A taxik megkerülhetetlenül hozzátartoznak egy modern nagyváros utcaképéhez. A legtöbb helyen az autókat ráadásul jellegzetes színnel jelzik, ahogy Budapesten is rikító sárgák, ezzel könnyebb azokat észrevenni a forgalomban. Azonban nem volt ez mindig így, hiszen a rendszerváltás környékén a taxik bármilyen színűek lehettek, olyanok, amely színnel az adott autó kijött a gyárból. A taxizás sokaknak jelentett megélhetést, sőt Magyarországon már a rendszerváltás előtt, 1982-től engedélyezték a magántaxik működését.
A rendszerváltás előtt, 1988-ban olyan jogszabályok jelentek meg, amelyek a települések hatáskörébe utalták annak megállapítását, hogy az adott településen hány taxi működhet. Budapesten a taxik száma gyorsan 10 ezer fölé szaladt, a fővárosi önkormányzat ezért 1993-ban olyan helyi rendeletet alkotott, amely a fővárosi taxik számát 7000 kocsiban maximálta, és az engedélyt vizsgához és kaucióhoz kötötte. Ez a rendelet a taxik számának jelentős csökkenését hozta, mert míg 1993 végén 7800 engedély volt érvényben Budapesten, ezt 1994-ben már csak 5500 esetben hosszabbították meg.
A fővárosi rendelet több ok miatt született meg, egyrészt, ahogy a Taxisok világa című lap 1994. július 1-i számában a Fővárosi Önkormányzat közlekedési ügyosztályának illetékese magyarázta: Budapesten 2000-2200 droszt kialakítását látták reálisnak, ami 7000 kocsit tud kiszolgálni, és a taxis érdekképviseleti szervek is maximum ennyi engedély kiadását tartották elfogadhatónak.
Azonban 1994-ben, azaz 30 éve az Alkotmánybíróság az 1988-as vonatkozó jogszabályokból, illetve az ez alapján hozott rendeletekből többet is alkotmányellenesnek minősített, így azt a szabályt is, amely a taxik számának korlátozásáról szólt. Az ügy pikantériája az volt, hogy a taxisszervezetek pont nem ezt a rendelkezést kifogásolták, hanem az olyan szabályokat, miszerint Budapesten vizsgához, és 100 000 forint kaucióhoz kötötték az engedélykiadását. Az Alkotmánybíróság viszont ezeket a szabályokat helybenhagyta. A fővárosi önkormányzat azonban az Alkotmánybíróság döntése nyomán a taxik számát meghatározó rendeletét 1994. június 9-vel visszavonta, azaz megszűnt a taxik számának rendeleti szabályozása. A Magyar Hírlap 1994. június 20-án azonban ezt írta:
„Mint utólag kiderült, nem a létszámlimit volt a szakma igazi korlátja. Az országban összesen 25 település önkormányzata élt a korlátozás lehetőségével. Budapesten pedig még a 200-at sem érte el azok száma, akik arra vártak, hogy megürüljön egy hely, és országosan sem volt több 350 embernél. Jóval nagyobb gondot okoztak a leendő taxisoknak például a vizsgák, amelyek eredményessége nem haladta meg az 50 százalékot.”
Az engedéllyel rendelkező taxisok attól féltek, hogy a döntés nyomán elárasztják Budapestet az új taxisok, annak ellenére, hogy a tanfolyam viszonylag hosszú volt, 3-4 hét, és a 100 000 forintos kaució is hatalmas összegnek számított akkor. Az idézett cikk az alábbiakat is írta:
„Új jelenség, hogy a Keleti pályaudvarnál, a Lékai térnél ismét megjelentek az úgynevezett másodállásosok, akik keresetkiegészítésként, fehér rendszámmal taxiznak. Megtehetik, hiszen az erre vonatkozó ellenőrzés hatékonysága csaknem a nullával egyenlő. A taxisok szerint az utasokat is hátrányosan érintheti a létszámlimit eltörlése, hiszen várhatóan mind többen emelik majd az árat, hogy kevesebb fuvarból is meg tudjanak élni.”
Attól is féltek a nagyobb taxicégek, hogy a várhatóan sok új taxi budapesti megjelenésével a színvonal tovább romlik. A Népszava 1994. június 11-én ezt írta:
„A cégek belülről próbáltak segíteni ezen, etikai bizottságokat alakítottak, ahol az utasok elégtételt kaphatnak az elszenvedett sérelemért, és a többször hibázó sofőrt elbocsátják. Ezzel szemben a szabad, vállalatba nem tömörült taxisokat csak a szúrópróbaszerű hatósági ellenőrzés tarthatja kordában.”
A Főtaxi képviselője a lapnak arról panaszkodott, hogy már most is sok a szabálytalan taxis, előfordult, hogy a Főtaxi drosztját a „maszekok” elfoglalták, sőt a főtaxis sofőrt elzavarták, néha tettlegességgel. (Az más kérdés, hogy az önkormányzat korábban idézett illetékese az interjúban azt mondta, hogy a drosztok nem egy társasághoz tartoznak, bármely taxi bármely drosztnál várakozhat.)
A taxizást azóta újabb jogszabályok terelték egységes mederbe, például 2013 óta Budapesten a taxik egységesen sárgák, és egységes tarifával közlekednek.
Nyitókép: A taxik rendszáma régen fekete alapon fehér volt (Fotó: Fortepan, Magyar Rendőr)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció