A Keleti pályaudvar 140 éves. Budapest ikonikus pályaudvarát két alkotóhoz szokás kötni, az épület főtervezője Rochlitz Gyula volt, a vágánycsarnok hatalmas tetőszerkezetéé Feketeházy János. Feketeházy – akinek életéről, műveiről a PestBudán is sok szó esett – tetőszerkezetét átépítették, már nem az eredeti fedi a csarnokot. Az épület általános tervezőjéről, Rochlitz Gyuláról azonban sokkal kevesebb szó esett, részletes életrajza sem jelent meg.
Rochlitz Gyula 1825-ben született a Szepességben, Nagyrőcén, német ajkú családban. A bécsi műszaki egyetemen szerzett diplomát, és fiatal mérnökként érte az 1848–1849-es szabadságharc. Az utászoknál szolgált, a harcok végére századosi rangot ért el. A megtorlás elől elmenekült, és külföldön tevékenykedett.
A kiegyezés után tért haza, és a Vasútépítési Igazgatóságon helyezkedett el. Az 1873-as tiszti cím és névtár tanúsága szerint 1873-ban már a Vasútépítészeti Igazgatóság A/III-as osztályának, azaz az államvasutak épületeiért felelős osztályának III. osztályú felügyelője (a legmagasabb rangú mérnök volt az adott osztályon) volt.
Az 1868-ban megalakult Magyar Államvasutak és a Vasútépítési Igazgatóság szervezésében ebben az időben a legnagyobb szabású beruházás a pesti és a budai oldal vonalait összekötő vasút és a hozzá kapcsolódó Duna-híd építése volt. A vasutat az állam építette, a hidat azonban egy francia konzorcium. A híd terveit is a francia partner hozta, az más kérdés, hogy a tervet nem francia, hanem magyar mérnök készítette, Feketeházy János, akinek ez „maszek” munkája volt, Feketeházy ekkor ugyan szintén a Vasútépítési Igazgatóságon dolgozott, de egész más területen. (Feketeházy sok külső megbízást fogadott el, illetve pályázott, egyik állandó partnere e munkákban Ybl Miklós volt.) A Rochlitz Gyula vezette részleg a Duna-híd építését felügyelte, illetve irányította a kapcsolódó, szintén nem kis munkákat, azaz az elkerülő vasútvonal építését.
Az itt kifejtett munkáját el is ismerték, az erről szóló határozat, amelyben Ferenc József kitüntette, a Budapesti Közlöny 1877. december 2-i száma közölte:
„Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, a budapesti összekötő vasút kiépítése körül szerzett érdemek elismeréséül, Rochlitz Gyula magyar államvasúti felügyelőnek Ferencz József-rendem lovagkeresztjét, […] adományozom.”
Rochlitznak ebben az időben más, Budapestet érintő megbízása is volt, ugyanis 1874-ben az építendő Operaház tervpályázatának bírálatára összehívott bizottságba, mint a közmunka- és közlekedési minisztérium képviselőjét kérték fel.
Miután a Vasútépítészeti Igazgatóság beolvadt a MÁV-ba, a MÁV alkalmazásába került, itt a feladata a vasút épületeinek tervezése, illetve a tervezés irányítása volt. A vállalat az Andrássy út (akkor még Sugárút) 73–75. alatt építtetett magának irodaházat, ezt Rochlitz tervezte meg neoreneszánsz stílusban. Az eredetileg 3 emeletes irodaház 1876-os átadásától egészen 2008-ig volt a MÁV igazgatósági épülete.
Rochlitzról tudni lehet, hogy 1877-ben ásványokat és egy Ausztráliából származó levéllenyomatokat tartalmazó paladarabot adományozott a Nemzeti Múzeumnak.
A Keleti pályaudvar tervezésére 1881-ben kérték fel, a Gazdasági Mérnök 1881. október 4-én írta:
„A budapesti kerepesi uti új pályaudvar. A magyar államvasutak mérnök építészeti osztályában tevékenyen dolgoznak a kerepesi úton emelendő új pályaudvar épületének részletes tervezetén. A tervezetet Rochlitz Gyula, a magyar államvasutnak főfelügyelője készíti. Az épület monumentálisnak ígérkezik és méltó feltűnést fog kelteni. A homlokzati freskók festésével két kiváló falfestőnket: Than Mórt és Lotz Károlyt fogják megbízni.”
A tervezésben természetesen sok alkotótársa volt, ahogy írtuk a csarnok tetőszerkezetét Feketeházy János tervzete (akivel nemcsak kollégák voltak, hiszen mindketten a MÁV alkalmazásában álltak, de aktív tagjai voltak a Korcsolyázó Egyletnek is).
Rohlitz 1882-ben megözvegyült, gyerekei nem voltak. Alig 2 évvel a pályaudvar befejezése után, 60 éves korában, hosszas betegség után 1886. január 18-án elhunyt.
Örököse nem lévén teljes vagyonát, ami készpénzben 30 000 koronára rúgott, az eperjesi evangélikus kollégiumra hagyta, ahol ő is a gimnáziumot végezte.
Nyitókép: A Keleti pályaudvar (Fotó Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.060)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció