A XX. század elejétől kezdett változni a helyzet, a figyelem pedig a trianoni katasztrófa után terelődött igazán Budapest régi építményeire. Száz évvel ezelőtt egy nagy hatású előadás-sorozatot is tartottak a témában.
Széchenyi István 175 éve hagyta el végleg Pest-Budát Egy lefüggönyözött hintóban hagyta el végleg a magyar fővárost Széchenyi István 1848. szeptember 5-én, hogy a Bécs melletti Döblingbe távozzon, és élete hátralévő tizenkét évét az ottani elmegyógyintézetben töltse el. A drámai döntés 175. évfordulóján összefoglaltuk, mit adott Pest-Budának a legnagyobb magyar.
Deák Ferenc és Pest kapcsolata az 1820–1830-as években A Szent István alapította magyar állam önállóságának elvesztését a mohácsi csatavesztéshez vagy Buda 1541-es elestéhez szokás kötni. Az önállóság korlátozott mértékű visszanyerését pedig az 1867-es kiegyezés hozta el, melynek létrejöttében Deák Ferenc elévülhetetlen szerepet játszott. A haza bölcsének fél évszázados pest-budai tartózkodása az 1820-as években kezdődött.
Aki az Országos Műszaki Múzeumot alapította: 100 éve született Szabadváry Ferenc tudománytörténész Szappangyáros család leszármazottakként, „osztályidegenként” lett egy országos múzeum alapítója, a tudománytörténet jeles művelője, akit csak megkésve ismertek el. 100 éve született Szabadváry Ferenc.
Az égbe törő ívek mestere – 100 éve hunyt el Hofhauser Antal Hofhauser Antal építészként egy olyan korban alkotott, amelyben gombamód létesültek újabb és újabb épületek. E hatalmas versenyben mégis sikerült olyan műveket létrehoznia, amelyek egyszerre feleltek meg a közízlésnek, bizonyos jellegzetességeikkel mégis kitűntek a tömegből, és árulkodtak tervezőjük kilétéről. Ennek ellenére nevét ma már kevesen ismerik, halálának centenáriuma azonban remek alkalmat kínál munkásságának újrafelfedezésére.
Új út a Duna-parton: harmincéves a 6-os út bevezető szakasza Egy főút bevezető szakasza ritkán izgalmas, ám 30 évvel ezelőtt a 6-os út új nyomvonalat kapott Budapesten belül. Az új út a Duna-parton fut végig, ami Dél-Buda közlekedésének egy rendkívül fontos elemét változtatta meg.
Gyárépület helyén lakóházak – 90 éve bontották el a Pesti Molnárok és Sütők Malmát a Boráros térnél Mostanában, amikor alig van olyan budapesti városrész, ahol ipari terület vagy gyár helyén ne hatalmas irodaházak és tíz emeletnél is magasabb lakóparkok épülnének, érdekes és tanulságos megtekinteni azokat a lakótömböket, melyek lassan száz éve épültek fel a korábbi gyárak helyén. A Pesti Molnárok és Sütők Malmát 155 éve alapították, 1933-ban bontották el, teret engedve a korszerűnek számító építészeti megoldásoknak, melynek eredménye a városszövet megújulása lett.
Negyven éve adták át az első piros-fehér csíkos víztornyot A XVIII. és XIX. kerületi lakótelepek vízellátásra építették az első 3000 köbméteres piros-fehér csíkozású betonkelyhet, melyet aztán hamarosan sorozatban kezdtek el gyártani, meghatározva ezzel nemcsak Pestszentlőrinc, hanem Csepel, Kecskemét, Szolnok egy-egy városrészének látképét is. A kísérleti víztornyot 1983. augusztus 24-én avatták fel a Lakatos utcában.
A Magas-Tátrától a királyi palotáig – 155 éve született Hoepfner Guidó A királyi palota építészeként Hauszmann Alajost ismerjük, hiszen az ő nevét viseli a napjainkban is zajló rekonstrukciós program. Valójában azonban a terveken egy egész iroda dolgozott, melynek egyik tehetséges tagja volt az éppen 155 évvel ezelőtt született Hoepfner Guidó. Közel egy évtizedig működött közre a palota bővítésében, de mellette és pályájának későbbi szakaszában is remekműveket hozott létre.
Aquincum szerelmese – 85 éve hunyt el Kuzsinszky Bálint Budapest nemcsak páratlan földrajzi fekvésére és közel nyolcszáz éves múltjára lehet büszke, de a területén található több mint kétezer éves római kori örökségre is. Ennek a korszaknak a kutatója volt Kuzsinszky Bálint, aki régészeti tevékenysége mellett a Fővárosi Múzeum megszervezőjeként és első igazgatójaként is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Tudományos teljesítményéhez mérten neve szinte alig ismert, de halálának nyolcvanötödik évfordulója kiváló alkalmat nyújt munkásságának felidézésére.
Egy világcég Budáról – 145 éve alakult meg a Ganz elektrotechnikai osztálya Egy sikeres döntés és tehetséges fiatal mérnökök elhivatott munkája – kész a sikerrecept, ami egy kis budai öntödéből a XIX. század végére hatalmas vállalatot varázsolt. A Ganz Elektrotechnikai Osztálya 1878 augusztusában, 145 éve alakult meg, és néhány évvel később már Rómából, Bécsből és természetesen Budapestről is jelentős megrendeléseket kapott.
A modern építészet diadala – Hetven éve hunyt el Lauber László A XX. század első három évtizede tulajdonképpen a történelmi és az új építészet versengéséről szólt, utóbbi – a modernizmus képében – a harmincas évektől kezdte átvenni a vezető szerepet. Ebben az időszakban indult Lauber László pályája is, akiben így már fel sem merült a historizálás, eredendően is modern stílusban tervezett. Alkotásokban gazdag, mégis rövid élete éppen hetven évvel ezelőtt ért véget.
Egy elfeledett remete nyomában – A nagy-hárs-hegyi Bátori-barlangban jártunk A főváros II. kerületében, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy közötti nyeregről, a Szépjuhásznéról leginkább az itteni Gyermekvasút megálló vagy a budaszentlőrinci pálos kolostor romjai jutnak az eszünkbe. Azt már kevesen tudják, hogy a közkedvelt kirándulóközpont felett, a 454 méter magas Nagy-Hárs-hegy északkeleti oldalán, a csúcs alatt egy rejtélyes barlang is megbújik.
Egy hős építész – 140 éve született Zrumeczky Dezső A XX. század első évtizedében egy olyan csoport tűnt fel a magyar építészet horizontján, amely a népi építészet formáinak felhasználásával alkotott. A Fiataloknak nevezett tömörülés jeles tagja volt a 140 éve született Zrumeczky Dezső, akinek fájóan rövid, mindössze tízéves pályafutás jutott. Tehetsége azonban így is megmutatkozott, hangulatos épületeiből az alábbiakban összeállítottunk egy válogatást.
40 éves a Boráros tér új közlekedési rendje A Boráros tér 1980–1983-ban végzett átalakítása szorosan összefüggött a Petőfi híd rekonstrukciójával, melynek a téren van a pesti hídfője. Az 1930-as években itt kialakított közlekedési rend már nem felelt meg a kor követelményeinek, a forgalom jelentősen megnövekedett és átalakult, ezért lépni kellett. A főváros akkor a külön szintű gyalogos- és autósforgalom megteremtésében látta a megoldást.
Aki lángra gyújtotta a Batthyány-örökmécsest – 145 éve született Pogány Móric építész Az építészekre gyakran csupán mérnökökként tekintünk, de ők egyúttal művészek is, amit Pogány Móric munkássága is kitűnően példáz. Az éppen 145 évvel ezelőtt született alkotó az épületeinek többségét Tőry Emillel közösen valósította meg, önálló munkái között azonban számos emlékművet is találunk. Az alábbi összeállításunkban főleg az utóbbiak mentén mutatjuk be a jeles építőművészt.
Ötven éve nyílt meg a Pest-Buda mozi – A filmszínházból Görögség Háza lett Budapest kulturális életében 1973. augusztus 18-a jelentős esemény volt. Ezen a napon adták át a József Attila-lakótelepen a Pest-Buda filmszínházat, mely ekkor a legkorszerűbb mozinak számított a fővárosban.
Andrássy Gyula és Festetics György grófok fényes estélyei 1868-ban Az 1867-ben megkötött kiegyezés fordulópontot jelentett Magyarország életében, amelyet mind az osztrákok, mind a magyarok szemében elfogadhatóvá kellett tenni. De csökkenteni kellett azt a bizalmatlanságot és ellenérzést is, amellyel az osztrák elit viseltetett hazánk iránt. A 155 évvel ezelőtt, 1868-ban az Andrássy Gyula és Festetics György grófok által megrendezett estélyek többek között ezt a célt is szolgálták.
A Deák térig akarták elvinni a HÉV-et – 135 éve adták át a Cinkotára vezető helyiérdekű vasutat A Gödöllői HÉV első szakasza, amely a Keleti pályaudvarról Cinkotára vezetett, 1888-ban nyílt meg. Az akkori tervek szerint a vonalat nemcsak a Pesttől távolabb eső települések felé, Csömörön át Fótig szerették volna meghosszabbítani, hanem Budapesten belül is: bevitték volna a vonalat a mai Deák térig, a Városháza – akkor Károly-kaszárnya – épületéig.
Tíz módosítás a Lánchídon – Változott a színe, a lámpái, kicserélték a pályalemezt Pár napja már a gyalogosok is használhatják a Lánchidat, amely, mint fennállásának 174 éve alatt minden felújításnál, most is módosult a korábbi állapotához képest. Ez az átalakulás természetesen egész más léptékű, mint az 1913–1915-ös volt, amikor teljesen új szerkezetű híd épült a régi alapokra. Azonban most is két jelentős változás és több kisebb módosítás történt, nézzük meg ezeket sorjában!
Prédikáló barátok a Duna mentén – Domonkos-rendi emlékek Pesten és Budán Augusztus első hetének egyik fontos katolikus ünnepe Szent Domonkos napja. A világi naptárban augusztus 4-én szerepel, az egyháziban viszont 1969 óta augusztus 8-án. Az év eme időszakában azért is érdemes megemlékezni róla, mert fővárosunkban több épített örökség is fűződik a domonkos rendhez Budán, Pesten és a Margit-szigeten egyaránt.
Százezer ember ünnepelte az újjáépített Margit hidat 75 éve Nagyon gyorsan sikerült a megsemmisült Margit hidat újjáépíteni 1945 után. A két részletben felépült átkelő első része 1947 őszén lett kész, a teljes hidat pedig 75 évvel ezelőtt, 1948 augusztus elsején adták át. A híd újbóli használatba vételét százezer ember ünnepelte.
Hetvenöt éve indult meg a forgalom a Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút idén ünnepli 75. születésnapját. A budai helyekben kanyargó – egykori nevén – Úttörővasúton 1948. július 31-én indult el az első vonat utasokkal.

További cikkeink