Magyarország nagyon sok új épülettel gazdagodott az elmúlt öt évben, ezt az utcákat járva vagy a híreket olvasva mi magunk is tapasztalhatjuk. Mindet felsorolni szinte lehetetlenség, de a Műcsarnokban megtekinthető kiállítás a maga háromszázötven alkotásával mégis elég átfogó képet ad hazánk építőipari teljesítményéről. Mindazonáltal öt év hosszú idő, és az időszak elején elkészült épületekhez már annyira hozzászoktunk, hogy természetesnek vesszük a létezésüket. Éppen ezért nem árt feleleveníteni, hogy azok nem is oly régiek és nagyon is meg kell becsülni őket.
Ha visszagondolunk, hogy hogyan nézett ki hazánk 2019-ben, azt kell mondanunk, hogy épülőfélben volt. Éppen a Műcsarnok szomszédságában valósították meg a világ legjobb középületének választott Néprajzi Múzeumot, mely egyúttal a hazai építészszakma elismerése is, hiszen azt a magyar NAPUR Architect iroda tervezte Ferencz Marcel vezetésével. Ő egyébként a kiállítás egyik társkurátora is Gutowski Róberttel és Perényi Tamással együtt, a csapatot pedig Dénes Eszter főkurátor fogta össze. Bár koncepciójuk szerint az egész ország, sőt még a határokon túli magyarlakta települések is helyet kaptak a tárlaton, mi most csak a budapestiekkel foglalkozunk.
A Néprajzi Múzeum parkosított tetejével harmonikusan illeszkedik a Városligetbe, mely az egyik legnagyobb változáson átesett terület. Megújították a zöldfelületét, mélygarázst, korszerű játszótereket és sportpályákat alakítottak ki rajta, illetve a japán Fudzsimoto Szószuke tervei szerint felépítették a növényvilág elemeit felhasználó Magyar Zene Házát is. Az építészet a műemlékvédelemnek is szerves része, a kiállításon is külön szekcióban foglalkoztak vele, a Városliget kapcsán pedig nem mehetünk el szó nélkül az egykori Olof Palme Ház felújításán, mely Millennium Háza néven nyitotta újra kapuit 2019-ben.
A Liget volt egyébként a helyszíne a Budapesti Nemzetközi Vásároknak is, míg 1974-ben át nem helyezték Kőbányára. Az elmúlt öt évben eme terület – vagyis a Hungexpo – épületállománya is jelentősen fejlődött, új kongresszusi központot, valamint a Finta Stúdió tervei szerint egy propellerre hasonlító, ötletes fogadóépületet is emeltek. Hasonlóan formabontó a MOL új székháza, a főváros első felhőkarcolója is, mely a lágymányosi Duna-parton nyúlik 143 méter magasra. Ez azonban nem hazai iroda, hanem a londoni Foster + Partners tervei alapján épült meg. Elég jelentősen átalakította a városképet, és azt hiszem, ez nem tartozik azon épületek közé, amelyek létezését természetesnek vesszük, sokan még nem szoktak hozzá a látványához.
Sokkal könnyebben ment az átállás a Skardelli György tervezte Puskás Aréna esetében, mely a tárgyalt időszak alighanem legnagyobb beruházása volt, bár igazából az építkezés nagy része még korábban zajlott. Noha sok kritika érte a létjogosultságát, illetve a fontossági sorrendben elfoglalt helyét, de szerencsére a magyar futball elmúlt években nyújtott teljesítménye a stadion méretéhez és minőségéhez igazodott, így a szurkolók modern körülmények között szerezhettek életre szóló élményeket. Skardellinek nemcsak ez az egy sportlétesítménye valósult meg az elmúlt öt évben, a Népligetben felépült MVM Dome-ot is az ő irodája jegyzi. A ferencvárosi Duna-parton elterülő Budapesti Atlétikai Stadion terve – melyben tavaly világbajnokságot rendeztünk – viszont a korábban már említett Ferencz Marcel és a Napur Architect iroda munkáját dicséri.
Az építészet azonban nemcsak e hatalmas teljesítményekben, hanem a mindennapi életünket jobban érintő, kisebb alkotásokban is jelen volt az elmúlt öt évben: lakásokat, házakat, iskolákat, kórházakat, templomokat is szép számmal emeltek. Ezek közül nem nevesítenénk egyet sem, csak egy közös jellemzőjüket emeljük ki: az energiatudatosságot. A fenntarthatóság ugyanis kulcskérdéssé vált az építészetben is. A kiállításon a lakóépületek és az oktatási intézmények kaptak külön szekciót, melyekkel kapcsolatban Dénes Eszter a tárlatvezetésen megfogalmazta a válogatás egyik tanulságát is: a tömeges lakásépítés sajnos lassan reagál a felmerülő igényekre, a szociális lakásépítés pedig még teljesen hiányzik. Örömtelibb viszont az a tény, hogy bölcsődéből és óvodából nagyon is sokat adtak át, és az iskolákat is azzal a tudattal tervezték, hogy maga az épület is jelentősen hozzájárul az oktatás sikeréhez.
Általában véve a kisebb munkák közé tartoznak a bővítések, átalakítások is, melyek egyenrangúan szerepelnek a kiállításon. Ez azonban már kényesebb téma, hiszen az eredeti épülethez történő alkalmazkodást feltételez, de ez nem mindenkinek ugyanazt jelenti. A sikeres megoldások közül megemlítjük a Ráday Házat: éppen a tárgyalt időszak legelején leégett Markusovszky téri kollégium helyére emeltek új kollégiumot Berzsák Zoltán tervei szerint. Nem annyira látványos, hiszen csak a belső tereket érinti, de a Budai Postapalota új funkció szerinti átalakítása – Szalay Tihamér tervei alapján – szintén harmonizál az épülettel.
A Városliget mellett a Budavári Palotanegyed még egy olyan része a városnak, amelyet átfogó koncepció szerint fejlesztettek az elmúlt években. A Nemzeti Hauszmann Program keretében a Királyi Lovardát és a Főőrség épületét az évtized elején adták át. A Szent István-terem helyreállítása, szemet gyönyörködtető berendezése rendkívül sok erőfeszítést igényelt. A Műcsarnokban e berendezésekből, valamint a felújítás során készült próbadarabokból állítottak ki többet, a fentebb említett, műemlékvédelmet bemutató szekcióban.
Persze nemcsak a Várra korlátozódott a műemlékfelújítási tevékenység, a Corvin Áruházat, a Párizsi Udvart, a Drechsler-palotát vagy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát szintén eredeti tárgyakkal jelenítették meg a tárlaton.
Összességében azt mondhatjuk, hogy építészeti szempontból nagyon erős öt évet hagytunk magunk mögött. Hosszú előkészítési és kivitelezési szakasz után számos jelentős beruházás fejeződött be, melyek helyenként még a városképet is átalakították. A kisebb volumenű építkezések is látványos eredménnyel jártak, de azért vannak még olyan területek is, ahol hiányosságok mutatkoznak. Ezért ha járjuk a várost, lépten-nyomon toronydaruba botlunk, így remélhetőleg a következő Építészeti Nemzeti Szalonban még pozitívabb kép rajzolódik majd ki.
A nyitóképen: A Hungexpo fogadóépülete a kiállítás első termében (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció