A rendszeres antikváriumi látogatók vagy az árverések vendégei közül szinte mindenki ismeri a Gottermayer-kötésű köteteket, sokan külön keresik a keze nyomát viselő könyveket. De ki is volt az a személy, aki idehaza megteremtette a nagyüzemi könyvkötészetet, és mindezt a legmagasabb művészi színvonalon tette?
Az 1852-ben született Gottermayer Nándor inasévei és külföldi tanulmányai befejeztével 1879-ben a belvárosi Váci utca 11-ben (egy címen a Révai Testvérek könyvkereskedésével) másodmagával alapította meg a később már önállóan irányított Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézetet. 1890-ben a gróf a Károlyi utca 6.-ban lényegesen nagyobb és modernebb üzemben már 80 embert foglalkoztatott, s ezzel megteremtette a nagyüzemi könyvkötészet alapjait.
Gottermayer 1895-ben (más forrás szerint 1904-ben) a Franklin Társulattal tulajdonképpen épületet cserélt: a terjeszkedő könyvkiadó cég megvette a gróf Károlyi utcai épületet, Gottermayer pedig tőlük vásárolta meg a Királyi Pál (korábban: Lövész) utca 5-ös számú többemeletes házat, ahol már 220 ember dolgozott. A fejlődés itt sem állt meg: 1908-ban a szomszédos 7-es számú négyszintes ház megvételével és átalakításával lehetőség nyílt rá, hogy külföldről hozasson nagy értékű gépeket. Ez a folyamatos fejlődés Európa legmodernebb könyvkötői üzemei egyikévé tette Gottermayer vállalatát.
Gottermayer fő célkitűzéseinek egyike volt, hogy az önálló, saját lábán álló magyar könyvkötészet megteremtésével kiszorítsa a piacról a korábban szinte egyeduralkodó német cégeket. A nagy ívű célt fényes siker koronázta, és erre a műintézet 50 éves története a bizonyíték. A kitartó munka és a magas művészi színvonal meghozta a gyümölcsét: a műintézet fél évszázados története alatt az első számú magyar könyvkötészeti vállalkozássá fejlődött.
A kor legnevesebb könyvkiadói (Révai Testvérek, Singer és Wolfner, Franklin Társulat) és egyházi kiadók (páldául a Szent István Társulat) is gyakran foglalkoztatták a műintézetet. A milleniumi ünnepségek időszakában sok reprezentatív sorozat, díszalbum, életműkiadás látott napvilágot míves szecessziós kivitelben: a Borovszky-féle Magyarország vámegyéi és városai, Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, Szilágyi Sándortól A magyar nemzet története, a Bánk bán és Az ember tragédiája díszkiadásban, Jókai Mór teljes életműve száz kötetben, valamint további jeles írók és költők életműkiadásai díszkötetben: mások mellett Petőfi, Arany, Vörösmarty, Tompa, Csokonai, Mikszáth könyveit is Gottermayer látta el míves kötéssel, hasonlóan a Pallas Nagy Lexikona köteteihez.
A maga korában osztatlan elismeréssel övezett iparművész több magas kitüntetésben részesült Ferenc József királytól, XIII. Leó pápától, de a francia becsületrendet is elnyerte, valamint az 1900-as párizsi világkiállítás aranyérmét is hazahozta.
Gottermayer Nándor elismert művészként, hosszas betegeskedés után, 1924. június 21-én Parádfürdőn hunyt el. Sírja a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben található; síremlékét 1929-ben Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos készítette el: egy pihenő női alak kezében egy díszes könyvet láthatunk, melynek borítóján Gottermayer arcmása látható.
Halálát követően fia, Gottermayer József vette át az irányítást, de mindössze öt év után, 1929-ben gazdasági nehézségek és a cégvezető betegségei miatt megszűnt a műintézet. Fél évszázados könyvkötészeti működése megkerülhetetlenné teszi a magyar könyvtörténetben Gottermayer Nándort és vállalatát, ezért a bibliofil emberek halálának centenáriumán is tisztelettel gondolnak személyére és az életművére.
Nyitókép: Gottermayer könyvkötészetének Királyi Pál utcai központja (Forrás: Képeslapmúzeum Facebook-oldala)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció